Dalli Biztos tájékoztatja a képviselőket az élelmiszerbiztonság és az állatjólét témáinak aktualitásairól

Nyomtatás
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark

John Dalli megtartott beszédének jegyzete alább olvasható.

Tisztelt Képviselők,

Ma két, az AGRI Bizottság tagjai számára kulcsfontosságú területre szeretnék összpontosítani, először is a tojótyúkok állatjólétének témájára, másodszor a mézben található GMO kérdésére.

A tojótyúkok állatjóléti kérdései

Csupán néhány hónap választ el 2012. január 1-étől, amikor - már az 1999 óta tervezett - hagyományos ketreces tartás tilalma hatályba lép. Az elmúlt években a Bizottság minden alkalmat megragadott arra, hogy e jogszabály végrehajtását illetően emlékeztesse a tagállamokat felelősségükre. 2010 decemberében a Parlament egy állásfoglalást fogadott el, amely megerősíti és támogatja a hagyományos ketreces tartás tilalmának késedelem nélküli bevezetését, illetve felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a jogszabály megfeleltetését.

Idén januárban az Európai Bizottság találkozót szervezett az érintettek képviselőivel, hogy megvitassák az EU szerte bevezetésre kerülő tilalom végrehajtását.

A végrehajtás állapotának értékelése során a februári Mezőgazdasági Tanácsülésen felhívtam a minisztereket, hogy 2011. április 11-ig termelési rendszer szerinti bontásban juttassák el a tojótyúkok számára vonatkozó adatokat a Bizottsághoz. A beérkezett adatokat látva valószínű, hogy bizonyos tagállamokban 2011. december 31-én még mindig lesznek hagyományos, nem feljavított ketrecben tartott tojótyúkok.

Annak ellenére, hogy a tilalomra vonatkozó politikai döntés már 12 évvel ezelőtt megszületett, az illetékes hatóságok előtt néhány tagállam helyzete továbbra sem ismert. Ez teljességgel elfogadhatatlan.

Hónapokig tartó intenzív munkát követően ma szeretném ismét megerősíteni, hogy a Bizottság nem szándékozik elhalasztani a tilalom bevezetésének határidejét és jogi lehetőségei alapján továbbra is határozott álláspontot képvisel. Az eddigi törekvéseket és befektetéseket - köztük a fogyasztói bizalmat - nem szabad aláaknázni, a 2012. január 1. utáni piactorzulást pedig el kell kerülni.

Ezért 2012. január 1-től a Bizottság szakértői célirányosan látogatják majd a tagállamokat. Vizsgálati eredményei alapján ahol szükséges, 2012-ben a Bizottság habozás nélkül eljárást fog kezdeményezni.

Az októberi Mezőgazdasági Tanács ülésén a tagállamokat ismét emlékeztetni fogom felelősségükre, és határozottan felhívom a tagállamok minisztereit arra, hogy személyes prioritásként kezeljék minden szükséges lépés megtételét a hagyományos ketreces tartás tilalmának végrehajtása tekintetében, az európai jogszabályoknak megfelelően.

Génmódosított szervezetek

A mai eszmecsere második témája az Európai Bíróság nemrégiben született két határozatára, amely a figyelem középpontjába került, illetve számos kérdést vetett fel.

Az első eset a mézre vonatkozik. A Bíróság szeptember 6-án meghozta határozatát, miszerint a génmódosított szervezetek pollenje nyomának legcsekélyebb előfordulása esetén - a GMO jogszabály értelmében- megköveteli a címkén ennek feltüntetését. A Bizottság alaposan tanulmányozza ennek a szabályozásnak a következményeit. A Bíróság határozatának két különböző szinten van hatása, egyrészt az EU- belüli méztermelésre, másrészt pedig a harmadik országokból származó méz importra.

EU szinten a méhkaptárak és a génmódosított szervezetek kérdése veti fel a legnagyobb aggályokat. Ennek értelmében a tagállamoknak a GM szervezetek termesztését saját maguknak kell feltárniuk. Ami a GM pollenek ellenőrzését illeti, a tagállamok szintjén gyakorlati kérdések szintén felvetődnek a szabályozás alkalmazásával kapcsolatban.

A Bizottság szeptember 22-én a tagállamokkal együtt megvizsgálta ezeket a technikai szempontokat, az elmúlt hetekben pedig konzultált az érintettekkel, az élelmiszeripari szektor képviselőivel, gazdaszervezetekkel és méhészekkel.

A Közös Kutató Központ segítségével a Bizottság a jövőben az analitikus kérdések feltárását is tervezi.

Remélem, hogy minden tagállam és minden érintett koordináltan reagál majd, hiszen a Bizottság nem szeretne állami vagy helyi szintű kezdeményezéseket ösztönözni.

Ami az importot illeti, az általunk elfogyasztott méz közel 50 százaléka harmadik országokból, főként Argentínából, Kínából vagy Brazíliából származó import, ahol az esetenként EU-ban nem engedélyezett génmódosított szervezetek elterjedt termesztése jellemző. A Bizottság illetékesei a határozat e vonatkozásait is vizsgálni fogja.

A részletes elemzéssel párhuzamosan néhány kötelező szempontot is vizsgálunk a szabályozás alkalmazásának biztosítása érdekében. Ez főként a MON810-es kukoricára, és egyéb pollent nem tartalmazó termékek engedélyezésére vonatkozik. A szabályozással igyekszünk elősegíteni az is, hogy olyan felhatalmazáson alapuló jogköröket határozzunk meg, amelyek minden élelmiszer felhasználóra vonatkoznak.

Hangsúlyozni kell, hogy a MON810 több mint 10 éve engedélyezett GM növény, a Bizottság azonban az EFSA segítségével szakvéleményt készíttet a MON810-es pollen biztonságára vonatkozóan.

A második határozat a MON810-es kukorica franciaországi termesztési tilalmát vizsgálja. A Bíróság határozata szerint olyan esetekben, ahol a Bizottság még nem határozott a komitológiai eljárás keretében, ott a nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel ezen intézkedésekkel kapcsolatban. Tehát jelen esetben a francia hatóságok feladata, hogy a tilalom jogszerűségének következményét ellenőrizze.

A Bizottság vizsgálni fogja a határozat esetleges következményeit a francia és egyéb GM termékek védőintézkedéseire vonatkozóan.

A Bizottság 2010. július 10-én egy, a GM növények termesztésére vonatkozó javaslatot terjesztett elő. Ennek megfelelően több rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamok számára, hogy - a tudományos érveken kívül- területükön megtilthassák a GM növények termesztését.

A vita során a képviselÅ‘k kifogásolták, hogy részletes, konkrét információk nem hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság EU- szerte mit kíván tenni 2012.január 1-e után az illegálisan előállított tojásokkal, illetve azok a termelÅ‘k, akik nem végezték el a beruházást, milyen szankciókra számíthatnak.  FelvetÅ‘dött, hogy a harmadik országokból érkezÅ‘ tojásimport versenyhátrányba hozza az európai termelÅ‘ket, hiszen ezek a tojások szintén nem felelnek meg az új EU szabályozásnak.

A GM nyomokat tartalmazó mézzel kapcsolatban a képviselők aggályaiknak adtak hangot a GM-mentes mézet előállító termelők védelmével, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásával és a GM- tartalmú mézimport gyakorlati szabályozásával kapcsolatban.