A magyar-ukrán határról jelentkezünk, ahol - természetesen jogszabálysértő módon kizárólag ukrán nyelven - kezünkbe nyomták a határozatot, mely szerint Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Dr. Morvai Krisztina ki vannak tiltva Ukrajnából. Egyelőre az ide érkezett magyar konzullal és a határőrökkel tárgyalunk. A helyzetről folyamatosan tudósítunk.
Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat monitorozó csoportja
Fotók: Várakozás a trianoni határon - és ezúttal is egy önkényes és jogtipró döntésre
Udvariasságból - és azért, hogy jogvédő társaimat ne tegyem ki annak, hogy az ukrán határon visszafordítanak bennünket - három héttel ezelőtt levelet írtam az Európai Unióhoz rendelt ukrán nagykövetnek. Tájékoztattam őt arról, hogy kárpátaljai látogatást szervezünk - szokásunknak és hagyományainknak megfelelően, hiszen jártunk már hasonló úton Erdélyben, Felvidéken és Délvidéken is. Megírtam az utazás célját, azaz azt, hogy az őshonos nemzeti közösség jogait szeretnénk tanulmányozni, illetőleg előadásokat tartani az európai uniós „kisebbségi” normákról. Három hetet vártam nagykövet úr válaszára, amely végre megszületett. Mellékelem mind az én levelemet, mind pedig az ő válaszát (elnézést kérek, amiért ez most csak angolul áll rendelkezésre). Ami a válaszlevélből kiderült: azért volt szükség ilyen hosszú időre, mert „alaposan tanulmányozták” az Ukrajnával kapcsolatos eddigi felszólalásaimat, és azt rosszallással fogadták. Eszembe jutott egy párhuzam: előfordulhatna vajon, hogy mondjuk Dél-Tirolba mennénk jogvédő-monitorozó útra, tanulmányozva az ott élő őshonos közösség helyzetét, és az olaszok azzal a feltétellel „engednének be” az országba, hogy szívüknek kedvesek-e azok a gondolatok, amelyeket választott európai parlamenti képviselőként megosztok az emberekkel. Ez nyilvánvaló képtelenség, és jól tükrözi a rendszerbeli különbségeket. Nagykövet úr még mindig várat azon válaszával, hogy minden jogvédő kollegámmal együtt „méltóztatnak-e beengedni” az országukba. Az anyanyelvhasználat jogát brutálisan korlátozó oktatási törvény elfogadása és aláírása is azt bizonyítja: véget kell vetni a meghunyászkodásnak és az állandó megfelelési kényszernek, és az őshonos közösségek jogait emberi jogoknak tekintve határozottan ki kell állnunk kárpátaljai és más elszakított testvéreinkért. Azzal kapcsolatban, hogy miket is kifogásolt a nagykövet: munkatársaim segítségével közreadok egy csokorravalót az eddigi - Kárpátaljával kapcsolatos - felszólalásaimból. Tájékoztatásul - és az aktualitás miatt - szintén újra közöljük az Európai Unió illetékeseivel (Mogherini asszony) folytatott levelezést Kárpátalja ügyében. Ismétlem: meggyőződésem, hogy csak ezzel a határozott hangnemmel léphetünk előre testvéreink emberi jogainak megvédésében. Szívből örülök annak, hogy a magyar kormány is „hangot váltott”. Mint már ígértem, utazásunkról beszámolunk.
Mi újság Budaházyékkal? És a magyar igazságszolgáltatással? Ma 11 éve, hogy hajtóvadászat indult a Gyurcsány ellen tüntetőkkel szemben. Nemzeti érzelmű magyar emberként és jogászként egyaránt megvisel mindaz, amin Budaházy György és „társai” (a Hunnia csoport tagjai) átmennek „igazságszolgáltatás” címén. Sokszor leírtam már, de megismétlem, elképesztőnek tartom, hogy a 2006-os rendőrterror elkövetői és fő felelősei szabadlábon vannak, míg az ellenük fellépő Budaházy György és társai 125 évnyi fegyházbüntetést kaptak, s jelenleg is házi őrizetben vagy más kényszerintézkedés alatt vannak. Büntetőügyük jelenleg szünetel, azt követően, hogy az elsőfokú hajmeresztő ítéletet meghozó bírónő rejtélyes okokból lemondott a bírói hivatásról, és távozott a bíróságról. Budaházy Györgyöt szintén nagyon nyomasztják azok a polgári peres eljárások, amelyek most vannak folyamatban, s amelyek arról szólnak, hogy lehet-e bármit mondani Budaházyról, megengedhető-e valakinek a nyilvánosság előtt való korlátlan mértékű gyalázása? Megengedhető-e például valakiről azt állítani, hogy gyermekek életét is kioltotta volna? Lehet-e azt állítani, hogy célpontjai között lehet Orbán Viktor, a Fidesz, stb.? Összességében: létezik-e személyiségvédelem Magyarországon? Budaházy György internetes közleményben fordult a nyilvánossághoz ezügyben nemrégiben. Közreadom ezt a videót s egy másik beszélgetést is, amelyben a Budaházy-üggyel és néhány más közéleti összefüggéssel ismerkedhetünk meg. Kérem, hogy osszák meg minél többen ezt a fontos anyagot, akik még nem írták alá a közkegyelem iránti petíciót, azok tegyék meg, keressék meg országgyűlési képviselőiket és párhovatartozás nélkül fejezzék ki aggodalmukat a kialakult helyzet miatt.
Jean-Claude Juncker úgy tűnik, nem tud róla, hogy a szíriai és az iraki háborúknak hamarosan vége. A menekültek hazatérhetnek, az országok újjáépítése megkezdődött. Ennélfogva a menekült-kvóta felett elszállt az idő – bármit is mond az EU Bírósága döntése.
Mind „csonka-Magyarországon”, mind az elszakított területeinken olyan emberek hozhatnak változást, akiknek a szívük és az eszük egyaránt a helyén van... Ez lehetne a mottója a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő közös felvidéki jogvédő-monitorozó útjáról (2016 ősze) szóló újabb tudósításának. Mint a bátor és nemes lelkű tanárember, Fehér István is elmondja: a magyarok - legalábbis számbelileg - egyáltalán nem „kisebbségben”, hanem abszolút többségben élnek még ma is, elszakított területeink számos pontján, így Észak-Komáromban (Révkomáromban). Annak érdekében, hogy létszámuk és számarányuk ne csökkenjen tovább, és hogy méltóságban és teljes jogúan éljenek szülőföldjükön, egyfelől a bátor és szókimondó emberek nyilvános szerepvállalására lenne szükség, másfelől pedig arra, hogy az Európai Unió és más nemzetközi szervek határozottan megköveteljék az őshonos nemzeti közösségek jogaira vonatkozó normák és nemzetközi szerződések, ajánlások betartását. Ebből következne, hogy Felvidéknek, Délvidéknek, az erdélyi magyarságnak és Kárpátaljának ugyanúgy járna a teljes körű és tényleges autonómia, mint ahogy az teljesen természetes például Dél-Tirolban, Baszkföldön, vagy más európai területeken. Ennek kivívása az anyaországi állami vezetők és állami szervek, a nemzetközi szervezetek, a magyar és európai parlamenti képviselők, a civil szervezetek és általában a bátor, nemes lelkű magyar emberek közös feladata. S egy jó hír: Erdély, Felvidék és Délvidék után készülünk az újabb jogvédő-monitorozó utunkra, ezúttal Kárpátaljára. Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.