Tisztelt Népszava!
Szennylapjuk ma beszámolt a Legfelsőbb Bíróságon tegnap Budaházy György egyik ügyében tartott tárgyalásról. A vád ezúttal az volt, hogy néhány hazafi a 2002.évi elcsalt választást követően az Erzsébet híd "blokádjával" kívánta elérni a szavazócédulák újraszámlálását, s ezzel az egyébként köztudomásúan kiválóan működő BKV forgalmát akadályozták. (A bíróság tényként állapította meg, hogy a rendőrség szándékosan nem tett semmit a kialakult forgalmi akadály felszámolására.) Bírósági tudósítójuk a cikkből kitűnően döbbenten tapasztalta, hogy a bíróság nyilvános tárgyalást tartott, amelyen sokan résztvettek, s bizony voltak, akik véleményt is nyilvánítottak. Minden sorból érezhető a Magukfajták nosztalgiája a régi szép idők iránt, amikor a rendszerük ellen fellépőkkel még nem "cicóztak" bíróságon, hanem felesleges jogászkodás helyett az ÁVH pincéiben péppé verték őket. Újságírójuk mély megvetéssel nyilatkozik rólam, mivel európai parlamenti képviselőként a tárgyaláson résztvettem, ott a magyarországi emberi jogi helyzetről újabb fontos tapasztalatokat szereztem - ahelyett, hogy a Magukfajták neoliberális, népnyúzó rendszerének kulcsfiguráival paroláztam volna ezidő alatt.
Fényképészük volt szíves úgy lefotózni, hogy mellettem csak egy kopasz férfi feje látszik hátulról, akit "társamként" mutatnak be, s akivel önök szerint "együtt vezényeltük a teremben ülőket". Az önök eljárása jellemzően hazug, manipulatív, gyalázatos. Ha előlről fényképezték volna "társamat", akkor maroknyi olvasójuk felismerte volna benne Gőbl Györgyöt, a parlamenten kivüli ellenzék egyik vezetőjét, a 2006. október 23-i budapesti véres hétfő legendás alakját. Gőbl György volt az, aki a vállára vetett magyar zászlóval, feltett kézzel közelítette meg az Alkotmány utca-Bajcsy Zsilinszky út sarkánál felállt rendőrsorfalat, majd az őt ezért megtámadó rendőröket megszégyenítve szemet gyönyörkodtető futólépésekkel hagyta maga mögött a pribékeket. Ez a jelenet sokunk számára jelképessé vált: így lehet egy megalázónak induló helyzetből diadalt kovácsolni - ez a mi jövőképünk a Magukfajta megszállók elleni harcunkban. Gőbl Gyuri, a négy gyermekes soproni tanárember e jelenet miatt három évig állt büntetőeljárás alatt, s nemrégiben mentette fel őt a bíróság - nyilvánvalóan az önök nagy keserűségére. Az ő példája is jelzi, hogy a Magukfajták terve kudarcra van ítélve: nem fogják tudni országromboló rendszerüket a nemzeti radikális ellenzék folyamatos megfélemlítésével, büntető eljárás alá vonásával, bebörtönzésével fenntartani. Röviden úgy is fogalmazhatnék: a Magukfajták ideje lejárt, a Hazánkat rövid időn belül visszavesszük önöktől.
Addig is szíveskedjenek helyreigazításként megjelentetni szánalmas napilapjukban egy másik felvételt, amelyen Gőbl György a tárgyaláson mellettem ülve szemből látható, felismerhető.
Adjon az Isten Szebb Jövőt!
Morvai Krisztina
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.