Az MTI tudósÃtása nyomán: Merre tart Magyarország? cÃmmel a médiaszabadság magyarországi helyzetérÅ‘l tartott kedden bÅ‘ kétórás meghallgatást az Európai Parlament (EP) többpárti médiaügyi munkacsoportja Brüsszelben. A rendezvényre invitáló plakáton egy megtört arcú, megalázott fiatal nÅ‘ látható, akinek száját egy piros-fehér-zöld szÃnű nemzeti szalag tapasztja be, azt a látszatot sugallva, mintha Magyarországon megszűnt volna a sajtószabadság. A rendezvény "érdekessége", hogy annak szervezÅ‘i között feltüntetésre került öt EP frakció, többek között a Fideszt soraiban tudó Európai Néppárt is.
Bolgár György, a Klubrádió szerkesztÅ‘-műsorvezetÅ‘je "az utolsó független, a kormányt bÃráló" rádióállomásként jellemezte a Klubrádiót. A frekvenciapályázati ügy ismertetésekor azt hangsúlyozta, hogy az országos közéleti kérdések megvitatására nagy hangsúlyt helyezÅ‘ rádió számára hátrányosan fogalmazták meg a pályázati feltételeket.
A Népszabadság főszerkesztő-helyettese egyebek között arról beszélt: nem csupán a közlés szabadsága, hanem a szabad közlés tartalmához való széles körű hozzáférés lehetősége is szükséges a sajtószabadsághoz.
Horváth Gábor szóvá tette, hogy az MTI "ingyenessé tette szolgáltatását", és ezzel elérte, hogy a pénzforrásokban nem bÅ‘velkedÅ‘ médiavállalkozások nem fizetnek elÅ‘ alternatÃv hÃrforrásra. Az újságÃró felhÃvta a figyelmet az öncenzúra jelenségére.
Pindroch Tamás, a Magyar HÃrlap újságÃrója szerint ez a kép egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Közölte: a jelenlegi kormány alatt nem történt olyan, mint 2007-ben, amikor a titkosszolgálat lépett fel a Magyar Nemzet egyik újságÃrója ellen, mert az a titokminiszter épülÅ‘ villája környékén érdeklÅ‘dött. Beszámolt arról, hogy Å‘t magát is jogellenesen Å‘rizetbe vette a rendÅ‘rség 2009-ben a visszaélések feltárása miatt, valamint a HÃr TV újságÃróit úgy akarták hiteltelenÃteni az elÅ‘zÅ‘ kormány idején, hogy kábÃtószert próbáltak csempészni a kocsijukba.
Jean-Marie Cavada francia néppárti EP-képviselÅ‘, a médiaügyi munkacsoport vezetÅ‘je közölte: a rendezvénynek az volt a célja, hogy tényekkel és konkrétumokkal segÃtse elÅ‘ a tisztánlátást. Tanja Fajon szlovén szocialista EP-képviselÅ‘ azt emelte ki, hogy nem Magyarország elleni támadásról, hanem az európai értékek védelmérÅ‘l van szó.
Schöpflin György magyar néppárti képviselÅ‘ szerint ideológiailag megalapozott kampány folyik Magyarország ellen, amelyben "a bűnösség vélelmébÅ‘l" indulnak ki. Szerinte ez a kampány a szándékolttal ellentétes hatást vált ki. Közölte: a támadások valószÃnűleg arra is visszavezethetÅ‘k, hogy az EP-képviselÅ‘k nem ellenÅ‘rzik kellÅ‘képpen a magyar médiahelyzetrÅ‘l szóló állÃtásokat.
A szocialista Göncz Kinga arról szólt, hogy az EU-tagjelölt országokat még szigorúan ellenÅ‘rzik a médiaszabadság szempontjából, de az EU-taggá válással ez nem folytatódik. A jobbikos Morvai Krisztina felvetette, hogy az elÅ‘zÅ‘ magyar kormányok idején, Ãgy többek között a 2006 Å‘szi szemkilövések és tömeges rendÅ‘ri erÅ‘szak idején, nem indÃtottak vizsgálatokat a magyar hatóságok jogsértéseivel szemben az EP-ben. Mindez egyértelműen az Európai Unió által folyamatosan alkalmazott kettÅ‘s mércére utal. Felmutatta Budaházy György, Novák ElÅ‘d és a Szabad Magyarországért Mozgalom által, a 2003-as EU csatlakozási népszavazási kampányban használt "Lehet NEM-et is mondani" feliratú, csatlakozás elleni szavazásra buzdÃtó plakátot, amely miatt a szólásszabadságot és választójogot súlyosan sértÅ‘ módon bűntetÅ‘eljárást indÃtottak Budaházyékkal szemben és a kampány finisében több ezer ilyen plakátot lefoglaltak. Akkor nem emelt szót ez ellen az Európai Unió! A képviselÅ‘nÅ‘ megkérdezte Bolgár Györgyöt és Horváth Gábort, hogy szÃveskedjenek jelezni hány ellenzéki médium működik Magyarországon, milyen témákról nem szabad hÃrt közölni hazánkban, illetve nevezzenek meg olyan eseteket, amikor balliberális ellenzéki újságÃrók hátrányos jogkövetkezményeket kellett elszenvedjenek. A kérdezett személyek sokatmondó hallgatással válaszoltak...Gaudi-Nagy Tamás, országgyűlési képviselÅ‘ hozzászólásában felhÃvta a figyelmet arra, hogy a magyarországi sajtószabadság halálának vizionálása a Klub Rádiónak felróható pénzügyi okokból elbukott frekvencia-pályázat miatt történik. A Klub Rádió frekvenciáját a nyertes pályázó jelentÅ‘sen magasabb pénzügyi ajánlattal nyerte el a Klub Rádió elÅ‘tt, noha a magát a sajtószabadság utolsó bástyájaként feltüntetÅ‘, balliberális elfogultságú médium a hallgatói gyűjtésekbÅ‘l befolyt 120 millió forintból bÅ‘ven felajánlhatta volna a nyertességhez szükséges összeget, de ezt ki tudja milyen okból nem tették meg. A jobbikos képviselÅ‘ elmondta azt is, hogy az EU-NEM plakát miatt büntetÅ‘eljárás alá vont Budaházy György és társainak felmentését csak három év küzdelem után tudta elérni, tavaly pedig kártérÃtést harcolt ki nekik. Mint a 2002 és 2010 között, politikai szabadságjogokkal összefüggésben, a magyar állam részérÅ‘l elkövetett jogsértéseket kivizsgáló parlamenti albizottság alelnöke és jelentéstevÅ‘je megerÅ‘sÃtette azt, hogy ebben az idÅ‘szakban, ellenzéki újságÃrókkal (köztük Pindroch Tamás) szemben rendszeresen indÃtottak megfélemlÃtÅ‘ jellegű eljárásokat, amelyekre szintén nem reagált az EU. Deutsch Tamás néppárti EP-képviselÅ‘ a rendezvény után újságÃróknak azt mondta, hogy a bÃrálók állÃtásai konkrétumok nélküli "ürességekbÅ‘l" álltak.
Az eseményrÅ‘l szóló videó-összeállÃtás rövidesen elérhetÅ‘ lesz a www.morvaikrisztina.hu, illetve a www.gaudinagytamas.hu honlapokon.