Címlap


Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, EP képviselő közleménye

E-mail Nyomtatás PDF


Az önkény és a jogállamiság közötti különbséget minden elméleti szakembernél jobban elmagyarázta a jelenlévőknek nemrég egy lakossági fórumon felszólaló gépkocsivezető:
"Kamionsofőr vagyok. Ha piros a lámpa, meg kell állnom. Ugyanígy meg kell állnia a miniszterelnöknek, az államfőnek, a legfőbb bírónak vagy a legfőbb ügyésznek. A jogszabályok mindenkire vonatkoznak, rangtól, hatalmi helyzettől függetlenül.".
A jogszabályok nemcsak arra vannak, hogy az állampolgárt rendszabályozzák, hanem legalább ennyire arra is, hogy az állam visszaéléseit, mulasztásait, túlkapásait megakadályozzák, korlátozzák a polgárával szemben. Az állami szervek mozgásterét is szabályok kötik, amikor büntetni, bírságolni, "fegyelmezni" kívánja polgárát. El kellene érni, hogy a piros lámpa végre piros lámpa legyen ne csak a polgárnak, hanem az államnak, a hatóságoknak, a bíróságoknak is. Ez lenne a valódi rendszerváltás, az önkény helyett jogállamiság. Így lehetne elérni, hogy ne lehessen önkényesen kirúgni a munkavállalót, hatósági úton ellehetetleníteni a tisztességes kisvállalkozót, állami segédlettel földet lopni a helyi gazdáktól. Akkor lenne így, ha végre a hatalom, az állami szervek kezét is ténylegesen megkötnék a rájuk vonatkozó jogszabályok.
A Budaházy ügy "nagyban" mutatja meg, ami állampolgárok sokaságával történik úgymond "kicsiben" a hétköznapokban - a rendszerváltás óta, kormányoktól, pártoktól függetlenül.
A bíróság 125 év fegyházbüntetést szabott ki a vádlottakra úgy, hogy szinte minden jogszabályt megszegett. Hatévnyi bírósági eljárás után - a törvény előírása ellenére - nem állapította meg a történeti tényállást, azaz azt, hogy voltaképpen mi is történt, mit tettek vagy nem tettek a vádlottak. Nem sorolta fel és nem értékelte a felhasznált bizonyítékokat, nem indokolta jogilag, hogy miért állapította meg az adott bűncselekményeket, és miért annyi büntetést szabott ki. A tanácsvezető bíró annyit mondott Budaházynak, mintegy kigúnyolva a jogállamiságot és demonstrálva, mit is jelent az önkény: "Ön mindenben bűnös, ez a lényeg!" A bíróságnak a törvény szerint harminc, kivételesen hatvan napja lett volna arra, hogy az ítéletet írásba foglalja. A bíróság fittyet hányt a törvényre, hiszen tudta, hogy ezt ez idő szerint Magyarországon megteheti. Több mint nyolc hónap alatt sem keletkezett ítélet. Az ok nyilvánvaló: az ítéletet azért nem lehetett írásba foglalni és megindokolni, mert megindokolhatatlan volt. Valódi jogállamban, ha a bíróság vagy más hatóság nem tudja meghozni a törvényben rá megszabott határidő alatt az állampolgárral szembeni, rá joghátrányt alkalmazó határozatot, akkor le kellene vonni a következtetést: az állam az adott ügyben nem volt képes döntést hozni, tehát az eljárást meg kell szüntetni, az állam mulasztása nem eshet az állampolgár terhére. Magyarországon ez nem így történik. A törvény előír valamit az állami szervnek, adott esetben a bíróságnak, a bíróság nem tartja be a törvényt és ennek semmiféle szankciója nincs, az állampolgárnak el kell szenvednie a vele szembeni negatív következményeket. Hogyan lehet jogállamról beszélni ott, ahol a jogszabályok betartatására hivatott bíróság maga nem tartja be a jogszabályokat?
Nem tudjuk, talán soha nem is tudjuk meg, mi is történt a Budaházy/Hunnia csoport ügyben. Emlékszünk az ügy kezdetére, amikor Draskovics miniszter bizonyítékot fabrikált és lebukott. Nem a "Magyarok Nyilai" robbantgattak, hanem kísérletező kedvű egyetemisták. De sebaj, ennek a gyalázatos hamisítási cselekménynek sem lett semmi következménye, hiszen állami szereplő követte el a bűnt. Ettől a ponttól kezdve egészen a mai napig minden érthetetlen és megmagyarázhatatlan, ami ebben az ügyben történik. Annyit az egyszerű újságolvasó is érez, hogy valakiknek elemi érdeke, hogy Budaházyék börtönbe kerüljenek, jó hosszú időre, mindegy, hogy milyen áron.
Közben itt-ott megszólal a lelkiismeret.

Bővebben...
 

Gergényiék szabadon, ellenfelük, Szima Judit börtönben. Mi folyik itt?

E-mail Nyomtatás PDF

Katasztrofális és minden tisztességes magyar embert vérig sértő a 2006-os terrort követő "igazságtétel" mérlege. Budaházyék 125 év fegyházbüntetést kaptak egy 8 és fél hónapja meg nem indokolt, le nem írt (és valószínűleg - írásban, tehát jogszerűen - nem is létező) ítélettel, Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő folyamatosan a vádlottak padján, holnap pedig 5 évre börtönbe vonul Szima Judit a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára. Gyurcsányék, Gergényiék és a brutális rendőrterrort levezénylő más vezetők viszont szabadon és gondtalanul élik világukat, és tervezik a hatalomba való visszakerülésüket.
Szima Judit az egyik leghősiesebb, legbátrabb nő, akivel az életemben találkoztam. Miután férjét halálos balesetben elvesztette, egyedül nevelte gyermekeit, miközben számos súlyos betegséggel küzdött, és jelenleg is küzd. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete kezdeményezőjeként és vezetőjeként ő volt és ő maradt Magyarországon az igen kevés bátor és következetes érdekvédelmi harcosok egyike, aki a hatalommal szembeszállva meggyőződéssel és határozottan, hatékonyan dolgozott a munkavállalók érdekeiért. A 2006-os rendőri vérengzés után ő volt az, aki nyilvánosság elé kiállva bocsánatot kért a rendőrség magatartásáért, és felszólította bajtársait, hogy tagadják meg a jogellenes parancsokat és soha többé ne alkalmazzanak tiltott erőszakot honfitársaikkal szemben. Folyamatosan csodáltam Judit lenyűgöző bátorságát, lelkierejét, betegségeivel való küzdelmét és kiváló anyaságát. Felnéztem rá, amint sok férfit megszégyenítő erővel és bátorsággal állt ki elvei és a „rábízott” munkavállalók mellett.

Mélyen megrendített, amikor pár éve egy hajnalban azzal hívott fel, hogy újabb tragédia történt a családjában, ismét egy közeli, fiatal hozzátartozóját veszítette el. Féltem, hogy itt a vége, összeomlik, feladja harcait. De nem így történt. Rendíthetetlen volt és maradt. Ha általánossá vált volna az a kiállás a magyar munkavállalók mellett, amely őt, mint szakszervezeti vezetőt jellemezte, az rendkívül veszélyes lett volna a fennálló gazdasági és hatalmi viszonyokra (aktuális pártoktól, kormányoktól függetlenül). Éreztem, hogy Judit veszélyben van, féltettem Öt. A dráma nem váratott sokáig magára. Büntetőeljárás indult ellene, amelynek iratait áttanulmányozva büntetőjogászként azt tudom mondani: az ügy „ezer sebből vérzik”. A végeredmény: öt év szabadságvesztés, jogerősen. Az ítélet súlya és jellege olyan, mint ha Szima Juditnak egyszemélyben kellene megbűnhődnie a magyarországi közpénzeknek az elmúlt három évtizedben történt ellopásáért, elsikkasztásáért. Szima Judit személyének, életútjának és büntetőügyének ismeretében mélyen hiszek az ártatlanságában, és felháborodottan tiltakozom bebörtönzése ellen. Mivel magam is súlyos betegségeken estem át, különösen is megrendít és felháborít, hogy annak ellenére kapta meg börtönbehívóját, hogy az orvosszakértő a betegségeit olyan súlyúnak és veszélyességűnek ítélte meg, amely kizárja börtöntűrő képességét. Nagyon szomorúan, de kénytelen vagyok kimondani: Szima Judit élete veszélyben lesz a börtönben. Utolsó reményünk a Kúria felülvizsgálati eljárása, amely még folyamatban van. A 2017. május 11-i börtönbevonulás helyszínére és idejére Judit barátai és ismerősei tiltakozó megmozdulást szerveztek. Ezúton kérem, hogy az eseményre minél többen menjenek el, és fejezzék ki így vagy más módon szolidaritásukat a meghurcolt szakszervezeti vezetővel, a Gergényiékkel szembeszálló, szeretett Hazáját valóban szolgáló rendőrtiszttel.

Bővebben...
 

A termőföld nem lehet spekuláció és földrablás tárgya! - Morvai az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Közös nemzeti kincsünk, a magyar termőföld a helyben élő lakosság megélhetését és az egészséges élelem megtermelését kell, hogy szolgálja. Jelenleg ez sajnos nem így van. Kétfelől is zajlik a földrablás: csalárd pályázatokon spekuláns oligarchák jutnak termőföldhöz, és a felháborító európai uniós szabályozás miatt külföldiek is birtokolhatják a magyarokat illető földeket. Az Európai Parlament történelmi jelentőségű jelentést fogadott el, amelyben a földkoncentrációról és a földalapú támogatások néhány kézben való összpontosulásáról mondanak - végre - kritikát. Tekintettel arra, hogy ez a jelentés alapjaiban változtathatja meg a földspekulációk jelenségét, az érdeklődők és a nyilvánosság számára itt közöljük a végleges, elfogadott változatát.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő két felszólalása látható a videón. Az elsőben a külföldiek magyarországi földszerzéséről mond kritikát és felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföld nem tartozhat tovább a „tőke szabad áramlása” körébe. Felvetésére Oettinger biztos, az Európai Bizottság tagja válaszolt. A második videóban a földrablás másik formájáról, az oligarchák pályázati úton történő csalárd földhözjutásáról beszél.

 

Az EU köteles képviselni a "Brexit-sújtotta" magyar munkavállalókat! (Morvai az EP-ben) - Videóval

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Unió mélyen megsértődött az Egyesült Királyság kilépése miatt. A Brexit tárgyalások során kerüli a kompromisszumok kötését, jelszava, hogy a britek "nem mazsolázgathatnak" az Unió előnyeiből. Az Unió úgy viselkedik, mint az a sértődött házastárs, aki a válóper, a gyermekelhelyezés, a vagyonmegosztás során is csak a bosszúállásra, a másikkal való kitolásra koncentrál, nem törődve a többi érintett érdekeivel, jogaival. Ezt a hozzáállást haladéktalanul meg kell változtatni, ehhez az önző durcáskodáshoz az EU-nak nincs joga, ugyanis közel félmilliárd európai ember érdekét kell megjeleníteniük, nem pedig saját hiúságukat. Ebből adódóan a tárgyalásokat folytató Uniónak elemi kötelessége, hogy saját polgárait, azaz a "megmaradt" 27 tagállam polgárait gondos, szakszerű (jogi) képviselőként védje, képviselje a tárgyalások során. Különösen is fontos ez azoknak a magyar európai uniós polgároknak, akik az Egyesült Királyságban (többnyire kényszerből, az Unión belüli feszítő jövedelem különbségek miatt) munkát vállaltak, vállalkozást indítottak, illetve szabad döntésük alapján tanulmányokba kezdtek. Az Európai Unió ezen elemi, megkerülhetetlen kötelezettségére emlékeztetett Morvai Krisztina EP képviselő az Európai Parlamentben, a Brexitről rendezett tanácskozáson.

 

Változtassunk-e a női és férfi szerepeken? (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


 

A munka és a magánélet összeegyeztetéséről vitázott az Európai Parlament FEMM (Női jogi) bizottsága - szokás szerint teljesen "egy kalap alatt" kezelve, egyformán megközelítve a nyugat-európai illetve a volt szocialista országokban élő nők s családok helyzetét. Morvai Krisztina "behozott" a vitába néhány tabunak számító szempontot.

 

Soros, CEU, migráció, Orbán Brüsszelben - Morvai Echo tévés interjúja (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


A címben szereplő témákról s "persze" Kovács Béláról kérdezték Morvai Krisztinát az Echo tévé Napi Aktuális című műsorában. Tizenöt perc napjaink 'slágertémáiról', egy kicsit más megközelítésben, háborúskodás helyett "nemzeti közös minimumra" törekedve.

 

Szabadság vagy bevándoroltatás? - Morvai a "magyar vitán" Brüsszelben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Értsék meg, hogy nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat! - mondta Morvai Krisztina Brüsszelben, a Magyarországról szóló vitán. Ördöginek nevezte, ahogy az EU és más bevándoroltatás-párti erők a magyarok szabadságvágyát, szabadságszeretetét arra használják, hogy a "tudomány szabadsága", "oktatás szabadsága", "szólásszabadság" jelszavaihoz és értékeihez kötik "árukapcsolásként" a tömeges migráció elfogadtatását. Figyeljük meg, hogyan kerül egyazon elítélő határozatba az oktatási szabadsággal és más szabadságokkal, emberi jogokkal kapcsolatos kritika és azon tény elítélése, hogy Magyarország következetesen ellenáll a bevándoroltatásnak. Hasonlóképp figyeljünk fel arra, hogy a budapesti tüntetéseken az Oktatási szabadságot! táblák mellett hogy jelennek meg a Bontsuk le a kerítést! és hasonló jelszavak

 

Pártállam, önkény, diktatúra! Morvai "betiltott" délvidéki fórumának videofelvétele - nem csak Délvidékről... (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Döbbenetes tapasztalatokat szerzett a Morvai Krisztina EP képviselő által vezetett nemzeti jogvédő (NJSZ) delegáció az Európai Unióhoz való csatlakozásra váró Szerbia állapotáról, ahol "klasszikus" pártállami viszonyok uralkodnak, s a mindennapokban az állami (politikai) önkény, a jogfosztottság, az emberek kiszolgáltatottsága a jellemző. Különösen is sújtja mindez a délvidéki magyarokat. Mi a különbség a jogállam és az önkény, a diktatúra és a demokrácia között? Mit tehetünk annak érdekében, hogy az elszakított magyarok Trianon után is magyarként élhessenek szülőföldjükön, szerte a Kárpát-medencében, tehát Erdélyben (Székelyföldön, Partiumban), Kárpátalján, Felvidéken, Délvidéken is? - ezekre a kérdésekre keresi a választ Dr. Morvai Krisztina jogász, EP képviselő előadásában és a "betiltott" zentai fórum résztvevői hozzászólásaikban. Ajánljuk ezt a felvételt minden elszakított területen élő magyarnak, s azoknak, akik meg szeretnék ismerni és érteni helyzetüket, s felelősséget éreznek jogaikért, méltóságukért, jövőjükért. Mottó: "Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal. (Magyarország Alaptörvénye, D cikk)”

 

Hiába tiltották be délvidéki fórumunkat – nagy sikerrel megtartottuk!

E-mail Nyomtatás PDF


Visszaértünk 4 napos délvidéki jogvédő, monitorozó utunkról, ahol döbbenetes állapotokat és jogsértéseket tapasztaltunk. Hamarosan következik a részletes beszámoló, addig azt a határozatot szeretném megosztani Önökkel, amivel „betiltották” a zentai városházára tervezett fórumunkat. Soha nem gondoltam volna, hogy 25 évvel a rendszerváltás után, egy európai uniós csatlakozásra váró országban ilyen kommunista típusú „döntéshozatal” lehetséges. A nagyterem használatára érvényes szerződésünk volt a zentai városházával – ez egy tipikus polgári jogi szerződés. Ehhez képest minden érdemi indokolás, tény vagy bizonyíték nélkül, egy „államigazgatási határozattal” tiltották be a rendezvényt.

Ez olyan, mintha valaki befizet az önkormányzat menzáján egy hónapra ebédet, majd a jegyző közigazgatási határozattal megtiltja, hogy desszertet ehessen hivatkozva arra, hogy az illető veszélyes a közbiztonságra, ezért nem maradhat sokáig az épületben. Természetesen mi csonkaországi jogászok még csak kibírtuk valahogy ezt a dolgot, de a helybelieknek nap, mint nap kell szembesülniük az önkénnyel, a jogfosztással és a pártállami működésmóddal. Számunkra a „betiltás” csak hasznos volt, így még nagyobb volt az érdeklődés a fórum iránt, amelyet sikeresen megtartottunk egy másik helyen, rengeteg tapasztalatot szerezve (lásd a képen). Hasonló fórumunk volt még Óbecsén és Szabadkán is. Részletesebb beszámoló hamarosan!

Szeretettel:
Krisztina

fotó: Kürti Zoltán

 

DÉLVIDÉKI JOGSÉRTÉSEK (MEGHÍVÓVAL, VIDEÓVAL)

E-mail Nyomtatás PDF

Magyarországnak mindaddig vétót kell emelnie Szerbia uniós csatlakozása ellen, amíg az őshonos magyar közösség nem jut tényleges, valódi autonómiához, nemzeti önrendelkezéshez, azaz amíg a délvidéki magyarok nem élhetnek magyarként szülőföldjükön! Ezt a meggyőződést képviseli Morvai Krisztina az Európai Parlamentben és ez volt Bozóki Antal délvidéki jogász könyvbemutatójának tanulsága is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai április 20-23-ig jogvédő-monitorozó körútra megy a vajdasági/délvidéki magyarok egyéni és kollektív emberi jogi helyzetének tanulmányozására. Szeretettel hívják és várják az érdeklődőket, illetve a tapasztalataik átadására kész helyieket a mellékelt meghívó szerinti helyszíneken és időpontokban. Kérjük, tekintsék meg a délvidéki magyarok helyzetét röviden összegző 13 perces videót!


 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
6. oldal / 87

Köszöntöm megújult honlapomon!


Megtekintés LightBoxban



 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban