Címlap


BREAKING NEWS: Hatályon kívül helyezték a felháborító felmentő ítéletet vörösiszap-ügyben.

E-mail Nyomtatás PDF


Nem lélegezhetnek fel a felelősök és 'dicső' támogatóik. Hamarosan részletes beszámolóval jelentkezem a Győri Ítélőtábláról.

Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő

 

Timmermans alelnök levele Morvainak az erdélyi magyarokról

E-mail Nyomtatás PDF

Morvai Krisztina EP képviselő levélben fordult az Európai Bizottsághoz az erdélyi őshonos magyar közösséget érő rendszeres zaklatások és durva diszkrimináció, jogsértések miatt. A beadványra Frans Timmermans alelnök, Juncker első helyettese válaszolt, meglepetésre nem “lerázó”, semmitmondó tartalommal, hanem elismerve, hogy az EU tud a gyalázatos helyzetről, s tájékoztatást adott arról, hogy a Bizottság folyamatos párbeszédet folytat Romániával az üggyel (a jelenséggel) kapcsolatban, egészen addig, amíg megoldás nem születik. Morvai kéri az erdélyi magyarokat, hogy a levelet az őket érő diszkrimináció, gyűlölet-cselekmények esetén a hatósági ügyintézéshez használják fel, azt az illetékes hatóságok vezetőinek juttassák el (különös tekintettel arra, hogy Románia gondosan ügyel arra, hogy az EU és a nemzetközi közösség előtt jó benyomást keltsen), továbbá tájékoztassák Timmermans biztost az erdélyi magyar közösség tagjait érő atrocitásokról. (Timmermans elérhetősége: email: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , postacím: Frans Timmermans First Vice-president, European Commission, Rue de la Loi / Wetstraat 200, 1049 Brussels, Belgium)

Timmermans alelnök Morvai Krisztinának írott levelében többek között rámutatott:

"Románia (…) irányában kifejeztük aggodalmunkat, egyebek mellett a magyar közösséget érő gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció által motivált incidensek miatt, amelyekkel a Bizottság nagyonis tisztában van. (…) a párbeszéd a román hatóságokkal most is folyik, tekintettel arra, hogy a problémák változatlanul fennállnak. Folytatjuk erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy minden aggodalmunkkal összefüggésben megfelelő intézkedéseket hozzanak. (…)" /Kiemelések tőlem. MK/

Bővebben...
 

Ki képviseli a vörösiszap-ügy áldozatait (így a magyar lakosságot is)? – gondolatok a büntető ítéletre várva (Morvai) (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Véget ért a másodfokú büntetőeljárás fő része a vörösiszap-katasztrófa ügyében, a Győri Ítélőtábla előtt. Dr. Zólyomi Csilla bíró háromtagú tanácsa február 6-án hirdet majd ítéletet, s foglal állást abban, helyes volt-e a MAL Zrt. vezetőinek, dolgozóinak elsőfokú felmentése az összes vádpont alól. Hogyan képviselte az ügyészség a vádat, s egyben az áldozatok érdekeit, ideértve voltaképpen a teljes magyar lakosságot is? Milyenek voltak az erőviszonyok a 15 fős sztárügyvédi és az egy fős ügyészi „csapat” között? Melyek voltak a vád és melyek a védelem főbb érvei? Meddig tűrhető, hogy a környezetre és az emberi életre, valamint a munkavállalók egészségére is kirívóan veszélyes üzemek működnek Magyarországon? Milyen hatással lehet a magyar emberek jövőjére a büntetőítélet? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket elemez Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, közérthető sorozatának újabb részében.

 

Morvai helyszíni tudósítása a vörösiszap-büntetőperről (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Megkezdődött a vörösiszap-per másodfokú tárgyalása a Győri Ítélőtábla Dr. Zólyomi Csilla vezette büntető tanácsa előtt. Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens (EP képviselő) közérthetően, de szakszerűen magyarázza el az ügyészi fellebbezés részleteit és mindenki számára fontos összefüggéseit. Dr. Fejes Péter fellebbviteli ügyész sajnálatos módon „egyfős csapattal” állt szemben a betonerős, 15 sztárügyvédből álló védelmi team-mel, amelynek tagjai közül elsőként Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke mondta el védőbeszédét. Ennek büntetőjogi és büntető-eljárásjogi összefüggéseit is bemutatja Morvai. Az anyagot - amely nem rövid, és némi odafigyelést is igényel - egyfelől azért érdemes végignézni, mert Magyarország legnagyobb ipari katasztrófájának alapvető felelősségi kérdéseiről szól, amely - a jövőre nézve is - minden magyar embert érint. Másrészt pedig azért, mert a büntetőjog és büntető-eljárásjog izgalmas és érdekes területére is bepillantást enged, más büntetőügyek megértéséhez is felhasználható ismereteket ad át a nézőknek. E tárgyalási tudósítást megelőzően Dr. Morvai Krisztina nyilvános előadást tartott a vörösiszap-ügy büntetőjogi összefüggéseiről. Az előadás ezen a linken megtalálható: https://youtu.be/LABk01OqU5s

 

A vörösiszap-per büntetőjogi összefüggései. Miben hibázott az elsőfokú bíróság? (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Mi okozta tíz ember halálát, több száz ember súlyos, fájdalmas sérüléseit, életek munkájának megsemmisülését, a hatalmas környezeti katasztrófát? Mit kellett volna vizsgálnia az elsőfokú bíróságnak és mit tett ehelyett? Miért hibásak a büntetőjogi következtetések, miért elfogadhatatlan a MAL vezetőinek felmentése? Hogyan hozhat jogszerű döntést a másodfokú bíróság, amely 2017. január 23-án kezdi meg az ügy tárgyalását? Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens előadása

 

Felháborító a vörösiszap katasztrófa felelőseinek felmentése - a cégvezetők büntetőjogi felelőssége megállapítható! - mondta Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Mint ismeretes, a tíz ember halálát, közel kétszáz ember súlyos sérülését és hatalmas anyagi, környezeti és természeti károkat okozó vörösiszap katasztrófa ügyében első fokon felmentő ítélet született. A másodfokú tárgyalásra a jövő héten kerül sor. Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász, európai parlamenti képviselő a HírTV-nek adott interjújában magyarázatot adott arra, hogy miért elfogadhatatlan a cégvezetők „tisztára mosására” irányuló folyamatos próbálkozás, egyebek mellett neves büntetőjogászok részéről. Az esetleges felmentő ítélet - mint rámutatott - jogerőre emelkedése esetén hosszútávon járhat olyan hatással, hogy az egészségre és környezetre veszélyes üzemek vezetőivel szemben szinte semmiféle elvárhatóság nem támasztható, a katasztrófák megelőzése érdekében rájuk semmiféle feladat nem telepíthető, személyes felelősséggel a továbbiakban sem fognak tartozni. Ennek legnagyobb veszélye, hogy a mindenkori veszélyes üzemi cégvezetők személyes „felelősségmentességük” teljes tudatában végezhetik tevékenységüket.

 

Tanuljanak meg hallani! - Morvai felszólalása az Európai Parlamentben – (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Az Európai Parlament új elnököt választott Antonio Tajani néppárti politikus személyében. Morvai Krisztina is őrá szavazott, különös tekintettel arra, hogy a politikus a 2006-os véres budapesti események után - egyetlen európai uniós politikusként - eljött Magyarországra és kifejezte szolidaritását a szemkilövések során megsérült, összevert emberekkel. Hasonlóképpen mellette szólt az is, hogy amikor európai uniós biztos volt, közel 300 ezer eurós „végkielégítésre” lett volna jogosult, amelyet erkölcsi okokból visszautasított. Tajani erőssége, hogy nagy támogatója a kis-és középvállalkozásoknak, amely szintén kiemelt szívügye Krisztinának. Az Európai Parlament elnöke elsősorban azért felel, hogy a parlamenti viták az eljárási rendnek megfelelően zajoljanak, nem adhatja meg a szót aszerint, hogy neki milyen saját politikai prioritásai vannak, hasonlóképpen az Európai Parlamentet külső kapcsolataiban is úgy kell képviselnie, hogy az ne a saját pártpreferenciáját tükrözze. Tajani elnöksége mellett új fejlemény, hogy Málta vette át az Unió Soros Elnökségét. Morvai Krisztina a kiemelt vitában felszólalva rámutatott: legyen Helga Stevens süketnéma képviselőtársuk elnökjelölti jelmondata a máltai elnökség jelszava is: „Lehet, hogy siket vagyok, de nagyon jó érzékem van az emberek hangjának meghallásához!”. Itt az ideje - mondta Morvai -, hogy az európai politikusok meghallják az európai polgárok, azaz a valódi emberek valódi fájdalmát, valódi történeteit például a migráció, a tömeges bevándorlás kapcsán. Külön rámutatott a nőket érintő veszélyekre, és az európai nők folyamatos és megalapozott félelmére a tömeges bevándorlás miatt megnövekedett bűnözéstől. Az emberek hangjának meghallását javasolta avonatkozásban is, hogy tegyenek végre valamit az ellen, hogy a volt szocialista országokban élők több mint tíz évvel az európai uniós csatlakozás után is négyszer-ötször kevesebb jövedelemhez jutnak, mint a nyugat-európaiak, példaként felhozva a magyar emberek és a mellettük élő osztrákok jövedelmi különbségeit.

 

Helyes volt-e a vörösiszap-ügy vádlottainak felmentése? Büntetőjogi kérdések és megfontolások az elsőfokú büntető ítélet kapcsán, a másodfokú eljárás előtt - Dr. Morvai Krisztina nyilvános előadása

E-mail Nyomtatás PDF


Felkért hozzászóló: Kepli Lajos környezetmérnök, országgyűlési képviselő, a vörösiszap katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság elnöke

Szokatlan módon számos jogász - egyebek mellett nyugalmazott fellebbviteli bíró, volt ügyész és jogtudós - szólalt meg a nyilvánosság előtt a vörösiszap katasztrófa ügyében született elsőfokú felmentő ítélet helyességét bizonyítva. Ezidáig csak az ő álláspontjuk jelent meg a sajtóban és a médiában. A nem jogász foglalkozású érdeklődők közül sokan úgy gondolják, hogy ez „szakmai kérdés”, a jog nyilván egyféle választ ad a felmerült dilemmákra, s bármilyen igazságtalannak is tűnik az elsőfokú döntés, ha a „jogtudomány képviselői” ezt látják helyesnek, akkor a nem szakmabeli nyilvánosságnak ezt el kell fogadnia. Ez azonban nincs így! Dr. Morvai Krisztina egyetemi docens, büntetőjogász eltérő állásponton van, és az ezzel kapcsolatos szakmai meggyőződését a nyilvánossággal éppúgy meg szeretné osztani, mint ahogy azt az „ellenoldal” tette. A széles nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy megismerje az eddig elhangzottakkal szembenálló szakmai érveket is. A nyilvános előadás során - közérthető nyelven - ilyen kérdésekre igyekszik választ adni az előadó:

- Milyen normák vonatkoznak egy különösen veszélyes tevékenységet végző nagyüzem felsővezetőire, illetve más munkavállalóira?

- Mit jelent a büntetőjogi felelősség, a polgári jogi és a közigazgatási természetű felelősség? Mik a különbségek és mik a hasonlóságok e felelősségi formák között?

- Lehet-e több oka is egy adott káros eredménynek (pl. katasztrófának), és ha többen okoznak egy káros eredményt, akkor igaz-e, hogy csak egyikük, illetve egyetlen kiváltó okért felelősök büntethetőek?

- Mit jelent az „okozati összefüggés” a büntetőjogban, különös tekintettel az „együttható okokra”, az ún. „concausára”?

- Mit jelent a büntetőjogban a „gondatlanság” fogalma? Mit értünk „gondossági mérce”, „tőle elvárható figyelem és körültekintés” alatt a büntetőjogban?

- Mi a büntetőjog célja, feladata, társadalmi rendeltetése? Ez mennyiben különbözik a polgári jog és más jogágak céljától és rendeltetésétől?

- Miért veszélyes az az új jogi szemlélet, amelynek lényege, hogy a döntéseket nem az igazságosság, hanem a „gazdaságosság” kell, hogy meghatározza?

- Milyen hosszútávú következményei, „precedens-értéke” lehet egy esetleges jogerős felmentésnek?

Szeretettel hívom és várom az érdeklődőket és a sajtó (média) képviselőit a nyilvános előadásra, amelynek
időpontja: 2017. január 20. péntek 13.00-tól 16.00 óráig
helyszíne: Aranytíz Kultúrház, Budapest, Arany János u. 10, 1051

A program első részében kerül sor Morvai Krisztina előadására és Kepli Lajos felszólalására, majd a szünet után lesz lehetőség kérdések feltételére, konzultációra. A szünetben a résztvevőket kávéval, frissítővel kínáljuk.

Kérjük, hogy részvételi szándékát (a várható létszám felmérése érdekében) jelezze e-mailben a következő címen:krisztina.morvai@europarl. europa.eu, legkésőbb 2017. január 19. csütörtök 12.00 óráig.

Kérjük, hogy regisztráció céljából érkezzen a helyszínre 12.30-12.50 között.

Szeretettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina

 

Vörösiszap-ügy: „A profitot privatizálni, a veszélyt és a kárt államosítani!” elve érvényesülhet a büntetőjogban? - Dr. Morvai Krisztina felszólalása (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


A vörösiszap-ügyben született elsőfokú büntetőítéletről tartott pódiumbeszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete. Az előadók teljes mértékben egyetértettek a Veszprémi Törvényszék ítéletével, amelyben minden vádlottat, minden vádpont vonatkozásában felmentett, azaz azt állapította meg, hogy a vádlottakat a történtekért nem terheli büntetőjogi felelősség. Egyedül Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens fogalmazott meg kételyeket. Felszólalásában azt a kérdést tette fel: Mi a büntetőjogban kiemelkedő fontosságú „gondossági mérce”, azaz a „tőle elvárható figyelem és körültekintés” azoknál a cégvezetőknél, akik egy ilyen veszélyességű üzem irányítását vállalták fel, s akik hatalmas személyes hasznot, profitot realizálnak? Hasonlóképpen rámutatott a „concausa”, azaz az ún. „együttható okok” jelentőségére a büntetőjogban, amelynek lényege, hogy valamely magatartás vagy mulasztás és a bekövetkező eredmény közötti okozati összefüggés akkor is megállapítható, ha a bekövetkező káros eredménynek (például katasztrófa, közveszély, halál) más közreható oka is volt. Azaz: például a cégvezetők mulasztások miatti büntetőjogi felelősségét önmagában nem zárja ki az, hogy tervezési hiba is történt vagy esetleg a hatóságok is hibáztak. Az elsőfokú ítéletet e vonatkozásban is hiányosnak találta. Még a másodfokú ítélethozatal előtt - tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítélettel egyetértők számos megnyilatkozást tettek már közzé - a „másik oldal” képviseletében Morvai Krisztina hamarosan nyilvános előadást fog tartani a vörösiszap-ügy büntetőjogi aspektusairól - némileg más megvilágításban... Az időpontot és a helyszínt hamarosan közöljük.

 

GAUDI RÁGALMAZÁSI ÜGYÉBEN VAGY A VÖRÖSISZAP-PERBEN VONUL-E FEL NAGYOBB ERŐKKEL AZ ÜGYÉSZSÉG? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Morvai Krisztina EP képviselő nyílt levele Polt Péter Legfőbb Ügyészhez

Tisztelt Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr!

Az egész országot megrázó vörösiszap-katasztrófa ügyében 2017. január 23-án kerül sor a másodfokú büntetőeljárás megkezdésére, pontosabban a másodfokú tárgyalásra. Mint ismeretes, első fokon a bíróság – a közvélemény megrökönyödésére – minden vádlottat minden vádpont vonatkozásában felmentett. Európai parlamenti képviselőként és bírói szakvizsgával, valamint PhD. fokozattal is rendelkező büntetőjogászként meggyőződésem, hogy a majdani jogerős ítélet precedens értékű lesz Magyarországon avonatkozásban, hogy a hatalmas tőkeerejű, óriási profitot realizáló, ám veszélyes tevékenységet folytató üzemek, mint jogi személyek mögött álló természetes személyek (magánszemélyek) büntetőjogi felelőssége hogyan alakul. Ennek igen nagy jelentősége van a mindenkori kiszolgáltatott emberek számára, akik a potenciálisan hatalmas károkat okozó tevékenységek áldozataivá válhatnak, éppúgy, mint hazánk természeti környezete.

Precedens értékű lesz az ítélet abban, hogy az egyes cégvezetők illetőleg a cégeknél dolgozó szakemberek milyen szabályok betartására kötelesek a veszély, illetve a kár megelőzése, elhárítása érdekében. (Mint ismeretes: az elsőfokú „vörösiszap-ítélet” gyakorlatilag azt állapította meg, hogy „semmiféle” ilyen szabály vagy kötelezettség nem terheli az ilyen személyeket – büntetőjogi értelemben.) Hasonlóképpen precedens-teremtő lesz az ítélet avonatkozásban, hogy büntetőjogi értelemben milyen „gondossági mérce” az, amelyet az ilyen személyekkel szemben a büntetőjog támaszt.

Mindezekre tekintettel feltételezem, hogy az ügyészség hatalmas „erőkkel” készül a január 23-i tárgyalásra és az azt követő perbeli cselekményekre.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
4. oldal / 81

Köszöntöm megújult honlapomon!


Megtekintés LightBoxban



 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban