A Jobbik október 23-ai ünnepi nagygyűlésén szónokló Morvai Krisztina, a párt EP-képviselÅ‘je egy volt válogatott labdarúgó, a vasasos Izsó Ignác bátor mondatait idézte a nyolcvanas évek elejérÅ‘l. A STOP a politikus állÃtásával kapcsolatban megkérdezte a ma ügyvédként tevékenykedÅ‘ veterán focistát.
Beszédében Morvai az 56-os hÅ‘söket párhuzamba állÃtva a több mint egy éve elÅ‘zetes letartóztatásban lévÅ‘ Budaházy "Gyurival" egy személyes és meglehetÅ‘sen hosszú kitérÅ‘t tett annak érzékeltetésére, mit jelentett a bátor kiállás egykor, mit jelent ma.
Valamikor a nyolcvanas években joghallgató társaival Morvai gyakran beszélgetett arról, magyarázható-e, megérthető-e, ha valaki szerepet vállal a pártállamban, például azzal, hogy belép a pártba, ne adj' isten besúgóvá válik. A szónok sorra vette a lehetséges indokokat, hogy mondjuk az illetőt megzsarolják, ha nem működik együtt a rendszerrel, kettétörik a karrierje, nem veszik fel a gyerekét egyetemre, esetleg le is csukják.
Morvai ezen a ponton úsztatta a képbe hajdani évfolyamtársát, a Vasas és a válogatott egykori középcsatárát, aki az egyetemisták vitájának egy bizonyos pontján állÃtólag azt találta mondani: ha tarkójához emelnének egy pisztolycsövet, és azt mondanák neki, hogy legyen párttag, különben meghúzzák a ravaszt, hÃvÅ‘ emberként azt mondaná, hogy lÅ‘jenek. "Egy gyereknek még apa nélkül is jobb, mint egy áruló apával" - vonta le az erkölcsi tanulságot a politikus.
FelhÃvtuk a ma már ügyvédként tevékenykedÅ‘ Izsó Ignácot, aki elmondta, valóban volt részese a Morvai által emlÃtett beszélgetéseknek egyetemi évei alatt, a nyolcvanas évek elején, akkoriban gyakoriak voltak az ilyen disputák, de konkrétan tarkólövéses helyzet emlÃtésére nem emlékszik.
"HÃvÅ‘ katolikusként Å‘szintén vallottam a hitéletemrÅ‘l" - mondja a volt focista, aki különösebben nincs fönnakadva azon, hogy Morvai vele példálózott, de az ellen sem lenne kifogása, ha történetesen egy szocialista politikus emlÃtené a beszédében, mivel "jó szándékkal viszonyulok mindenkihez, az illetÅ‘ irányultságától függetlenül. Szeretem az embereket".
Izsó nem tartja magát nagy hÅ‘snek, rendszerellenessége abban nyilvánult meg, hogy hÃvÅ‘ként egy rózsafüzért akasztott autója visszapillantó tükrére, amit otthagyott azután is, mikor hozzátartozói jóakaratúan figyelmeztették: nem biztos, hogy a hatalmon lévÅ‘knek tetszik a hitvallása. Mindenesetre Izsónak sem a magánéletében, sem futballista és ügyvédi karrierjében nem okozott törést a vallásossága, rendszeres templomba járása.
"Csapatomban, a Vasasban is voltak, akik másként gondolkodtak, mint én, de sosem voltak ebbÅ‘l problémák" - idézi a múltat az ügyvéd. Pedig éppen Kádár János kedvenc csapatáról gondolná az ember, hogy különösen odafigyeltek a sportolók világnézeti megbÃzhatóságára, ám Izsó példája ennek az ellenkezÅ‘jérÅ‘l árulkodik. (Ami nem jelenti azt, hogy másokat viszont nem hurcoltak meg.)
"Jobboldali értékrendet vallok, elfogadhatóbbnak tartom a mostani kurzust, mint a korábbit" - mondja az excsatár, különösen a nagyobb létszámú KDNP jelenlétét veszi jó néven. Egykori népszerűsége és jogi végzettsége ellenére azonban eddig csupán önkormányzati szinten próbálták a politikusok megkörnyékezni, de erről nem akar bővebben beszélni.
Az egykori hallgatótárssal, Morvai Krisztinával egyébként nem tartják a kapcsolatot, legutóbb néhány hónapja futottak össze a bÃróságon, korrekt vele az ügyvéd viszonya, "már csak azért is, mert szintén lányai vannak, akárcsak nekem". Izsó azt tartja, egy hÃvÅ‘ embernek minden körülmények között példát kell mutatnia, bármilyen rendszerben is kénytelen élni, erre tanÃtotta szülÅ‘faluja plébánosa.