Címlap


Jogfosztottság vagy jogegyenlőség a Délvidéken? Fontos programra hívja és várja Morvai Krisztina EP képviselő a szerb európai uniós csatlakozással összefüggő jelentés kapcsán

E-mail Nyomtatás PDF


Kedves Honlaplátogatóim!

Sok szeretettel hívom és várom Önöket erre a most pénteki - számomra nagyon fontos - eseményre. Mint látják, a Délvidékről és a délvidéki magyarokról lesz szó. Az Európai Parlament hamarosan górcső alá veszi a szerb állam jelentését az európai uniós csatlakozás feltételeivel összefüggő jelenlegi helyzetről, egyebek mellett a szerbiai emberi jogi helyzetről, - általunk szorosan ideértve az őshonos magyar nemzeti közösségek helyzetét. Két hét múlva a szokásos jogvédő monitorozó körutunkra indulunk - ezúttal a Délvidékre. Nagy szükségem lenne olyan magyar emberek beszámolóira, akik konkrét élethelyzetek, történetek („valódi emberek valódi történetei”) kapcsán el tudnák mondani, meg tudnák osztani velem, hogy ténylegesen milyen a magyarok helyzete, milyen jogsértéseket, milyen esetleges diszkriminációt tapasztalnak, mennyire tényleges autonómia a rendszeresen pozitív példaként emlegetett „vajdasági autonómia”, - azaz összefoglalva: hogyan érzik magukat manapság magyarként az európai uniós csatlakozásra készülő Szerbiában? Nem rejtem véka alá meggyőződésemet: amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nem az európai normáknak megfelelően él a Délvidéken, addig Magyarországnak meg kell vétóznia Szerbia uniós csatlakozását. Kérem és várom tehát a beszámolóikat, akár a Facebookon, akár email címemre: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , és még egyszer: hívom és várom Önöket az április 7-i, péntek 16 órai budapesti eseményre, ahol Dr. Bozóki Antal jogvédő társunk könyvét, „árnyékjelentését” mutatjuk be és beszéljük meg.
Szeretettel:
Krisztina

Bővebben...
 

Hogyan juthatnak a „kisemberek” is uniós pénzhez, támogatáshoz? (Morvai újabb levele hangfelvételen)

E-mail Nyomtatás PDF


Összefogva kell követelni a frissen megnyíló és pillanatok alatt gazdára találó hatalmas összegű európai uniós támogatások igazságos elosztását. Ehhez kéri a nézők segítségét Morvai Krisztina a mellékelt hangfelvételen, amelyen felolvassa az illetékes államtitkárnak, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének írt nyílt levelét a 9 ezer milliárd forintnyi EU támogatás tárgyában. Tekintettel arra, hogy fennáll a veszélye e pénzek „csókosok közötti elosztásának”, s ezt igyekeznünk kell megakadályozni, Krisztina kéri, hogy ezt a levelet és üzenetet minél többen osszák meg. Morvai Krisztina az államtitkárnak, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara elnökének és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének írt nyílt levele.

 

„Kisemberek” is kaphatnak-e EU-s pénzeket vagy csak „csókosok”? - Morvai kérdése és Csepreghy államtitkár válasza a magyar Parlamentben (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az európai uniós pénzek felhasználásáról szóló vitában megosztottam azokat a tapasztalataimat a magyar képviselőtársaimmal és a kormány jelenlévő képviselőivel, amelyeket „az utca emberétől” szereztem az ország legkülönbözőbb pontjain. Felhívtam a figyelmet arra, hogy az emberek nagy része teljes kiszolgáltatottságban él, anyagi és munkajogi értelemben egyaránt, nekik is kedvezményezettjeinek kellene lenniük az európai uniós forrásoknak. Miért ne nyithatna valaki egy kis vegyesboltot, fodrászüzletet, pékséget vagy éppen kőműves-műhelyt az ahhoz szükséges eszközökkel - ha éppen nincs megfelelő munkája, és ő maga szeretne a saját maga számára „munkahelyet teremteni”. Hasonlóképpen: a kisgazdákat, kistermelőket is megilletné az európai uniós támogatás, tekintet nélkül arra, hogy vannak-e megfelelő „kapcsolataik”. Hosszabban idéztem egy budapesti élelmiszerüzlet eladójával folytatott beszélgetésemből. Erre reagált Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes azzal, hogy valóban vannak ilyen források, amelyek a hasonló helyzetben lévő „kisemberek” számára teremtenek munkalehetőségeket, önálló vállalkozás-indítási vagy gazdálkodási lehetőséget. Csepreghy államtitkár arra kért, hogy adjam meg az illető hölgy adatait, hogy a Miniszterelnökség kapcsolatba lépjen vele, és tájékoztassa a pályázati lehetőségekről. A mellékelt (nyílt) levélben Csepreghy államtitkár urat arra kérem, hogy ne csak ennek az egy hölgynek „tárják föl” a rendelkezésre álló EU-s pénzlehetőségeket, hanem igyekezzenek minden „kisember” számára is proaktív módon, felvilágosítással, tájékoztatással, az érintettek megkeresésével segíteni abban, hogy ők is haszonélvezői legyenek a tengernyi EU-s forrásnak.

A nyílt levél linkje.

 

Hova tűntek az EU-s pénzek, hol maradt a polgárosodás? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Ideje lenne teljes körű számvetést készíteni arról, hogy Magyarország a csatlakozástól (illetve arra való felkészüléstől) kezdve napjainkig pontosan mennyi európai uniós fejlesztési és egyéb forrást kapott, és ezeknek mi lett a pontos sorsa. Tény, hogy a fejlesztési források elvben alapvetően a lemaradás korrigálására szolgáltak volna, így egyik fő céljuk a polgárosodás megteremtése lett volna. Hová lettek tehát ezek a pénzek, és hol maradt az a polgárosodás (sikeres magyar vállalkozások sokasága, tisztességes megélhetést nyújtó, színvonalas munkahelyek, virágzó vidék és mezőgazdaság), amire a rendszerváltáskor és az Európai Unióhoz való csatlakozáskor számítottunk (számítottak)? - ezeket a kérdéseket feszegette Morvai Krisztina európai parlamenti felszólalásában.

 

Közérdekű adatok kiszivárogtatói: bűnösök vagy hősök? Morvai felszólalása az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


egutóbb Edward Snowden kiszivárogtatásai kapcsán merült fel a kérdés világszerte: mit érdemel az, aki a hivatásánál fogva rábízott titkot elvben és a vonatkozó jogszabály szerint arra illetékteleneknek, így például a sajtónak kiszivárogtatja, tekintettel arra, hogy az inkriminált információk olyan természetűek, hogy azokról a közvéleménynek mindenképpen tudnia kell. Ezúttal a vita az Európai Parlamentben arról szólt, hogyan bírálják el azokat, akik az európai uniós pénzekkel történő csalásokkal kapcsolatban szivárogtatnak ki elvben titkos információt. Morvai Krisztina felszólalásában rámutatott: senki számára nem jelent meglepetést a jelentésnek az a megállapítása, miszerint a csalók, bűnözők - legyenek azok akár hatóságok, hivatalos személyek, akár cégvezetők vagy magánszemélyek - titokban kívánják tartani bűntetteiket. Nem kétséges az sem, hogy közérdek az, hogy ezek a bűncselekmények felszínre kerüljenek, s hogy ez csak úgy történhet meg - a dolog természeténél fogva -, hogy valaki ezeket „papírforma szerint illegálisan” felszínre hozza, nyilvánosságra hozza, azaz például a sajtónak kiszivárogtatja. Morvai kritizálta a jelentésnek azt a kitételét, miszerint az ilyen kiszivárogtatás csak akkor védhető, ha „jóhiszeműen” történik. Kérdés, hogy a „jóhiszeműséget” kinek a szemszögéből kell megítélni? Mivel számtalan esetben a politikai hatalommal összeépült gazdasági hatalom - s adott esetben az ezek befolyása alatt álló igazságszolgáltatás - valamint a média az, aki megítéli, hogy mi is a „jóhiszeműség”; az ő érdekük valószínűleg a kiszivárogtatók megfegyelmezése, megbüntetése, elhallgattatása lesz. Ez azonban éles ellentétben van a társadalmi igazságérzettel és a közérdekkel - mutatott rá Morvai Krisztina. Nagyon érdekes és fontos lenne Magyarországon is követni a „kiszivárogtatók” sorsát, a velük kapcsolatos jogi eljárásokat, s azt, hogy ügyük megítélése ténylegesen összhangban van-e a közérdekkel és a társadalmi igazságérzettel - példaképp említhető a NAV „ügyeit” kiszivárogtató Horváth András esete.

 

Mit jelent a "gender" és félnünk kell-e tőle? - Morvai az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Egyre dühödtebb viták lobbannak fel a "gender" szó hallatán, amit "társadalmi nem"-nek szoktak fordítani. Mit ért az Európai Unió "gender"-"gender-egyenlőségen", s nem lehetne-e egyértelműbb kifejezést használni, főleg, ha közel 80 milliárdos költségvetésű programról kellene megtudni, hogy miről is szól. Morvai Krisztina felszólalása az EP FEMM (Női Jogi) Bizottságában.

 

Egyenlő munkáért egyenlő bért! - komolyan gondolja az EU? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Parlament Női Jogi (FEMM) Bizottságában téma volt az "egyenlő munkáért egyenlő bért!" követelés. De mit értenek ők ezalatt? Például azt, hogy egy szupermarketben a női dolgozó ugyanazért a munkáért ne kaphasson kevesebb pénzt, mint férfi kollégája. Ez idáig tökéletesen rendben van. De az nem gond, hogy az EU-n belül, mondjuk Ausztriában egy szupermarketben dolgozó ember (akár nő, akár férfi) háromszor, négyszer többet keres, mint tőle 50 kilométerre egy magyarországi dolgozó? (Akár ugyanazon üzletláncon belül!) Morvai Krisztina felvetése láthatóan el se nagyon jut a képviselőtársak agyáig - de előbb-utóbb kénytelenek lesznek megérteni, mit is kellene az "egyenlő munkáért egyenlő bért!" elvén érteni.

 

Mit kívánt a magyar nemzet 1848. március 15-én - s mit kíván napjainkban?

E-mail Nyomtatás PDF


Ha a lehető legrövidebben kell válaszolnom a címben feltett kérdésre: a jogfosztottság felszámolását. Akkor is és ma is. Így érzem, így tapasztalom magyar jogászként és európai parlamenti képviselőként. A 12 pontban az (is) a csodálatos - s egyben a szomorú -, hogy közel két évszázad után is időszerű. Ha csak a szívemhez legközelebb állót, a negyedik pontot veszem górcső alá... "Törvény előtti egyenlőséget...!" - beleborzongok. Formálisan megvalósult ugyan, de a valóságban változatlanul sokaknak vágyálom. Egyenlőnek érzi-e magát a törvény előtt a munkavállaló a multicéggel szemben, a kisgazda, aki saját faluja határában földhöz szeretne jutni a pályázaton induló nagybirtokos oligarchával szemben, a tisztességes vállalkozó az EU-s pénzekért vagy állami megrendelésért a csókosokkal folyó versenyben? Ugyanazok a törvények, szabályok vonatkoznak rájuk... Vagy egyenlőnek, egyenjogúnak érzi-e magát az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelve által (elvben) védett devizahiteles fogyasztó azzal a bankrendszerrel, amellyel szemben harcol igazáért a bíróság előtt? Mit érezhet, amikor a törvény előtti egyenlőséget biztosítani hivatott bírói testület vezetője magánlevelezést folytat a Bankszövetség elnökével, ígéretet téve arra, hogy gondoskodni fog a pénzvilág érdekeinek érvényesítéséről? Egyenlőnek érzi-e magát a törvény előtt, amikor elárverezik otthonát a bank parancsára, miközben a devizahitelek tisztességtelensége tárgyában még csak most készül döntést hozni az Európai Unió Bírósága, s a hazai eljárásokat, a végrehajtásokkal egyetemben fel kellene függeszteni? Vagy nézzük az Európai Unió egyik legfontosabb "törvényét", a munkaerő szabad áramlását. Hány magyar ember kénytelen Nyugat-Európába "áramolni" a hatalmas jövedelem-különbségek miatt, maga mögött hagyva hazáját, családját, szeretteit? S fordítva? Hány nyugat-európai jön ide mosogatni, de akár orvosként vagy ápolóként dolgozni? Igen, formálisan egyenlőek a "törvény" előtt, de hol van a valódi esélyegyenlőség és jogegyenlőség?

Bővebben...
 

Újabb rádióinterjú Krisztina életéről, munkájáról (HANGANYAGGAL)

E-mail Nyomtatás PDF


Kedves Honlaplátogatóim!

Folytattuk a megkezdett beszélgetést a Lánchíd rádió Kettesben műsorában, Mangel Gyöngyivel. Nagyon örülök, hogy az egyperces parlamenti felszólalások után ismét lehetőségem volt részletesebben tájékoztatni az érdeklődőket az Európai Parlamentben és itthon végzett munkámról. Ha idejük engedi, kérem, hallgassák meg a második részt (elérhetősége itt található (http://lanchidradio.hu/videok/175823), de az első rész linkjét is csatoljuk azoknak, akik még nem találkoztak vele (http://lanchidradio.hu/videok/174491))

A második részben - egyebek mellett - a következő témákat érintettük:

- Az elmaradt igazságtétel a 2006 őszi rendőrterrorért- az igazságos ítélet elmaradt, de Gyurcsány menthetetlenül megbukott

- Devizahiteles ügyek és a bírói lelkiismeret jelentősége - avagy: mit lehet tenni a bankok erőteljes nyomásával, befolyásával szemben?

- Alkalmas-e a pártrendszer Magyarország és a világ igazságosabbá tételére?

- Kik hozzák a döntéseket az Európai Parlamentben?

- Miért nem magyar élelmet fogyasztunk Magyarországon, mi történt a magyar vidékkel a rendszerváltás után, s miért katasztrófa, hogy a termőföld nem a vidéki lakosság megélhetését szolgálja, hanem kevesek meggazdagodását s a spekulációt?

- A rendszerváltás elmaradt kérdése: miből fognak megélni a magyar emberek?

- Hatalmas maradt a szakadék az EU nyugati és közép-kelet-európai tagállamai között. Meddig maradhat ez így?

- Sürgősen meg kellene állítani a magyarok tömeges nyugatra vándorlását

- Mi a baj a szabadkereskedelmi egyezményekkel, így a CETA-val?

- Az elszakított területeken élő magyarok helyzete, jogvédelme. Hogyan nyomják el saját adóikból az őshonos magyar közösségeket, s miért lenne fontos a nemzeti önrendelkezés, az autonómia?

- A magyar politikusok összefogásának szükségessége a nemzeti, nemzetpolitikai kérdésekben

- Miért Magyarországon s miért nem Brüsszelben élek, európai parlamenti képviselőként?

Hálásan köszönöm, ha meghallgatják a Kettesben műsorban rögzített beszélgetésnek mind az első, mind a második részét, s ezt mások figyelmébe is ajánlják!

Szeretettel és jókívánságokkal

Krisztina


 

Euro milliárdokat költ az Unió „migráns-befogadásra” − a polgárok akaratára hivatkoznak (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Ahogy azt az Echo TV-ben nemrég velem készült interjúban is említettem, az Európai Unió szinte hétről-hétre szavaz meg százmilliós, illetve milliárd eurós programokat a menekültek/migránsok befogadásával kapcsolatos költségekre. Felháborítónak tartom ezt a gyakorlatot, különös tekintettel arra, hogy az Unió „új tagállamaiban”, különösen a volt szocialista országokban, így Magyarországon nyugdíjasok tízezrei élnek ötvenezer forintos havi bevételből, és a minimálbérek is 5-10-szer alacsonyabbak, mint az EU „szerencsésebb országaiban”. Különösen tragikomikus, hogy a sokkoló pénzköltések igazolására az Unió az „európai polgárok” akaratára, kívánságára hivatkozik.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
2. oldal / 81

Köszöntöm megújult honlapomon!


Megtekintés LightBoxban



 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban