NyÃlt levél Gyöngyös polgármesterének és jegyzÅ‘ asszonyának
Tisztelt Faragó László Úr, Gyöngyös Polgármestere! Tisztelt Dr. Kozma Katalin Jegyző Asszony!
A cigány-magyar együttélést tanulmányozó országjárásom részeként a múlt hónapban Gyöngyös Duranda városrészében jártam. Sajnálattal állapÃtottam meg, hogy az ott tapasztalható állapotok összeegyeztethetetlenek azzal a ténnyel, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, ezzel szemben inkább a harmadik világra, Afrika, India legnyomorúságosabb vidékeire emlékeztettek a látottak. Hangsúlyoznom kell, hogy e körülmények jól érzékelhetÅ‘en nem elsÅ‘sorban a szegénységgel, hanem a helyi lakosság egyes csoportjainak kirÃvó igénytelenségével, a hatóság részérÅ‘l intézkedés és szankciók nélkül maradó jogsértÅ‘ magatartásával függenek össze. Különösen megdöbbentÅ‘, s álláspontom szerint azonnali intézkedést igénylÅ‘ volt egyfelÅ‘l a mindent elborÃtó szemét, hulladék jelenléte, másfelÅ‘l a tisztességes és jogkövetÅ‘, sokszor idÅ‘s lakosok folyamatos fenyegetettsége a bűncselekményektÅ‘l, szabálysértésektÅ‘l, Ãgy a sokszor gyermekkorú elkövetÅ‘k garázda jellegű illetve vagyon elleni cselekményeitÅ‘l. Hasonlóan aggasztó az elhagyott és balesetveszélyes, erÅ‘sen szennyezett, hulladéklerakóként használt, s Ãgy patkányoknak is "otthont adó" házak léte, amely szintén azonnali intézkedést kÃván. Az egészségre és az általános közérzetre is veszélyes, kirÃvó szennyezettség, a bűncselekmények és szabálysértések miatti megfélemlÃtettség, továbbá az elhagyott házak balesetveszélyes, s fertÅ‘zéseket, betegségeket is terjesztÅ‘ állapota több vonatkozásban is durván sérti a városrész jogkövetÅ‘ lakóinak emberi jogait. Mint európai parlamenti képviselÅ‘ arra kérem Polgármester urat és JegyzÅ‘ asszonyt, hogy a lehetÅ‘ legrövidebb idÅ‘n belül látogassanak el a Duranda városrészbe, személyesen is tekintsék meg a helyszÃnen készült filmfelvételen tapasztalható állapotokat és a vonatkozó jogszabályok és helyi rendeletek alkalmazásával azonnal hozzák meg a szükséges intézkedéseket. Ezekre vonatkozóan hasznos tanácsokat fogalmazott meg a helyszÃnen velem lévÅ‘ és a cigány-magyar együttélés nehézségeinek, a hasonló jogsértéseknek a felszámolásában nagy tapasztalatokkal bÃró Dr. Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester. (Orosz polgármester úr a filmfelvételen nyilatkozik az egyes jogsértÅ‘ és közösségellenes jelenségek megoldási lehetÅ‘ségeirÅ‘l. A filmfelvételt néhány napon belül továbbÃtjuk Önöknek.)
A legsürgősebb intézkedések a következők:
- a kirÃvó mértékű hulladék eltűntetése a közterületekrÅ‘l, ideértve a patakot is, s folyamatos ellenÅ‘rzésekkel, mezÅ‘Å‘r alkalmazásával, videokamerák felszerelésével annak biztosÃtása, hogy ne kerüljön sor a szemét újabb felhalmozódására.
- hatósági intézkedések meghozatala annak biztosÃtása érdekében, hogy a település minden lakója a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelÅ‘en szeméttárolót (kukát) birtokoljon, s saját háztartási hulladékát ebben gyűjtse, ne pedig a közterületen, az utcákon és a patakban rakja le
- az elhagyott, balesetveszélyes és fertÅ‘zés-gócot, férgek és rágcsálók telepét jelentÅ‘ házak tulajdonosainak azonosÃtása, hatósági kötelezésük a szemét elszállÃtására, illetve a házak lebontására vagy megjavÃtására, illetve amennyiben a tulajdonosok nem lelhetÅ‘k fel, ezen intézkedéseknek az Önkormányzat általi elvégzése, a tulajdonosokon történÅ‘ késÅ‘bbi költségbehajtással
- a városrészben a lakókat félelemben tartó személyekkel szembeni rendÅ‘ri intézkedések foganatosÃtása, rendÅ‘ri jelenlét biztosÃtása, a helyi lakókat, különösen az idÅ‘seket fenyegetÅ‘, gyalázó gyermekek vonatkozásában a Gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott intézkedések meghozatalával a szülÅ‘k kényszerÃtése arra, hogy gyermekeiket fegyelmezett, jogkövetÅ‘ magatartásra szoktassák, ennek hiányában a szülÅ‘kkel szemben szigorú szankciók alkalmazása.
Engedjenek meg néhány jogszabályi hivatkozást, illetve felvetést, annak reményében, hogy - a jogállamiság elvére figyelemmel - rövid időn belül Duranda városrészben is érvényre juttatják a helyi hatóságok a mindenkire - etnikumtól és egyéb tényezőktől függetlenül érvényes - hatályos magyar jogszabályokat, illetve rendeleteket.
1./ 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról: A hulladékgazdálkodás alapelvei 4. § g) a szennyezÅ‘ fizet elv alapján a hulladék termelÅ‘je, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanÃtani; a szennyezés okozója, illetÅ‘leg elÅ‘idézÅ‘je felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállÃtásáért és az okozott kár megtérÃtéséért, beleértve a helyreállÃtás költségeit is;
20. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkezÅ‘, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesÃtmények, berendezések ürÃtésébÅ‘l származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvÃztisztÃtóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban elÅ‘Ãrtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosÃtott hulladékkezelÅ‘nek átadni.
21. § (1) A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez, és tart fenn.
2./ Az ingatlan tulajdonos birtokos vagy használó (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) "beazonosÃtása" a hulladékkal kapcsolatos kötelezettség ellenÅ‘rzése céljából.
1992. évi LXVI. Törvény a polgárok személyi adatainak és lakcÃmének nyilvántartásáról A lakcÃm bejelentése és nyilvántartása 26. § (1) A Magyar Köztársaság területén élÅ‘, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének cÃmét a települési önkormányzat jegyzÅ‘jének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcÃmbejelentés).
LakcÃm bejelentési kötelesség elmulasztása 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekrÅ‘l 29. § (1) Aki a lakcÃmbejelentésre elÅ‘Ãrt rendelkezéseknek nem tesz eleget, harmincezer forintig terjedÅ‘ pénzbÃrsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendÅ‘rség, valamint a helyi önkormányzat képviselÅ‘-testülete hivatalának erre felhatalmazott ügyintézÅ‘je helyszÃni bÃrságot szabhat ki.
3./ Közterületen (utcán, patakparton, patakban) "elhagyott" hulladék.
Hgt 30. § (1) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapÃtható meg - ellenkezÅ‘ bizonyÃtásig - az ingatlan tulajdonosát terheli. (2) A települési önkormányzat, közigazgatási területén, a közterületen elhagyott hulladék elszállÃtásáról és hasznosÃtásáról, illetve ártalmatlanÃtásáról a közszolgáltatás keretein belül - a 31. §-nak megfelelÅ‘en - gondoskodik. (3) A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállÃtására és ártalmatlanÃtására kötelezi a) a hulladék tulajdonosát, b) az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapÃtható meg, c) közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot, ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettséget önként nem teljesÃtik. (4) Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosÃtható, a költségviselÅ‘ vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesÃti.
31. § (1) A közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata. (2) Az ingatlantulajdonos és a települési önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait - a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelÅ‘en - a települési önkormányzat rendeletben állapÃtja meg.
A közterületen lévő hulladék esetében jelezni kell hivatalosan Önkormányzat felé a hulladék lerakásának tényét. Ezt követően intézkedési kötelezettsége van. Amennyiben nem intézkedik, lehet kötelezni a Környezetvédelmi Felügyelőségen a Jegyzőt.
4./ Lakás egy főre eső lakrész méret meghatározása. (A településrészen tapasztalható embertelen és az európai normákkal összeegyeztethetetlen állapotok nyilvánvalóan annak is betudhatók, hogy egy-egy lakásban annak méretéhez képest aránytalanul nagyszámú lakó tartózkodik).
Látogatásomkor azt az információt kaptam, hogy folyamatban van az egy fÅ‘re esÅ‘ legalább 6 négyzetméternyi kötelezÅ‘ lakótér önkormányzati rendeletbe történÅ‘ foglalása.(Például Miskolc város (38/2009. (XII.2)) számú rendelete tudomásom szerint tartalmazza, hogy lakcÃm-bejelentkezésnél egy fÅ‘re 6 négyzetméterrel rendelkezni kell minden lakosnak, ill. ez a lakhatás feltétele). Tisztelettel érdeklÅ‘döm, hogy áll a rendeletalkotás Gyöngyösön (Durandán)?
5./ Kutyák tartása, veszélyes ebek 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 4. § (1) Az állattartó köteles: a) minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magán állatorvossal beoltatni.
Az eb veszettség elleni védÅ‘oltás elmulasztása esetén az állat tulajdonosát a 2008. évi XLVI. Törvény és a 194/2008. (VII.30.) Korm. Rendelet szerint élelmiszerlánc felügyeleti bÃrsággal kell sújtani, aminek legkisebb összege 90000.-Ft.
Tartanak-e rendszeresen ellenÅ‘rzéseket a településrészen tartott kutyák számáról, s a veszélyes ebekre vonatkozó rendelkezések betartásáról? Az elkészült filmfelvételen is látható, hogy veszélyes ebbel minden óvintézkedés nélkül, kifejezetten provokatÃv módon "sétálnak" a településen. A lakosok beszámolója szerint rendszeresek a tiltott kutyaviadalok. Tesznek-e valamit ennek megelÅ‘zésére, megbüntetésére?
6./ Lakhatási jog tisztázása. ("kettős mérce megszüntetése")
Helyes lenne tisztázni, hogyha valakinek van lakásbérleti szerzÅ‘dése az önkormányzattal, az egy életre szóló lakhatási jog, vagy az önkormányzatnak - különösen szabálysértÅ‘ lakosok esetén - van e olyan joga, pontosabban tényleges lehetÅ‘sége, s szándéka, hogy a bérleti jogviszonyt felmondja. Jelen helyzetben az önkormányzat - nemcsak Gyöngyösön, de az ország számos más településén - fÅ‘ feladatának tekinti a lakosság egy részének (döntÅ‘ részben adófizetésre képtelen, önmagáért tenni, tanulni nem hajlandó) lakhatásának biztosÃtását, melybÅ‘l más lakosokat (adófizetÅ‘, önmagáért tevÅ‘, vagy tenni igyekvÅ‘) kizár. Tisztázni kell, hogy az alkotmánybÃróság állásfoglalása /az AlkotmánybÃróság 42/2000. (XI.8.) határozatában rendelkezik arról, hogy a lakhatás nem alkotmányos alapjog / csak az épÃtÅ‘ emberekre vonatkozik, vagy vonatkozik -e adott esetben olyan helyzetre, ahol pl. az önkormányzat a kidűlÅ‘ falat nem tudja kicseréltetni, vagy az egyéb embertelen állapotokat helyrehozni, és ezért felmondaná a bérleti szerzÅ‘dést. Pontosan tisztázni kellene, és az érintetteket (bérlÅ‘ket) is tájékoztatni kellene arról, hogy az életerÅ‘s, felnÅ‘tt lakásbérlÅ‘ktÅ‘l elvárható-e, s ha igen, milyen mértékben saját otthonuk karbantartása, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartása, melynek elmulasztás a bérleti jogviszony felmondását eredményezheti. Követ-e, illetve szándékozik-e ilyen gyakorlatot követni Gyöngyös város?
7./ Bűnmegelőzés, bűnüldözés.
A bűnmegelÅ‘zés és bűnüldözés állami, rendÅ‘rségi, illetve önkormányzati feladat. Nincs összhangban a vonatkozó európai normákkal és magyar jogszabályokkal az a helyzet, amelyben a helyi lakosok teljes mértékben kiszolgáltatottak a garázda jellegű, vagyon elleni és egyéb bűncselekményeknek, szabálysértéseknek, s ezek megelÅ‘zésére, üldözésére, az erre köteles szervek semmiféle komoly intézkedést nem tesznek. Kérem, tájékoztassanak arról, mit kÃván tenni az önkormányzat, a helyi rendÅ‘rség illetve JegyzÅ‘ Asszony annak érdekében, hogy Duranda lakosainak, különösen az idÅ‘seknek, illetve a vagyonukat féltÅ‘ bármilyen korosztályú személyeknek ne kelljen folyamatos félelemben, bizonytalanságban élniük, hanem létrejöhessen az európai normák szerinti közbiztonság?
8/ Gyermekvédelem
Kérem, tájékoztassanak arról, mit tesz a helyi gyermekjóléti szolgálat illetve a gyámhatóság annak érdekében, hogy láthatóan súlyos erkölcsi "elhanyagoltságban" élÅ‘ durandai - többségükben cigány származású - gyerekek ne jogsértÅ‘ magatartásokkal, Ãgy az idÅ‘sek fenyegetésével, patkány hajigálásával, hanem értelmes tevékenységgel töltsék idejüket. Tisztában vannak-e az érintett szülÅ‘k azzal, hogy gyermekük nevelése, Ãgy erkölcsi nevelése is elsÅ‘dlegesen az Å‘ feladatuk, kapnak -e ennek megvalósÃtáshoz nem anyagi jellegű segÃtséget (hiszen ez nem "szegénység-kérdés") hanem szakszerű tanácsot, illetve az elmúlt év során hány esetben alkalmaztak védelembevételt, családból történÅ‘ kiemelést vagy egyéb szankciót?
Kérem Polgármester Urat és JegyzÅ‘ Asszonyt, hogy a levelemben felvetett problémákra reagálni, illetve kérdéseimre válaszolni szÃveskedjenek. Tekintettel arra, hogy országos, sÅ‘t európai jelentÅ‘ségű, közérdeklÅ‘désre számot tartó kérdéskörrÅ‘l van szó, jelen levelemet nyilvánosságra hozom.
Budapest, 2012. május 14.
Tisztelettel
Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő
Email cÃm:
Ezt a cÃmet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.