A mai javaslatok fontos lépést jelentenek az agrárpolitika jövÅ‘je irányába. A KAP reformjáról szóló munka 2010.04.12-én vette kezdetét, majd ezt követÅ‘en a Bizottság közleményt bocsátott ki. A Parlamentben elfogadott Lyon és a Dess jelentés nagyon fontos szerepet játszott abban a nyilvános eszmecserében, amelyet a Bizottság a közleményrÅ‘l folytatott. A folyamat során világossá vált, hogy a Közös Agrárpolitikát újra kell definiálni, illetve meg kell találni az egyensúlyt a KAP finanszÃrozását lehetÅ‘vé tevÅ‘ európai uniós polgárok és a mezÅ‘gazdaság között, amely mindnyájunk élelmezését biztosÃtja.
A javaslatok főbb pontjai:
KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK ÉS PIACI INTÉZKEDÉSEK (1. pillér)
Minden európai gazdálkodó versenyképességének biztosÃtása az élelmiszer ellátás biztonsága érdekében.
A versenyképesség szempontjait gazdasági kontextusban is vizsgálni kell. A 90-es évek elvárásaival ellentétben ma az árak és a gazdálkodók jövedelmének ingadozása, illetve az éghajlatváltozás hatásai jelentenek új kihÃvást.
A közvetlen kifizetések jelenlegi rendszere nem megfelelő, a történelmi rendszer elvesztette a hatékonyságát, átláthatóságát és hitelességét, ezért paradigmaváltásra van szükség. A javaslat ezért egy új, testre szabottabb modellt bevezetését célozza. A referencia év 2014 lesz, ami azt jelenti, hogy a rendszer a kifizetéseknél termelési, illetve egyéb adatokat is figyelembe vesz. A konvergencia szint eddig az európai átlag kilencven százalékát vette figyelembe. Az új európai mezőgazdasági politikát ugyanakkor be kell ágyazni az új költségvetési tervidőszakba, figyelembe véve a realitásokat.
A Közös Agrárpolitikának hozzá kell járulnia a fenntartható mezÅ‘gazdaság megteremtéséhez, a sokszÃnűség megÅ‘rzéséhez, amely igény életre hÃvta, hogy a támogatások terén objektÃv differenciálásra van szükség.
Ezért a Bizottság a következő mechanizmusokra tesz javaslatot:
- evolútÃv közvetlen kifizetések: Ezt a strukturális intézkedést a fiatal gazdálkodónak nyújtott specifikus támogatások egészÃtik ki. A tagállamok eszközei 2 százalékos mértékig mobilizálhatók, az intézkedés a maximum 25 hektáron gazdálkodókat támogatja. Ez a mechanizmus a demográfiai kihÃvásokra kÃván választ adni, hiszen Európa szerte komoly kihÃvást jelent a fiatalok vidékrÅ‘l való elvándorlása.
- kapcsolt támogatások: E támogatás keretében a tagállamok saját eszközeiknek 5 százalékát az elsÅ‘ pillérbÅ‘l a hátrányos helyzetű területeken gazdálkodók támogatására fordÃthatják. Célja a nagyobb igazságosság és az élelmiszerbiztonság megteremtése. Ezzel párhuzamosan a hátrányos helyzetű területek illetve a vidéki területek maximális támogatása 300 euró/hektárra emelkedik.
A fÅ‘- vagy mellékállásban gazdálkodók meghatározása és az igazságosság jegyében a Bizottság az aktÃv gazdálkodó fogalmának definÃciójára tesz javaslatot. AktÃv gazdálkodó, aki közvetlenül mezÅ‘gazdasági tevékenységben vesz részt, illetve a mezÅ‘gazdasági és természeti értékek igazgatásával, működtetésével foglalkozik.
A Bizottság javaslata szerint a támogatásokat degresszÃv módon kell kialakÃtani, 150 ezer euró összegtÅ‘l a 300 ezer eurós plafonig. Ez a mechanizmus egyrészt az európai mezÅ‘gazdaság sokszÃnűségét ismeri el, másrészt elÅ‘segÃti az új munkahelyek létrejöttét, mivel a bértömeg a degresszivitási küszöbbÅ‘l levonásra kerül.
Az új Közös Agrárpolitika olyan versenyképességet kÃván megteremteni, amely mind a gazdasági, mind az ökológiai szempontoknak megfelel. A környezetvédelem és a közjavak előállÃtása fontos prioritás. A gazdálkodókat arra kell ösztönözni, hogy - a hosszú távú versenyképességre törekedve - fenntartható termelÅ‘ módszereket alkalmazzanak. A "zöldÃtésre" irányuló intézkedések a hosszú távú élelmiszerbiztonság célját szolgálják. A természeti erÅ‘forrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a növényi kultúrák diverzifikálása, a hegyi legelÅ‘k, a biológiai sokféleség és a változatos vidéki térségek megÅ‘rzése rendkÃvül fontos, ezek az intézkedések pedig sem a hatóságok, sem a gazdálkodók számára nem jelentenek túlzott terheket.
A reformcsomag szintén fontos célkitűzése a tudás alapú mezÅ‘gazdaságot támogató javaslat, amelynek segÃtségével a gazdasági és ökológiai szempontok hatékonyabban összeegyeztethetÅ‘k. Ezen megfontolások alapján született meg a javaslat arra, hogy a mezÅ‘gazdasági kutatásra elÅ‘irányzott összeget az új pénzügyi tervidÅ‘szakban megduplázzuk. Célja, a mezÅ‘gazdaság és a tudomány világa közötti kapcsolat megerÅ‘sÃtése, illetve ez a javaslat egy innovációs partnerség lényegi elemét is képezi.
A mezÅ‘gazdasági termelés az élelmiszerlánc leggyengébb láncszeme. Ezért minden területen, amelyre a szerzÅ‘dés hatálya kiterjed, a gazdálkodók számára biztosÃtani kell a szervezÅ‘dés lehetÅ‘ségét. A tagállamok kötelezettsége, hogy a szakmai szövetségeket, több ágazatot ötvözÅ‘ szervezeteket elismerjék, ösztönözzék. A Bizottság javaslatának új eleme, hogy ezeket a lehetÅ‘ségek az ágazat egészére kiterjedjenek. Ennek kapcsán a versenyszabályokat is meg kell vizsgálni, biztosÃtva a termelÅ‘i szervezetek számára, hogy termelésüket a piaci igényekhez igazÃtva tervezhessék meg, ezáltal kevésbé legyenek kiszolgáltatva az esetleges válsághelyzeteknek.
A válságkezelés hatékonyabbá tétele érdekében a javaslatokban egy 3,5 milliárd eurós krÃzisalap létrehozása szerepel. A Bizottságnak lehetÅ‘séget kell biztosÃtani, hogy válsághelyzetben sürgÅ‘sségi intézkedéseket foganatosÃtson, azonnal reagálhasson. Ennek eszközei a biztonsági háló, intervenció, tárolás, vagy extra intézkedések lehetnek, amelyek még részletes kidolgozásra várnak. A válságmenedzsment célja, hogy megakadályozza a krÃzisek teljes ágazatra való kiterjedését, kiegyenlÃtse az ingadozásokat.
A versenyképesség szempontjából az új mezőgazdasági politikának az elaprózódást is meg kell akadályoznia.
Következő szempont a hatékony kormányzás. A Bizottság arra tesz javaslatot, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti partneri szerződések alapján hatékonyabb kormányzást vezessenek be a mezőgazdasági alapok és a vidékfejlesztési alap eszközeinek felhasználása során. Ezáltal a programok alkalmazása egyszerűbbé válik. Nagyon fontos a vidékfejlesztési illetve a strukturális alapokkal való koherencia megteremtése.
VIDÉKFEJLESZTÉS (2. pillér)
Az új KAP-ban a tagállamoknak a régi tengelyes rendszer követése helyett nagyfokú rugalmasságra nyÃlik lehetÅ‘ségük. Az agro- környezetvédelmi vagy a Leader intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalások a jövÅ‘ben is megmaradnak. A megfelelÅ‘ kormányzás a következÅ‘ idÅ‘szakban lehetÅ‘vé teszi a mezÅ‘gazdasági ágazat modernizációját, az új magáninfrastruktúra illetve a mezÅ‘gazdaság infrastruktúrájának kiépÃtését, ezáltal lehetÅ‘ség nyÃlik arra, hogy a gazdálkodók a mezÅ‘gazdasági tevékenység mellett egyéb vidékfejlesztési tevékenységeket is folytassanak. A tagállamok szektoriális, specifikus alprogramokat fogadhatnak el. Új intézkedések kerülnek bevezetésre annak érdekében, hogy rugalmasabban, testre szabottabban felelhessenek meg a különbözÅ‘ igényeknek.
Ezek az intézkedések 6 prioritást szolgálnak:
- az innováció támogatása,
- a versenyképesség növelése,
- a szervezetek és a kockázatmenedzsment megerÅ‘sÃtése,
- az ökológiai rendszerek támogatása,
- a források hatékonyabb kihasználása, és
- a szociális integráció támogatása.
Ide tartoznak a fejlettebb tudástranszferre, a különböző információs rendszerekre irányuló intézkedések, amelyek mind a tudás alapú mezőgazdaságra vonatkozó csomag elemeit jelentik.
Egy további elem a minÅ‘ségi mezÅ‘gazdaságot segÃt megteremteni. Ennek keretében lehetÅ‘ség nyÃlik arra, hogy üzemegységként 3 ezer euróval támogassuk a minÅ‘ségi intézkedéseket és a tanúsÃtványozást. Ezen felül a mezÅ‘gazdasági befektetéseket is támogatást élveznek majd, Ãgy biztosÃtva a tagállamok számára, hogy nagyobb segÃtséget nyújtsanak a fiatal gazdálkodóknak, a hátrányos helyzetű területeken gazdálkodóknak, illetve a kollektÃv innovációk esetében. Támogatandó az új termékek piacra jutása, a "kis szereplÅ‘k", helyi Leader csoportokat megerÅ‘sÃtése is. Ezen felül egy új intézkedés, a "farm and development" eszközén keresztül támogatható a fiatal gazdák új gazdaságainak alapÃtása, amely a kisgazdálkodókat arra ösztönzi, hogy diverzifikálják tevékenységüket, akár nem mezÅ‘gazdasági tevékenyég irányába is. Erre az intézkedésre elÅ‘irányozható összeg 70 ezer euró.
A KAP kiemelten kezeli a horizontális megközelÃtést, hiszen minden intézkedés egy közös célt, az egyszerűsÃtést szolgálja. Ennek megfelelÅ‘en az 500-1000 eurós támogatásokat sokkal egyszerűbben lehet majd folyósÃtani.
Az intézkedések ellenÅ‘rzése során biztosÃtani kell az átláthatóságot, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott bürokratikus terheket.
A jó mezőgazdasági és gazdasági gyakorlatok csoportjai 15-ről 8-ra csökkennek, illetve a "statutory management requirements" közül 5 törlésre kerül, amely a jogosultság tekintetében is nagyobb átláthatóságot eredményez.
A bokrok, facsoportok és egyéb tájegységi elemek a támogatások során 7 százalékos ökológiai kulccsal vehetők majd figyelembe.
A vita során Dess (Néppárt) hangsúlyozta, hogy a Bizottság javaslatairól a képviselÅ‘k csak a KAP finanszÃrozási feltételeinek ismeretében alakÃthat ki valódi álláspontot. A közvetlen kifizetések, elosztási arányokat nem tartja megfelelÅ‘nek. Aggályosnak Ãtélte a bürokratikus terhek növekedését, üdvözölte az innováció ösztönzésének javaslatát, és kiemelte, hogy a második pillérben valóban több rugalmasságra van szükség.
Capoulas Santosnak (Szocialisták és Demokraták) a javasolt agrárköltségvetéssel kapcsolatban jelentÅ‘s fenntartásai vannak. Emlékeztetett rá, hogy 2014 után az új tagállamok számára a "phasing in" szakasz lezárul, ezt követÅ‘en pedig még nagyobb szolidaritásra lesz szükség. A redisztribúció és a közvetlen kifizetések konvergenciája tekintetében nem tartja kielégÃtÅ‘nek a javaslatokat. A "zöldÃtéssel" és a környezetvédelmi kritériumokkal, illetve azzal, hogy a mezÅ‘gazdasági termékeket közjavakként vegyék figyelembe, a szocialista frakció egyetért, azonban kiemelte, hogy a közvetlen kifizetések körében is megfelelÅ‘ kompenzációt kell juttatni. Véleménye szerint a bürokrácia csökkentésében nagyobb erÅ‘feszÃtéseket is tehetne a Bizottság. Ãœdvözölte, hogy csak a valóban arra jogosult gazdák jussanak támogatásokhoz.
Lyon (Liberálisok és Demokraták) üdvözölte a támogatások célzottabb elosztását, a fiatal gazdák támogatását szolgáló eszközöket, a nagyobb rugalmasságot, a KAP egyszerűsÃtését és a tagállamok közötti egyensúly megteremtését. A "zöldÃtés" tekintetében azonban élesen bÃrálta a Bizottság javaslatait.
Nicholson (Európai KonzervatÃvok és Reformerek) véleménye szerint a zöldÃtÅ‘ intézkedések, amelyek jelenleg a második pillérben érvényesülnek, elégségesek. Ãœdvözölte a válságra való gyorsabb reagálást szolgáló javaslatot, illetve az aktÃv gazda definÃcióját, hozzátéve, hogy ezt minden tagállamnak saját adottságaihoz mérten kell megállapÃtani.
Hausling (Zöldek) szerint megfelelÅ‘ irányba mutatnak a javaslatok, azonban bizonyos, "zöldÃtéssel" és fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedéseket kritikusabban kell kezelni. Hiányolta egy európai proteinstratégia, fenntartható szójatermelés kereteinek kidolgozását. Ãœdvözölte a plafonok kialakÃtását, illetve ennek a munkahelyteremtéssel kapcsolatos aspektusát. Elmondta, hogy számos tagállam nem ért egyet az újraelosztási rátákkal, ezért ebben a kérdésben még heves vitákra kell számÃtani. Rámutatott, hogy az élelmiszerek 30 százaléka a szemétben végzi, ezért az élelmiszereket hatékonyabban kell felhasználni.
Fontana (Szabadság és Demokrácia Európája) kérdést tett fel arra vonatkozóan, hogy azok a tagállamok, amelyek regionális struktúrával működnek, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a vázolt rendszert. Hangsúlyozta, hogy a magas minÅ‘ségű termékeket mindenképpen piacra kell juttatni. Újra felhÃvta a figyelmet arra, hogy nagyon nehéz az európai gazdáknak elÅ‘Ãrni a fenntartható gazdálkodást, miközben a Bizottság Marokkóval olyan megállapodást köt, amely lehetetlen helyzetbe hozza a fenntartható fejlÅ‘dést támogató gazdákat.
Rubiks (Egységes Európai Baloldal/ Északi Zöld Baloldal) frakciója nevében aggályosnak tartotta, hogy a Bizottság javaslatai alapján a társadalmi egyenlÅ‘tlenség továbbra is fennmarad. Kiemelte a bürokratikus terhek általi nehézségeket, illetve felhÃvta a figyelmet, hogy a Balti térség országai, közülük Lettország még 2020-ban is csak az EU átlag 52 százalékát kapják közvetlen kifizetésként, hangsúlyozta, hogy ezt az igazságtalanságot fel kell számolni.