A sokszor emlegetett "európai értékekbÅ‘l", az európai jogelvekbÅ‘l egyenesen következik az elszakÃtott területeken élÅ‘ magyaroknak az a joga, hogy szülÅ‘földjükön ma is magyarként éljenek. Emberi jog a nemzeti önrendelkezés s ennek egyik formájaként az autonómia is, hiszen ez biztosÃthatná a tényleges "magyarként élést". Ezt mostantól nem valamiféle "kÃnos politikai kérdésként", hanem emberi jogi kérdésként kell megközelÃteni és kezelni. Nem fognak azonban az autonómiáért harcolni a magyarok addig, amÃg szabadságjogaikat durván megsértik, például tüntetéseiket jogellenesen feloszlatják, az azokon résztvevÅ‘ket megfenyegetik, vagy a véleménynyilvánÃtási szabadságukkal élve az autonómia mellett érvelÅ‘ket megbüntetik. Különösen éles fegyver a magyarok jogaiért és az önrendelkezésért harcolók elleni önkényes büntetÅ‘eljárások indÃtása, "terrorizmus" és egyéb képtelen vádakkal (akár Kézdivásárhelyen, akár Budapesten...). Az ilyen gyakorlat nem egyeztethetÅ‘ össze az európai jogi normákkal, amelyek mind Romániát, mind Szlovákiát EU tagként, Szerbiát EU tagjelöltként, Ukrajnát a csatlakozási folyamat elején állóként, s egyébként az Európa Tanács tagjaként kötelezik. Mi a különbség a jogállamiság és az önkény között? A hatalomkoncentráció és a hatalommegosztás, a hatalom korlátozása és ellenÅ‘rzése között? Mi a független bÃróság és a bÃró alkotmányos szerepe az európai értékrendben? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre ad választ dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselÅ‘ húszperces elÅ‘adása, amely a Nemzeti JogvédÅ‘ Szolgálat szakmai összejövetelén hangzott el az elszakÃtott magyar területekrÅ‘l érkezett jogász/jogvédÅ‘ résztvevÅ‘k elÅ‘tt, 2016. szeptember 9-én. A feltárt összefüggések meghallgatása és megértése a mai magyarországi (csonka-országi) helyzet elemzését is segÃti.
< Előző | Következő > |
---|