Ha az ügyészség fele annyi energiát szánt volna a 2006-os brutalitásokat elkövető (illetve elrendelő) állami és rendőri vezetők ügyeinek feltárására és bizonyítására, mint a szemkilövetőkkel szemben fellépő hazafiak üldözésére, már tökéletesen megvalósulhatott volna az ígért igazságtétel! Teljességgel érthetetlen számomra (és hálás lennék, ha valaki megmagyarázná), miért hanyagolta el az ügyészség a 2006-os rendőrterror felelőseinek ügyét, miért maradhatott el ezzel összefüggésben az igazságtétel, s ugyanakkor miért fordítanak hatalmas energiákat a Gyurcsány-rendszer ellen fellépők büntetőjogi úton való üldözésére? Mint ismeretes, Gergényit és társait gyakorlatilag felmentették, Gyurcsány választásokra készül, s eközben az elnyomó rendszer ellen fellépő Budaházy György 13 év fegyházbüntetést kapott - amely ellen az ügyészség súlyosítás céljából fellebbezett -, Szima Judit, a rendőrök magatartásáért bocsánatot kérő rendőr-szakszervezeti vezető börtönben ül, Gaudi-Nagy Tamás ellen pedig két büntetőeljárás is folyik. Ismert: Dr. Gaudi-Nagy Tamás volt az, aki a Civil Jogász Bizottság alapító tagjaként és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként a legtöbb „2006-os” ügyben eljárt, a meghurcolt hazafiak védelmében illetve részükre kártérítés elérésében. Úgy tűnik, ő a „poszt-gyurcsányi éra” ügyészségének egyik legnagyobb ellensége: miután ragyogó ítélettel első- és másodfokon is (azaz jogerősen) felmentették a koholt „köpködős-ügyben”, az ügyészség még mindig nem adta fel, hogy elítéltesse. Igen szokatlan módon, rendkívüli perorvoslattal támadták meg a jogerős felmentő ítéletet, mégpedig „cselesen”, a nyitvaálló hathónapos határidő utolsó napjaiban. Milyen jó is lenne a valódi bűnözőkkel szemben ez a keménység! Büntetőjogászként szilárd meggyőződésem, hogy a jogerős felmentő ítélet szakmailag tökéletes volt. Ezért is döbbent meg, hogy a rendkívüli perorvoslat nyomán holnap, azaz október 10-én kedden reggel 9 órakor a Kúrián újabb büntetőtárgyalás lesz Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő társam ellen. Nagyon sajnálom, hogy brüsszeli kötelezettségeim miatt én nem tudok jelen lenni, de kérem, hogy minél többen fejezzék ki szolidaritásukat és vegyenek részt a tárgyaláson. Megosztom Gaudi-Nagy Tamás felhívását.

Az Európai Parlament kiemelt témaként kezeli a „Brexit” folyamatot, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépését. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Európai Unió mint tárgyalópartner a lehető leghatározottabban védje az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgárok - így a számunkra leginkább fontos, közel félmillió magyar - jogait és érdekeit. Az Európai Parlament strasbourgi októberi plenáris ülésén megtárgyalt jelentéshez fűzött módosító indítványból kitűnik, hogy az Angliában élő más EU országból érkezett munkavállalók már most különböző adminisztratív nehézségekbe és akadályokba ütköznek a „Brexit” folyamattal összefüggésben. Abban kérem az érintett - azaz az Egyesült Királyságban élő, illetve dolgozó - magyarok segítségét, hogy többet tudjak/tudjunk ezeknek a nehézségeknek és akadályoknak a természetéről. Mi történik pontosan az Angliában élő magyarokkal a „Brexit” kapcsán? Nagyon hálás lennék, hogy ha minél többen megosztanák tapasztalataikat, esetleg konkrét történeteiket. (Természetesen személyiségi jogaik messzemenő tiszteletben tartása mellett fogom ezt felhasználni.) Magyar képviselőként kötelességemnek érzem, hogy az illetékes európai uniós vezetőket tájékoztassam arról, hogy a magyar munkavállalók pontosan milyen nehézségekkel és akadályokkal szembesülnek, és felkérjem az Európai Unió illetékeseit, hogy a tárgyalások során ezek elhárítására kérjék, illetve szólítsák fel az Egyesült Királyságot. Szeretettel várom megkereséseiket, történeteiket és beszámolóikat a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. email címemen.

Köszönettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina
jogász
európai parlamenti képviselő