Az elmúlt másfél nap során két újabb felszólalásom volt az Európai Parlament plenáris ülésén, továbbá nemzetközi sajtótájékoztatót tartottam "A magyarországi emberi jogi válsághelyzet" címmel. Ezen túlmenően az az öröm és megtiszteltetés ért, hogy beválasztottak az Európai Parlamentnek az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolataiért felelős 52 tagú küldöttségébe. E kiemelkedő jelentőségű delegációnak rajtam kívül egyetlen magyar teljes jogú tagja van, Szájer József. Póttagként pedig egy számomra szintén nagyon fontos küldetést kaptam: a Palesztin delegáció tagja lettem A Jobbik delegáció másik két tagja is fontos delegációkba került: Balczó Zoltán az Arab félsziget EP küldöttség teljes jogú tagja lett, s póttagként pedig az Oroszország és az Európai Parlament közötti kapcsolatok ápolásához fog tudni hozzájárulni. Szegedi Csanád delegációja talán a leghosszabb nevet viseli: az EU Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal, Tadzsikisztánnal, Türkmenisztánnal, és Mongóliával fenntartott kapcsolatait koordináló küldöttség.

Az Európai Parlament strassbpurgi plenáris ülésének első másfél napján három ízben szólaltam fel. Először egyperces napirend előtti beszédben hívtam fel az Unió figyelmét a magyar gazdák, különösen a kisgazdák és családi gazdák válsághelyzetére. Emlékeztettem a képviselőket arra, hogy EU csatlakozásunkkor piacaink 100%-át kellett felajánlanunk s "cserébe"a régi tagállamok mezőgazdasági támogatásának 25%-át kaptuk. Ilyen körülmények között a - mégoly reménytelen- "versenyképesség" megőrzése érdekében igen sok gazda jelentős bankkölcsönök felvételére kényszerült. E kölcsönök a pénzügyi és gazdasági válság miatt sorra "dőlnek be". A magyar gazdák tömegesen fognak teljes csődhelyzetbe jutni és arra kényszerülni, hogy földjeiket eladják, mégpedig olyan államok polgárainak, amelyek nemzeti jövedelme ötször-tízszer annyi, mint a miénk. Ez nem más, mint a gyarmatosítás egy új formája, amelyet a csatlakozásunkról szóló Koppenhágai Egyezmény azonnali újratárgyalásával lehet megelőzni. Az Európai Unió nem maradhat tétlen, haladéktalan, hatékony intézkedésekre van szükség.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének első másfél napján három ízben szólaltam fel. Először egyperces napirend előtti beszédben hívtam fel az Unió figyelmét a magyar gazdák, különösen a kisgazdák és családi gazdák válsághelyzetére. Emlékeztettem a képviselőket arra, hogy EU csatlakozásunkkor piacaink 100%-át kellett felajánlanunk s "cserébe"a régi tagállamok mezőgazdasági támogatásának 25%-át kaptuk. Ilyen körülmények között a – még oly reménytelen - "versenyképesség" megőrzése érdekében igen sok gazda, jelentős bankkölcsönök felvételére kényszerült. E kölcsönök a pénzügyi és gazdasági válság miatt sorra "dőlnek be". A magyar gazdák tömegesen fognak teljes csődhelyzetbe jutni és arra kényszerülni, hogy földjeiket eladják, mégpedig olyan államok polgárainak, amelyek nemzeti jövedelme ötször-tízszer annyi, mint a miénk. Ez nem más, mint a gyarmatosítás egy új formája, amelyet a csatlakozásunkról szóló Koppenhágai Egyezmény azonnali újratárgyalásával lehet megelőzni. Az Európai Unió nem maradhat tétlen, haladéktalan, hatékony intézkedésekre van szükség.

Tisztelt Elnök Úr!

Mint az Európai Parlament Agrár és Vidékfejlesztési Bizottságának – ott a Jobbik Magyarországért Mozgalmat és Magyarországot képviselő – állandó tajga azzal a megkereséssel fordulok Önhöz, hogy az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságainak ülésén a részvételemet és felszólalási lehetőséget közvetlenül és/vagy megbízott szakértőm által lehetővé tenni szíveskedjen!

Munkám hatékony ellátása- és mindkettőnk közös célja a magyar vidék és mezőgazdaság felemelkedésének szolgálata érdekében kérem, hogy az ülésekre a meghívói és a napirendi pontokra vonatkozó tájékoztatást titkárságomra megküldeni szíveskedjen.

Szeptember 10. a Gazdálkodók Nemzetközi Küzdelmének Napja a WTO által erőltetett szabad kereskedelem ellen, és egyben Lee Kyang Hae koreai gazdálkodó halálának emléknapja is. 2003. szeptember 10-én ugyanis a mexikói Cancunban tárgyaltak a WTO tagállamainak miniszterei a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek további és teljes liberalizációját lehetővé tevő megállapodás aláírásáról. A világ legnagyobb nemzetközi civil szervezete, a Via Campesina szervezésében az öt kontinens gazdálkodóinak több ezres tömege is összegyűlt ekkor Cancunban, hogy tiltakozzon a megállapodás aláírása ellen.

A gazdálkodók háromfős delegációjuk útján petíciót szerettek volna eljuttatni a szigorúan őrzött félszigeten lévő konferenciaközpontban tárgyaló Miniszterek Tanácsához. A szervezők, a kivezényelt kommandó valamint a 3 méter magas vaskordonok ezt megakadályozták. Ezért a gazdák a sorfalat elsöpörve előretörtek a kordonig, ahol Lee Kyang Hae dél-koreai gazdálkodó felmászott a vaskordon tetejére, széttárta lepedődarabra írt üzenetét: „WTO kills farmers” (a WTO megöli a gazdákat), és késével felhasította testét. A WTO-tárgyalások megszakadtak, de Lee gazda három kiskorú gyermeket hagyott maga után.A végső elkeseredettségnek ezt az érzését, amit egy gazdálkodó egy ilyen tett elkövetése előtt érez, azt a magyar gazdák is folyamatosan átélik – legyen szó tejpiaci – vagy sertésválságról, „almaháborúról”, „gabonabombáról”, dinnyeügyről vagy a szőlészet-borászat helyzetéről.