Címlap


Mit jelent a "gender" és félnünk kell-e tőle? - Morvai az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Egyre dühödtebb viták lobbannak fel a "gender" szó hallatán, amit "társadalmi nem"-nek szoktak fordítani. Mit ért az Európai Unió "gender"-"gender-egyenlőségen", s nem lehetne-e egyértelműbb kifejezést használni, főleg, ha közel 80 milliárdos költségvetésű programról kellene megtudni, hogy miről is szól. Morvai Krisztina felszólalása az EP FEMM (Női Jogi) Bizottságában.

 

Egyenlő munkáért egyenlő bért! - komolyan gondolja az EU? (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Parlament Női Jogi (FEMM) Bizottságában téma volt az "egyenlő munkáért egyenlő bért!" követelés. De mit értenek ők ezalatt? Például azt, hogy egy szupermarketben a női dolgozó ugyanazért a munkáért ne kaphasson kevesebb pénzt, mint férfi kollégája. Ez idáig tökéletesen rendben van. De az nem gond, hogy az EU-n belül, mondjuk Ausztriában egy szupermarketben dolgozó ember (akár nő, akár férfi) háromszor, négyszer többet keres, mint tőle 50 kilométerre egy magyarországi dolgozó? (Akár ugyanazon üzletláncon belül!) Morvai Krisztina felvetése láthatóan el se nagyon jut a képviselőtársak agyáig - de előbb-utóbb kénytelenek lesznek megérteni, mit is kellene az "egyenlő munkáért egyenlő bért!" elvén érteni.

 

Mit kívánt a magyar nemzet 1848. március 15-én - s mit kíván napjainkban?

E-mail Nyomtatás PDF


Ha a lehető legrövidebben kell válaszolnom a címben feltett kérdésre: a jogfosztottság felszámolását. Akkor is és ma is. Így érzem, így tapasztalom magyar jogászként és európai parlamenti képviselőként. A 12 pontban az (is) a csodálatos - s egyben a szomorú -, hogy közel két évszázad után is időszerű. Ha csak a szívemhez legközelebb állót, a negyedik pontot veszem górcső alá... "Törvény előtti egyenlőséget...!" - beleborzongok. Formálisan megvalósult ugyan, de a valóságban változatlanul sokaknak vágyálom. Egyenlőnek érzi-e magát a törvény előtt a munkavállaló a multicéggel szemben, a kisgazda, aki saját faluja határában földhöz szeretne jutni a pályázaton induló nagybirtokos oligarchával szemben, a tisztességes vállalkozó az EU-s pénzekért vagy állami megrendelésért a csókosokkal folyó versenyben? Ugyanazok a törvények, szabályok vonatkoznak rájuk... Vagy egyenlőnek, egyenjogúnak érzi-e magát az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelve által (elvben) védett devizahiteles fogyasztó azzal a bankrendszerrel, amellyel szemben harcol igazáért a bíróság előtt? Mit érezhet, amikor a törvény előtti egyenlőséget biztosítani hivatott bírói testület vezetője magánlevelezést folytat a Bankszövetség elnökével, ígéretet téve arra, hogy gondoskodni fog a pénzvilág érdekeinek érvényesítéséről? Egyenlőnek érzi-e magát a törvény előtt, amikor elárverezik otthonát a bank parancsára, miközben a devizahitelek tisztességtelensége tárgyában még csak most készül döntést hozni az Európai Unió Bírósága, s a hazai eljárásokat, a végrehajtásokkal egyetemben fel kellene függeszteni? Vagy nézzük az Európai Unió egyik legfontosabb "törvényét", a munkaerő szabad áramlását. Hány magyar ember kénytelen Nyugat-Európába "áramolni" a hatalmas jövedelem-különbségek miatt, maga mögött hagyva hazáját, családját, szeretteit? S fordítva? Hány nyugat-európai jön ide mosogatni, de akár orvosként vagy ápolóként dolgozni? Igen, formálisan egyenlőek a "törvény" előtt, de hol van a valódi esélyegyenlőség és jogegyenlőség?

Bővebben...
 

Újabb rádióinterjú Krisztina életéről, munkájáról (HANGANYAGGAL)

E-mail Nyomtatás PDF


Kedves Honlaplátogatóim!

Folytattuk a megkezdett beszélgetést a Lánchíd rádió Kettesben műsorában, Mangel Gyöngyivel. Nagyon örülök, hogy az egyperces parlamenti felszólalások után ismét lehetőségem volt részletesebben tájékoztatni az érdeklődőket az Európai Parlamentben és itthon végzett munkámról. Ha idejük engedi, kérem, hallgassák meg a második részt (elérhetősége itt található (http://lanchidradio.hu/videok/175823), de az első rész linkjét is csatoljuk azoknak, akik még nem találkoztak vele (http://lanchidradio.hu/videok/174491))

A második részben - egyebek mellett - a következő témákat érintettük:

- Az elmaradt igazságtétel a 2006 őszi rendőrterrorért- az igazságos ítélet elmaradt, de Gyurcsány menthetetlenül megbukott

- Devizahiteles ügyek és a bírói lelkiismeret jelentősége - avagy: mit lehet tenni a bankok erőteljes nyomásával, befolyásával szemben?

- Alkalmas-e a pártrendszer Magyarország és a világ igazságosabbá tételére?

- Kik hozzák a döntéseket az Európai Parlamentben?

- Miért nem magyar élelmet fogyasztunk Magyarországon, mi történt a magyar vidékkel a rendszerváltás után, s miért katasztrófa, hogy a termőföld nem a vidéki lakosság megélhetését szolgálja, hanem kevesek meggazdagodását s a spekulációt?

- A rendszerváltás elmaradt kérdése: miből fognak megélni a magyar emberek?

- Hatalmas maradt a szakadék az EU nyugati és közép-kelet-európai tagállamai között. Meddig maradhat ez így?

- Sürgősen meg kellene állítani a magyarok tömeges nyugatra vándorlását

- Mi a baj a szabadkereskedelmi egyezményekkel, így a CETA-val?

- Az elszakított területeken élő magyarok helyzete, jogvédelme. Hogyan nyomják el saját adóikból az őshonos magyar közösségeket, s miért lenne fontos a nemzeti önrendelkezés, az autonómia?

- A magyar politikusok összefogásának szükségessége a nemzeti, nemzetpolitikai kérdésekben

- Miért Magyarországon s miért nem Brüsszelben élek, európai parlamenti képviselőként?

Hálásan köszönöm, ha meghallgatják a Kettesben műsorban rögzített beszélgetésnek mind az első, mind a második részét, s ezt mások figyelmébe is ajánlják!

Szeretettel és jókívánságokkal

Krisztina


 

Euro milliárdokat költ az Unió „migráns-befogadásra” − a polgárok akaratára hivatkoznak (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Ahogy azt az Echo TV-ben nemrég velem készült interjúban is említettem, az Európai Unió szinte hétről-hétre szavaz meg százmilliós, illetve milliárd eurós programokat a menekültek/migránsok befogadásával kapcsolatos költségekre. Felháborítónak tartom ezt a gyakorlatot, különös tekintettel arra, hogy az Unió „új tagállamaiban”, különösen a volt szocialista országokban, így Magyarországon nyugdíjasok tízezrei élnek ötvenezer forintos havi bevételből, és a minimálbérek is 5-10-szer alacsonyabbak, mint az EU „szerencsésebb országaiban”. Különösen tragikomikus, hogy a sokkoló pénzköltések igazolására az Unió az „európai polgárok” akaratára, kívánságára hivatkozik.

 

Milyen a viszonyom a Jobbikkal? „Radikális” maradtam vagy „néppárti” lettem? - kérdezték az Echo TV-ben (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


A minapi Echo TV-interjúban a Jobbikkal és Vona Gáborral való viszonyomról, „radikális” vagy „néppárti” mivoltomról, a migrációval kapcsolatos véleményemről és elképzeléseimről, valamint Budaházy Györgyről kérdeztek - s én válaszoltam. Kérem, tekintsék meg a húszperces beszélgetést!

Szeretettel: Krisztina

 

Miért akarják Önök a sok millió migránst Európára kényszeríteni? - kérdezte Morvai az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Parlament nemrég megválasztott elnöke, Antonio Tajani kellemes meglepetést okozott. Úttörő nyilatkozatot tett a német sajtóban, ugyanazt a megközelítést javasolva a menekültügy, illetve migráció megoldására, amit a gondolkodó és érző szívű európaiak többsége: kezeljék a szegénység gyökérokait, mégpedig helyben, a gazdaság átgondolt stabilizálásával, a háború vagy más közvetlen veszély elől menekülőket pedig helyezzék el, emberséges körülmények között, saját földrészükön, például Líbiában. Így lehetne megelőzni további milliók Európába áramlását. Az Európai Parlament egyes képviselői azonnal Tajaninak estek, koncentrációs táborokat emlegetve. Morvai Krisztina reagált.

 

A nők mentális problémáiról vitázott az EU - Morvai az okokat firtatta (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Parlament plenáris ülésének témája volt a nőket érintő mentális problémák kérdésköre, különös tekintettel a depresszióra. Helyes, hogy az EU sürgette a lelki és idegrendszeri zavarok, betegségek megfelelő kezelését - egyoldalú megközelítés azonban az, ami a jelentésből tükröződik, s ami olyan, mint hogyha a gyógyszer-lobbi mondta volna tollba - ez volt Morvai Krisztina megállapítása. A magyar képviselőnő rámutatott: egyáltalán nem beszélhetünk az „Európai Unióban élő nőkről” általában, hiszen fényévnyi különbségek vannak mondjuk egy átlagos osztrák nő élete és egy tőle 150-200 km-re élő magyar nő élete között. Fontos lenne, hogy az Európai Unió feltárja a mentális zavaroknak azokat az okait is, amelyek pontosan az Európai Unió által is fenntartott gyarmatosító gazdaságpolitikából, az Unió gazdag és szegény országai közötti 5-10-szeres bérkülönbségből, jövedelemkülönbségből és az államnak az egyes humánszolgáltatásokból való kivonulásából következnek, nem beszélve a jogtipró devizahitel-szerződésekből következő, lelkileg és idegileg is nyomasztó helyzetekről, ami szintén sokkal inkább a magyarokra jellemző. Morvai Krisztina rámutatott: számos magyar nő szenved lelki és idegrendszeri megbetegedésektől azért, mert elviselhetetlen terhek vannak rajta. Az alacsony jövedelmek miatt sokan kénytelenek más országban dolgozni, s ebből számos családi nehézség következik. Hatalmas probléma a „devizahitelekkel” összefüggő adósrabszolgaság. Nagyon sokakat érint az idősgondozással kapcsolatos felelősség kérdése, amelyből az állam egyre inkább kivonul. Ez azt jelenti, hogy az idős személyeknek nem jár saját jogukon az idősgondozás, ápolás, hanem az egyébként is agyonterhelt családoknak ezt gyakorlatilag minden körülmények között maguknak kell megoldani. Összefoglalóan: a nőket (általában az embereket) érintő mentális problémáknak az okait is fel kellene tehát tárni, és ezeket az okokat orvosolni is kellene!- mutatott rá a képviselőnő.

 

Az EU természetéből fakad, hogy számos nagy cég folyamatosan vesztegeti a döntéshozókat a számukra kedvező szabályozásért - mutatott rá Morvai az EP-ben (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


„Néha szinte Észak-Koreában érzem magam az Európai Unió működését látva” - mondta Morvai Krisztina az EP strasbourgi februári plenáris ülésén. Morvai egy jellegzetes mondatot idézett a versenypolitikáról szóló friss jelentésből, amelyben az euroszkeptikusokat és „szélsőségeseket” teszik felelőssé minden rosszért, egyebek mellett azért, mert számos nagyvállalat erkölcstelen és embertelen tevékenységet végez Európában. Morvai Krisztina kíméletlen őszinteséggel mutatott rá az ’50-es évek kommunista rendszerei és az EU gondolkodásmódja közötti párhuzamokra, és arra, hogy a lobbizó, vesztegető multinacionális cégek hogyan lehetetlenítik el a családi vállalkozásokat, kisvállalkozásokat Európában (az EU aktív segédletével).

 

Milyen unió az, amelynek egyik felén 5-10-szer annyit keresnek, mint a másikon? - kérdezte Morvai Junckeréket (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Unió jövőjéről tartottak háromórás vitát az EP februári, strasbourgi plenáris ülésén. Hihetetlen, de egyáltalán nem volt téma az Unió 'nyugati' és 'volt szocialista' országai közötti kirívó jövedelem- és életszínvonal-különbség, noha a friss statisztikák éppen most jelentek meg. Morvai Krisztina pótolta a hiányt, és feltette az 'alapkérdést' a jelenlévő Junckernek, Timmermans-nak, valamint képviselőtársainak. Rákérdezett arra is, mit kíván tenni az EU a csaló 'devizahitel-szerződések' áldozataiért, különös tekintettel az Unió fogyasztóvédelmi normáira. A két vezető EU biztos gyáván megfutamodott a válaszadás elől, hirtelen elhagyták a termet.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
6. oldal / 85

Köszöntöm megújult honlapomon!


Megtekintés LightBoxban



 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban