A "közös Európai Uniós értékek" közül a legnagyobb önkénnyel válogatja ki az EU, hogy melyek megvalósulását vizsgálja, s melyeket nem. Hasonlóan önkényes, hogy csak hazánkat támadják, mégpedig teljesen szabálytalan eljárásban.
Hosszú idő után Morvai Krisztina ismét a közszolgálati televízió vendége volt. Téma: A Tavares-jelentés. (Az Európai Parlament magyarországi emberi jogi jelentése)
Változatlanul nincs válasz az alapkérdésre: miért pont Magyarország ellen folytat vizsgálatot az Európai Parlament, és miért pont olyan területeken, amelyek az emberek túlnyomó többsége számára közömbösek? (A vizsgálat tárgyát a "közös európai uniós normákra" hivatkozással határozták meg, de ugyanilyen alapon vizsgálni lehetne az elszegényedés problémáját, az Uniós országok közötti égbekiáltó életszínvonalbeli különbségeket vagy a dolgozókkal szembeni munkajogi jogfosztásokat.) A legújabb vitában ismét felszólalt és élesen kifogásolta az eljárás önkényességét – Morvai Krisztina EP képviselő.
A Kossuth Rádióban 2013. május 1-jén elhangzó rádióvitában három EP képviselő fogalmazza meg véleményét Magyarország EU-tagságáról!
Vajon hogyan értékeli Morvai (független), Herczog (MSZP) és Bagó (Fidesz) az EU-csatlakozás óta eltelt 9 évet? Pártpolitikai érdekeket vagy az őket megválasztó emberek érdekeit képviselik Brüsszelben?
Magyarországról nap mint nap indulnak külföldre honfitársaink, hogy munkát vállaljanak, "szerencsét próbáljanak". Sokan közülük súlyos átverés, vagy akár kényszer, fenyegetés, erőszak elszenvedői lesznek. Az emberkereskedelem, azaz a rabszolgaság modern formájának megelőzése, az áldozatok segítése és a jelenség felszámolása érdekében indít kutatási és felvilágosító programot Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő. Videó üzenetében olyanok jelentkezését várja, akik emberkereskedelem elszenvedői voltak és megosztanák történetüket, tapasztalataikat, hasonlóan Szilviához, akiről a Pokol 37 napja című, csatolt film látható. Ahhoz, hogy a súlyos bűncselekmények megelőzhetőek, illetve felszámolhatóak legyenek, s az áldozattá vált emberek segítséghez jussanak nélkülözhetetlen a sajtó, a média együttműködése, amit ezúton is kérünk.
Morvai Krisztina magyar európai parlamenti képviselõnõ igyekszik megtörni azt a brüsszeli szokást, hogy Európáról mint egységes egészrõl beszélnek, nem véve tudomást a közép- és kelet-európai országok szegénységérõl, másodosztályú helyzetérõl. Nõként és magyarként Krisztina a valóságos tapasztalatokat viszi el az Unióba, és törekszik arra, hogy az emberek, és köztük a nõk számára kedvezõ Uniós döntések ne csak Nyugaton, hanem a Magyarországon élõk számára is érvényesüljenek. Az öt felszólalás témái: nõk a politikában; a megszorítások hatása a nõkre; gazdasági menekültként nyugatra vándorló nõk; a gyermeknevelés hatása a munkalehetõségekre; a verseny és az együttmûködés mint hagyományos férfi, illetve nõi értékek.
A felszólalásokról készült videó alább tekinthető meg
Ki gondolná, hogy az Európai Unió jogi osztálya bankokat és nemzetközi cégeket kérdez meg a véleményükrõl, amikor a tagállamok igazságszolgáltatásának "objektív" elemzését végzi? Márpedig így van, ahogy ez a felvételbõl fehéren-feketén kiderül. Arra viszont csak rákérdezett - de választ nem kapott - Morvai Krisztina, hogy miért pont Magyarországot szemelték ki az igazságszolgáltatással összefüggõ szankciókra. (A kérdések és válaszok összefüggéseibõl a nézõ saját maga is képes következtetni.)
A felszólalásokról készült videó alább tekinthető meg
A munkahelyek 99%-át Európában a kis- és középvállalkozások adják. Kézenfekvő lenne, hogy az óriási munkanélküliséget a kisvállalkozások létesítésének, illetve a meglévők fenntartásának támogatásával kezeljék az államok, ideértve Magyarországot is - érvelt Morvai Krisztina Brüsszelben.
A felszólalásról készült videó alább tekinthető meg:
A nemzetközi szabadkereskedelem az élelmiszer körében gyakorlatilag tönkretette a magyar mezőgazdaságot. Ennek tanulságából okulva Morvai Krisztina az Európai Parlament nemzetközi kereskedelemről szóló ülésén az élelmiszer-önrendelkezés kollektív emberi jogának érvényesítését szorgalmazta, utalva arra, hogy a fejlődő országok is akkor járnak legjobban, ha maguk termelhetik meg saját élelmiszerüket.
Az Európai Unióban az abortuszhoz való hozzáférés esetleges nehézségeit következetesen a női jogok megsértésének tekintik. Eddig azonban nem volt szó arról, hogy a fogamzásgátlásért, illetve családtervezésért való felelősség (amellyel egyébként a sok fájdalmas abortuszt meg lehetne előzni) még mindig többnyire kizárólag a nőké. Az egyik felszólalásában Morvai Krisztina az abortusz, illetve fogamzásgátlás kérdésében vitatkozik holland képviselőtársnőjével. A másik felszólalásban pedig abban kéri az illetékesek tanácsát, hogyan használhatnák hatékonyabban az Európai Uniós normákat a magyar nők a munkához jutással, illetve általában a munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések, diszkrimináció esetén.
A felszólalásokról készült videó alább tekinthető meg:
Oldalam tökéletes megjelenítéséhez és szolgáltatásainak teljes körű kihasználásához Firefox böngésző és legalább 1024x768-as felbontás ajánlott!
Internet Explorer használata esetén a "kompatibilitási nézet" bekapcsolása javasolt.
Küldetésben
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
