Huszonöt - többségében cigány származású - ember nyert el egy másfél millió forint összegű pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szociális Földprogramja keretében. A pályázat célja - egyebek mellett - " a hátrányos helyzetű emberek, elsősorban romák megélhetésének, életminőségének javítása", "a fenntarthatóság megteremtése." A kazincbarcikai huszonöt fős közösség egy addig meg nem művelt, kéthektáros földterületet fordított termővé, zöldségtermesztést és állattenyésztést valósított meg a területen. Fóliasátrat állítottak, és jó minőségű élelmiszert állítottak elő, amellett, hogy szerény, de rendszeres jövedelemhez jutottak, kemény és becsületes munka árán. A vonatkozó jogszabály egyik napról a másikra megváltozott, s megtiltotta a helyi önkormányzatok számára, hogy földet haszonbérbe adjanak. Erre figyelemmel a kazincbarcikai önkormányzat arra kényszerítette a sikeresen dolgozó és gazdálkodó közösséget, hogy saját munkájuk eredményét rombolják le, bontsák le a fóliasátrat és szüntessék meg a gazdálkodást. El tudja-e bárki is képzelni, milyen lehet egy szobrásznak saját kezével szétverni azt az alkotást, amin egy éven át dolgozott, esetleg egy írónak megsemmisíteni saját kéziratát vagy egy háziasszonynak saját kezűleg a szemétbe dobálni a komoly munkával előállított karácsonyi vacsorát? Morvai Krisztina a helyszínen járt, s az érintett emberekkel beszélgetve megerősödött abban a meggyőződésében, hogy a magyarországi cigányságot a "nagypolitika" leginkább szavazatszerző gépezetnek tekinti, továbbá arra szánja, hogy a rájuk tekintettel kapott hatalmas, sokmilliárdos "cigányfelzárkóztatási pénzekkel" a zavarosban halásszon, és haverok, pajtások között azt szétosztogassa. Az érintettek még mindig bizakodnak abban, hogy e megrázó kártevés után, ha más helyszínen is, de folytathatják a munkát, a gazdálkodó, élelemtermelő tevékenységet a megnyert pályázati pénzből. A pályázati pénz ugyanis megvan, de föld nincs. Úgy tűnik, hogy azok, akik a jogszabályt megalkották, teljességgel semmibe vették a Szociális Földprogramban résztvevők helyzetét és érdekeit. A rövid dokumentumfilm célja a figyelemfelhívás és a segélykiáltás közvetítése nehéz helyzetben lévő és dolgozni vágyó roma és magyar emberek részéről. A helyszín ezúttal Kazincbarcika, de ugyanez a megdöbbentő szituáció nyilvánvalóan az ország számos más településén is kialakult, és sürgős korrekcióra vár. A felvételt különösen is ajánljuk Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője figyelmébe.
Dr. Morvai Krisztina az ügyben a következő levelet írta az illetékesnek, Balog Zoltán Emberi Erőforrás miniszternek:
Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr!
A Szociális Földprogrammal összefüggő jogszabályváltozással összefüggésben drámai helyzetbe kerültek, s problémájukkal teljességgel magukra maradtak cigányemberek, cigánycsaládok Kazincbarcikán és vélhetően szerte az országban. A helyzetet röviden és érthetően foglalja össze a csatolt, kb. 10 perces dokumentumfilm és a hozzá tartozó cím és leírás, amely e levelem alatt található. Kérem, hogy olvassa el az utóbbit, tekintse meg a filmet, s a lehető leghamarabb találjon megoldást arra, hogy a Szociális Földprogram keretében pályázati pénzt és munkalehetőséget nyert emberek folytathassák tisztességes munkájukat, mezőgazdasági tevékenységüket, s ezzel továbbra is megélhetést biztosíthassanak családjaiknak. Kérem, hogy intézkedéséről szíveskedjen tájékoztatni!
Köszönettel és tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.