Morvai Krisztina levele Gráf József Miniszter úr részére itt érhető el

Tisztelt Képviselő Asszony!

Európai parlamenti képviselői munkájához szükséges felvilágosítás kérése ügyében hozzám benyújtott írásos megkeresésére a következő választ adom.

I. A tejtermelők helyzetének javítására irányuló kormányzati intézkedések

a) Forgalmazási előírások

Az élelmiszerek jelölésének, ezen belül a termékek megnevezésének szigorú szabályait egyrészről a Tanács 1234/2007/EK számú, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló közvetlenül alkalmazandó rendelet, valamint az Európai Unió vonatkozó irányelveinek megfelelő nemzeti szabályozás – az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet –, másrészről egyes termékek vonatkozásában a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai és irányelvei határozzák meg. A 1234/2007/EK rendelet és az 1-3/51-1 számú Magyar Élelmiszerkönyvi előírás tartalmazza a tejtermékek megnevezésére vonatkozó kötelezően betartandó előírásokat.

Minthogy nem lehetséges minden egyes forgalomba kerülő élelmiszer tételes vizsgálata, az Európai Unió rendeleteivel összhangban Magyarországon – mint a világon mindenütt – a forgalomban lévő élelmiszerek hatósági ellenőrzése kockázatbecslés alapján történik. Ezt alapul véve a hatóság éves ellenőrzési terv alapján dolgozik.

A tejre és tejtermékekre vonatkozó hatósági monitoring rendszerünk nemzetközileg is elismert, és azt az Uniós jogszabályok betartását felügyelő európai Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal sem kifogásolta ellenőrzései során. A vizsgálatok kiterjednek minden olyan nemkívánatos, illetve káros összetevő vagy maradékanyag jelenlétére, amelyekre gyakorlati tapasztalatok alapján számítani lehet, valamint a termékek minőségére és jelölésére is. Amennyiben jogsértésre derül fény, úgy természetesen a jogsértés súlyával arányos mértékben kerül az eset szankcionálásra.

A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet 3. cikkének 6. pontja szerint az Unión belüli kereskedelem során „Megkülönböztetés-mentes ellenőrzések alkalmazásával a rendeltetési tagállam illetékes hatósága is ellenőrizheti, hogy a takarmány vagy élelmiszer megfelel-e a takarmány- vagy élelmiszerjognak.” Minthogy a tejre vonatkozóan közösségi szabályozás van érvényben a más tagállamból származó termékek ugyanazon előírásoknak kell megfeleljenek, mint a hazai termékek. A hatósági ellenőrzések során eszerint történik a tagállamokból származó termékek vizsgálata. Az Európai Unió tagjaként Magyarország köteles betartani az Unió jogi aktusaiban foglalt követelményeket.

A kockázatbecslésen alapuló hatósági élelmiszer-minőségellenőrzés keretében 2009-ben több mint 1300 tej és tejtermék minőség vizsgálatát fogja elvégezni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság. Az ellenőrzések során minden termék esetében sor kerül a termékek jelölésének, ezen belül annak ellenőrzésére, hogy az előállítók, forgalmazók jogszerűen használják-e a tejtermékek számára védett megnevezéseket.

Tájékoztatom, hogy az ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzéseken felül a tejpiaci helyzetre reagálva, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium utasítására 2009. február hónapban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága országos, laboratóriumi vizsgálatokkal kiegészített célellenőrzést hajtott végre a fogyasztói tejek (UHT) előállításának és forgalmazásának ellenőrzésére. Ennek során összesen 176 forgalmazó helyen 616 tétel – más tagállamokból származó és hazai – UHT fogyasztói tejet vizsgáltak a szakemberek, továbbá rendkívüli ellenőrzésre került sor az ország területén 7 előállító létesítményben is. A feltárt hiányosságokat és a vizsgálati eredményeket az FVM honlapján megtalálható részletes jelentés tartalmazza.

b) Egyéb intézkedések

Az iskolatej program ugyan hozzájárul a piacon esetlegesen képződő tejtöbblet levezetéséhez, illetve bizonyos mértékig stabilizáló hatást is gyakorol a piacra, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a tejfelesleg levezetését más, nagyobb hatásfokkal bíró és a költségvetést kevésbé megterhelő intézkedésekkel is meg lehet valósítani. Ezért elsősorban a program szociálpolitikai összefüggéseit célszerű méltatni. Az iskolatej programnak a népegészségügyi, nevelési, illetve társadalompolitikai összefüggései sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a piacon kifejtett hatásaihoz képest.

Az idei Iskolatej Programot a 2009. évi iskolatej program szabályozásáról szóló 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet szabályozza, melynek keretében óvodások, általános iskolások és középiskolások ellátására nyílik lehetőség.

A program lebonyolítása során mind a három korosztály esetében közösségi támogatást, az általános iskolások esetében ezen túlmenően nemzeti kiegészítő támogatást is lehet igényelni.

Míg a közösségi támogatás a kiosztott tejtermék zsírtartalma szerint differenciálódik, addig a kiegészítő nemzeti támogatás az intézményfenntartó feladatvállalási lehetősége és az ezt kifejező jövedelmi helyzete alapján meghatározott differenciálás alapján – 2008. évtől kezdődően – 20%, 50% és 100% lehet. E differenciálás azt az általánosan elfogadható elvet követi, amely szerint a program költségeibe a gazdagabb – magasabb adóerő képességű – önkormányzat nagyobb mértékben, a szegényebb önkormányzat kisebb mértékben vállaljon szerepet.

Az elmúlt években társadalmi kezdeményezés eredményeként termékkör bővítést is végrehajtottunk. Így került sor a kakaós és egyéb ízesített tejek, valamint az ömlesztett sajtok bevonására.

A folyadék tej esetében is úgy igyekszünk az igényelhető támogatási mértéket megállapítani, hogy a program keretében a hagyományokkal bíró 2,8% zsírtartalmú, valamint az ennél magasabb zsírtartalmú, magasabb tápanyagtartalmú, azaz jobb élettani tulajdonságokkal bíró tejek kiosztását premizáljuk. Mindent elkövettünk és elkövetünk annak érdekében, hogy a vonatkozó közösségi szabályozás feltételrendszerének esetleges módosítása során Magyarország számára releváns termékek (például Túró Rudi) is bekerüljenek a támogatott termékek körébe.

Az elmúlt években meghozott számos, iskolatej programot érintő intézkedéseink (a program lebonyolítása során felmerülő adminisztrációs terhek csökkentése, az igényelhető támogatások mértékének növelése, a gyakorlati lebonyolítás leegyszerűsítése, a termelői kör részvételének elősegítése, stb.) célja is az volt, hogy a támogatások minél nagyobb arányban kerüljenek lehívásra, azaz a programban részesülő gyermekek köre bővüljön. Itt kell megjegyezni ugyanakkor, hogy a programban való részvételről az egyes intézmények fenntartói (önkormányzatok, alapítványok, egyházak, stb.) döntenek.

Az FVM-ben a 2010. évi iskolatej program folytatásával kapcsolatos előkészítő munkák megkezdődtek, melynek során megvizsgáljuk, hogy a közösségi szabályozás időközbeni módosításait milyen módon lehet a hazai szabályozásba átemelni. Így többek között megvizsgáljuk, hogy milyen módon lehetne a termelők részvételét elősegíteni, a támogatások kifizetési határidejét lerövidíteni. A korábbi gyakorlatnak megfelelően idén is felülvizsgáljuk a hatályos iskolatej program jogszabályi feltételeit biztosító 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet minden egyes elemét, és amennyiben arra lehetőség nyílik, további lépéseket teszünk a program népszerűségének növelése érdekében. E munkába – tekintettel a program társadalompolitikai vonatkozásaira – természetesen bevonjuk és a lehetőségekhez mérten figyelembe vesszük az ágazat érdekképviseleteinek, a Tej, Tejtermék Termékpálya Bizottságnak, valamint az önkormányzati szervezeteknek a javaslatait.

c) Előrehozott közvetlen kifizetések

A több mezőgazdasági ágazatban kialakult krízishelyzet megoldására alkalmazott jogi eszközök területén két fő intézkedéscsoportról számolhatok be: SAPS előlegfizetések és a tej nemzeti kiegészítő támogatás kifizetésének előre hozatala 2010. első féléve helyett 2009. október 16-tól kezdődően. Mindkettő a termelők likviditási nehézségeit csökkenti.

Az általános gazdasági válság hatásai miatt az EU Bizottsága 2009-ben előlegfizetést engedélyez a 2010. évi költségvetés terhére, a jogosultsági kritériumok alapos vizsgálatát követően, a SAPS támogatási kérelmek 70 %-a erejéig. (A részletes szabályokat a 691/2009/EK rendelet tartalmazza.)

Az agrárágazat súlyos gondjainak enyhítésére az FVM úgy döntött, hogy alkalmazza a 691/2009/EK rendeletben foglaltakat. Ehhez a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a kifizetések végrehajtó hivatala támogatását is elnyertük. Ez azt jelenti, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a jogszabályokban előírt ellenőrzések elvégzését követően, 2009. október 16-tól megindítja az EU-s forrású, SAPS (területalapú) támogatások folyósítását. Előlegként, 2009. október 16-tól az igényelt SAPS támogatás maximum 70%-a fizethető ki, míg a fennmaradó rész folyósítására a normál kifizetési időszakban, vagyis 2009. december 1-től 2010. június 30-ig kerül sor.

A tagállamok újabb intézkedéseket csak januártól hozhatnak, a piaci problémákat azonban január előtt is kezelni kell. A tárca – szintén a termelők, sőt kifejezetten a tejtermelők helyzetének javítása érdekében – már 2009-ben kifizeti a 2009. év után járó, de mindig a tárgyévet követő évben, nemzeti költségvetésből folyósított kiegészítő tejtámogatást (top-up). A tej top-up esetében a teljes, 100%-os támogatás folyósítása október 15-ével megkezdődik. Nagyságrendileg ez mintegy 16 Mrd Ft-ot jelent.

Állami támogatás vonatkozásában, a nehéz helyzetben lévő tejtermelők megsegítésére hozta az FVM az 54/2009. (IV. 16.) FVM rendeletet a tejfeldolgozók által igénybe vehető de minimis támogatásról. E rendelet alapján 24 támogatási kérelem érkezett be az MVH-hoz. A támogatási kérelmek közül az ellenőrzést követően 22 kérelmet hagyott jóvá az MVH. Az elfogadható támogatási igény 615.779.000 Ft volt. Tekintettel azonban arra, hogy az 54/2009. (IV. 16.) FVM rendelet 2. § (4) bekezdésében meghatározott támogatási keret 500 millió forint, a jóváhagyható támogatási igény arányos csökkentésére (visszaosztására) került sor. Az arányos csökkentést követően folyósított támogatási összeg: 499.999.989 Ft.

Az állami kölcsön – mint támogatási forma – is az állami támogatás szabályai alá tartozik. Ilyen jellegű támogatást csak a vonatkozó közösségi szabályok alapján (előzetes notifikáció, csoportmentességi alapon történő tájékoztatás, illetve de minimis) nyújthatnak a tagországok. Magyarország nem nyújtott be a Bizottság részére notifikációt az Európai Bizottsághoz, viszont a tárca az eddigiekben és a jövőben is mindent elkövet az agrárvállalkozások fizetőképességének megőrzése érdekében. Az MFB Zrt-vel együttműködve kidolgozott négy kedvezményes mezőgazdasági hitelprogram közül általános célú az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram (csoportmentességi alapon történő tájékoztatás), és az Agrár Forgóeszköz Hitelprogram (nem minősül állami támogatásnak), amelyeket így a tejtermelők is igénybe vehetnek. A négy programon keresztül mintegy 60 Mrd Ft hitel áll rendelkezésre, melynek eddig a felét kötötték le a vállalkozások.

A magyar Kormány a likviditási gondokkal küzdő tejtermelőknek a következő támogatási lehetőségeket biztosította:

- Szarvasmarha levél és útlevél kiállítási költségeinek, valamint a szarvasmarha füljelzők előállítási költségeinek az átvállalása miniszteri utasítás alapján, folyamatban lévő és megvalósult intézkedés (200 millió, illetve 450 millió forint);

- Szállítási költségek elengedése az 53/2009. (IV. 16.) FVM rendelettel módosított 46/1999 FVM rendelet alapján, folyamatban lévő és megvalósult intézkedés (200 millió forint);

- A szarvasmarhatartók is részesülnek az állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatban felmerülő költségeikhez adható támogatásban a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete C001-es sorának a 22/2009. (III. 13.) FVM rendelettel történt módosítása alapján (200 millió forint);

- Az 54/2009. (IV. 16.) FVM rendelet keretében a tejfeldolgozók is igénybe vehetnek de minimis támogatást; az alkalmazásukban álló személyek után 130 ezer forintot, legfeljebb 200 ezer EUR keretösszegben. Az intézkedés keretében 500 millió forint ágazati támogatás kiosztására nyílik lehetőség;

- Az iskolatej program támogatási rendszerét – a 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet módosításáról szóló 24/2009. (III. 13.) FVM rendelettel – úgy módosítottuk, hogy a programban résztvevők további támogatásban részesülhessenek. Ennek keretében az eddig 23 forint deciliterenként igényelhető támogatási szintet 27,6 forintra emeltük meg;

- A tej- és tejtermékek fogyasztásának ösztönzését célzó marketing programot indítottunk el, amellyel célzottan a hazai termékek fogyasztására buzdítjuk a fogyasztókat (105 millió forint áll rendelkezésre);

- További intézkedés keretében az AMC meghirdetett egy, a tej- és tejtermékek komplex marketing programját célzó pályázatot 13 millió forint keretösszeggel. A pályázatot a Tej Terméktanács nyerte el.

Az intervenciós felvásárlásokkal kapcsolatban tájékoztatom Képviselő asszonyt, hogy Magyarországon sem vaj, sem pedig sovány tejpor felvásárlás nem történt. Ennek az az oka, hogy hazánkban a vaj és sovány tejpor előállítási költsége jelentősen meghaladja az intervenciós árat, így vajat és sovány tejport csak veszteséggel lehetne intervencióra felajánlani. Például a vaj hazai feldolgozói értékesítési ára közel kétszerese az intervenciós árnak (vaj intervenciós ára 220 EUR/100 kg, feldolgozói értékesítési ár szeptemberben 391 EUR/100 kg volt). Hazánk több EU-s fórumon (Mezőgazdasági és Halászati Tanács, Mezőgazdasági Különbizottság, Irányító Bizottság, Mariann Fischer Boel biztos asszonynak írt levélben), számos alkalommal kérte az intervenciós árak jelentős, legalább 50%-os emelését. Sajnos a Bizottság minden alkalommal elutasította Magyarország kérését. Legutóbb, 2009. szeptember 7-én a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, Gráf József miniszter úr ismételten kérte az intervenciós ár emelését. Az intervenció természetesen ettől függetlenül elérhető Magyarországon is, az MVH kiadta a vaj és sovány tejpor felvásárlásáról szóló közleményt.

d) Magántárolás

Magyarországon a vaj magántárolásával kapcsolatban hasonló a helyzet, mint az intervenció esetében, jelenleg hazánkban a magas előállítási költségek miatt vajból nincs magántárolási készlet. A magántárolás természetesen ettől függetlenül elérhető Magyarországon is, az MVH kiadta a vaj és sovány tejpor felvásárlásáról szóló közleményt.

e) Visszatérítés

Az export-visszatérítéseket a Bizottság 2009. január 22-én hirdette meg, melynek mértékét egy alkalommal kis mértékben emelte. Az export-visszatérítést a gazdák közvetlenül nem tudják igénybe venni, mivel a harmadik országokba (EU-n kívüli országokba) irányuló értékesítésben a feldolgozott tejtermékek vesznek részt, így az export-visszatérítéseket a feldolgozók igénylik és kapják meg. A gazdák az export-visszatérítés összegéből a nyerstej átvételi árakban részesülnek. Export-visszatérítések nélkül valószínűleg még a jelenlegi nyerstej áraknál is alacsonyabb átvételi árakkal kellene számolniuk a termelőknek. A Magyarországon 2009. szeptember 28-ig igényelt export visszatérítések mennyiségét és összegét az alábbi táblázatban mutatjuk be termékkategóriánként (Forrás: MVH).

Export-visszatérítési igények a kiadott export engedélyek alapján, tej- és tejtermékek esetében (2009. 01.01-től 2009. 09.28-ig)

KN kód	Megnevezés	Mennyiség (kg)	Visszatérítési ráta a célország figyelembevételével (EUR/100kg)	Számított visszatérítés (EUR)
040210199000	sovány tejpor	42 000	19,00	7 980,00
040510119500	vaj	770	53,66	413,20
040510199700	vaj	42 000	55,00	23 100,00
040630319950	Ömlesztett sajt	4 530	6,46	292,64
040690239900	sajt	16 500	19,91	3 285,15
040690879400	sajt	21 500	19,51	4 194,65
040690879979	sajt	3 308 440	19,91	658 710,40
040690879979	sajt	628 370	15,93	100 099,34
Összesen:				798 075,38

A Dokumentum 8.2. pontja, a közvetlen támogatások átcsoportosítása – különleges támogatás

A Tanács 73/2009/EK rendelet (ún. „health check” rendelet) 68. cikke „különleges támogatások” nyújtását teszi lehetővé a tagország pénzügyi támogatási felsőhatárának 10%-áig. Az egyes jogcímek egy menüből választhatók ki, melyeket a 68 (1) cikk sorol fel. Fontos követelmény, hogy a 10%-on belül csak 3,5% rendelhető olyan jogcímekhez, melyek termeléshez kötött támogatásnak minősülnek (69 (4) cikk).

A minisztérium az érintett szakmai szervezetekkel történt konzultációt követően és azok egyöntetű támogatását bírva úgy döntött, hogy a teljes 3,5%-os keretet a tej ágazat számára kívánja felhasználni. A felhasználás jogcíme a fenti rendelet 68 (1) b) szakasza, mely lehetővé teszi termeléshez kötött támogatás nyújtását a tej ágazatban. A vonatkozó hivatalos bejelentés 2009 júliusában megtörtént. Ennek alapján 2010-2013. között az ágazat évi 46 164 125 euró támogatáshoz juthat. Támogatásra jogosult az, a tejkvótával rendelkező termelő, aki:

1. gazdasági szempontból sérülékeny, vagy környezeti szempontból érzékeny területeken gazdálkodik (az EU-s jogszabályi követelmény alapján kialakított hazai lehatárolás az ország tejtermelésének döntő többségét lefedi) és
2. az adott naptári évben a közösségi előírásoknak megfelelő minőségű tejet állított elő, és azt a feldolgozónak vagy a fogyasztónak közvetlenül értékesítette, továbbá nyerstejként exportálta.

A támogatás mértéke literre vetítve kerül megállapításra úgy, hogy az elkülönített keretösszeg elosztásra kerül a tárgyévi jogosult tej mennyiségével.

Lényeges, hogy a közösségi szabályok értelmében 2007-től már semmilyen termeléshez kötött támogatás nem adható a tej ágazatban, kivéve a 68. cikk szerinti fenti konstrukció, mely legkorábban 2010-től vehető igénybe. A jogcímmel kapcsolatban el kell még mondani, hogy az Európai Bizottság eredetileg csak a támogatási keret 2,5%-át akarta ilyen célra felhasználhatóvá tenni és azt is sokkal szigorúbb feltételek mellett. A „health check” tárgyalások során Magyarország más tagországokkal egyetemben végül elérte, hogy az eredeti javaslatnál jóval kedvezőbb feltételrendszer kerüljön elfogadásra. További jelentős magyar eredmény, hogy szintén sikerült elérnünk azt, hogy a 68. cikk alatt nyújtható támogatást ne kelljen összevezetni hasonló, más forrásból megvalósuló támogatással (például bázisalapú tej top-up), így az ágazat által igénybe vehető támogatás összvolumene növelhető.

Képviselő asszony kérdésének második részében a 68. cikk almatermeléssel kapcsolatos lehetőségeinek kiaknázására kérdez rá. Ebben az esetben is pozitív válasszal szolgálhatunk.

Mivel a termeléshez kötési lehetőséget a fentiek alapján teljes mértékben kihasználtuk, csak olyan jogcím jöhetett számításba, amely a termeléstől leválasztott, vagyis a WTO nomenklatúra alapján „zöld dobozosnak” minősül. Erre a legalkalmasabb a 68 (1) c) szakasz szerinti szerkezetátalakítási és fejlesztési támogatás, melyet a dohány és a zöldség-gyümölcs ágazatban kívánunk alkalmazni. A jogcímet a Bizottságnak szintén bejelentettük. A zöldség-gyümölcs ágazat vonatkozásában a speciális támogatásra jogosult az a gazdálkodó, aki a tárgyévet megelőző referencia időszakban (a leválasztás egyik ismérve) spárga, görögdinnye, sárgadinnye, cseresznye, kajszibarack, meggy, körte, őszibarack, alma (kézimunka-igényes ágazatok) termelő volt és vállalja azt, hogy részt vesz egy szerkezetátalakítási és fejlesztési programban. Mivel a támogatás nem köthető közvetlenül az almatermesztéshez, ezért a program csak a munkaerő felhasználás (foglalkoztatás) szintjének fenntartását írhatja elő. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az almatermelők támogatást kaphatnak, amennyiben továbbra is foglalkoztatnak munkavállalót. Ez természetesen magába foglalja az almatermesztés folytatását, vagy más munkaerő-igényes ágazatokba történő diverzifikációt. A támogatás általunk javasolt mértéke az alma esetében 550 euró/ha. A jogcím bizottsági jóváhagyásával kapcsolatos egyeztetések jelenleg is zajlanak. A program legkorábban szintén 2010-től indulhat.

A Dokumentum 9. pontjában felsorolt támogatási lehetőségek

Tej termelői csoport neve	Megye
Dunavölgyi Gazdák Szövetkezete	Bács-Kiskun
Gazda-tej Értékesítő Szövetkezet	Bács-Kiskun
MAGYAR- TEJ Értékesítő és Beszerző Kft.	Baranya
FEHÉRVÁR-TEJ Tejértékesítő és Beszerző Kft.	Fejér
TEJÉRT Tejértékesítő és Beszerző Kft.	Fejér
BAKONY-TEJ 2004 kereskedelmi és Szolgáltató Kft.	Győr-Moson-Sopron
MOTEJ 2003 Tejbeszerző és Tejértékesítő Szövetkezet	Győr-Moson-Sopron
Alföldi Tej Értékesítő és Beszerző Kft.	Hajdú-Bihar
VV Tej Kereskedelmi Kft.	Hajdú-Bihar
Fino-Tej Beszerzési, Értékesítési és Szolgáltató Szövetkezet	Somogy
Dunamelléki Tejértékesítő és Szolgáltató Szövetkezet	Tolna
RÉGIÓ-MILK Tejtermelő és Értékesítő Szövetkezet	Tolna

A tejtermeléshez köthető beruházások támogatása

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, a versenyképesség fokozása kiemelt cél, ezen belül prioritást élvez az állattenyésztés és az állattartó telepek korszerűsítése.

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet alapján 2007-ben két alkalommal tudtak az állattartók, köztük a szarvasmarhatartók a telepeik rekonstrukciójához uniós támogatást igényelni.

A jogcím meghirdetését rendkívül sikeresnek ítéljük meg, mivel a trágyakezelést támogató, ÁTK I. jogcímre 967 kérelem érkezett be, amelyből 788 támogatott kérelemre több mint 88 Mrd Ft támogatás került megítélésre. Az ÁTK II., állattartó telepek komplex korszerűsítése jogcímre 1272 kérelem került benyújtásra, amelyből 1058 támogatott kérelemre több mint 135,8 Mrd Ft támogatás került megítélésre. A támogatási konstrukció keretében közel 2000 állattartó telep komplex fejlesztése, korszerűsítése valósulhat meg. A két jogcímben összesen közel 223,8 Mrd Ft fejlesztési támogatás került megítélésre, ami több mint 430 Mrd Ft értékű fejlesztést tehet lehetővé. A támogatott kérelmek állategységben kifejezve több mint 3,68 millió ÁE férőhelyet érintenek (ebből 1,016 millió ÁE szarvasmarha, 1,83 millió ÁE sertés, 41 ezer ÁE juh, 13,874 millió ÁE baromfi és 915 ezer ÁE egyéb).

Az állattartó telepek korszerűsítésére (ÁTK I-II.) 2009. első félévében az előlegekkel együtt kifizetett támogatás összege meghaladja az 50 milliárd forintot. Az ágazat ilyen mértékű fejlesztési célú támogatására a közelmúltban nem volt példa!

A géptámogatásokról szóló 26/2007. (IV. 17.) FVM rendelet ez év június 15. és július 15. között ismét megnyitásra került. Ennek keretében a termelők az állattartás gépeire 35%-os támogatás intenzitással igényelhettek támogatást. Ezen belül a tejtermelők is gép és technológiai berendezések beszerzéséhez támogatást igényelhettek. A tejtermelőknek lehetőségük volt a 4126. gépváltozat kód alá tartozó tej automatákkal kibővített Gépkatalógusból korszerű tej automaták beszerzésére, ami elősegíti a közvetlen értékesítéseket. Azok beszerzéséhez szintén 35%-os intenzitással lehetett támogatást igényelni.

Az ÚMVP beruházási jogcímeiben a foglalkoztatotti létszám megtartása vagy növelése esetében plusz pontot kap az ügyfél a horizontális szempontok értékelése során. A foglalkoztatotti létszám megtartása vagy növelése nem kötelező, hanem opcionálisan választható a plusz pont érdekében. Az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletet módosító 51/2009. (IV. 16.) FVM rendelet a foglalkoztatott létszámhoz kötött szankciót a jelenlegi gazdasági válság következtében hatályon kívül helyezte.

Az Európai Gazdaságélénkítő Csomag keretében Magyarország számára 48.348.000 EUR került megítélésre. Az FVM döntése alapján, a Tej Termékpálya Bizottsággal és a szakmai szervezetekkel történt konzultációt követően, Magyarország a teljes összeget a 74/2009/EK rendelettel módosított 1698/2005/EK rendelet 16a. cikk e) pontja szerint megjelölt intézkedésre, a tejágazat szerkezetátalakítására tervezi fordítani.

Ezek alapján az ÚMVP részeként kidolgozásra került a 1698/2005/EK rendelet 40. cikke szerinti jogcím, amely az állatjóléti intézkedéseket tartalmazza. Az ÚMVP módosítás a kijelölt határidőre – július 15-én – benyújtásra került az Európai Bizottsághoz. Az intézkedés elfogadásáról, illetve az esetleges módosításokról a Bizottság 4 hónapon belül hozza meg döntését.

Gazdaságátadás (korai nyugdíjazás)

A gazdaságátadási támogatás célja a mezőgazdasági termelő tevékenységet végzők életkor-szerkezetének javítása – összehangoltan a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásával –, az elaprózódott birtokstruktúra ésszerű koncentrálódásának elősegítése és a gazdaságok átlagos méretének növelése.

A 1698/2005/EK Tanácsi rendelet 23. cikkében megfogalmazott gazdaságátadási lehetőségekről nemzeti szinten az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás részletes feltételeiről szóló 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet rendelkezik, amely jelenleg módosítás alatt áll.

Támogatási kérelmet egy alkalommal, 2007. december 3. és 2008. január 15. között lehetett beadni.

Összesen 61 mezőgazdasági termelő nyújtott be támogatási kérelmet, közel 407 millió Ft támogatási igénnyel. Ebből 36 támogatási kérelem került elfogadásra, mintegy 327,7 millió Ft támogatási összeggel. Sajnálatos módon a kérelmek jelentős része nem felelt meg az alapvető formai és tartalmi követelményeknek. Támogatási igényét 3 gazda vonta vissza. Kifizetési kérelmet 31 fő nyújtott be 297,3 millió Ft igényelt összeggel.

A hatályos 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet módosítása a közeljövőben kerül kihirdetésre. A jogszabály-módosítás célja, hogy a támogatási jogcím ismételt megnyitásakor (amelyre várhatóan 2010 tavaszán kerül sor) egyszerűbb, átláthatóbb konstrukció kerüljön meghirdetésre, amely elősegíti, hogy minél több gazda részesüljön támogatásban, valamint a végrehajtás egyértelművé váljon.

A módosítás a hatályos rendelethez képest egyszerűsíti a támogatás-igénylés feltételeit, csökkenti a támogatás-igényléshez benyújtandó dokumentumok számát (például nem lesz szükség adásvételi szerződésre). A tervezet számos könnyítést tartalmaz, amely ügyfélbarátabb megoldást tesz lehetővé. Az átadó gazdálkodó számára több idő áll rendelkezésre a gazdaság átadásához kapcsolódó átíratás nagyobb időigényű feltételének maradéktalan teljesítésére, amely lehetővé teszi, hogy minél teljesebb körű kifizetési kérelmek érkezzenek be, és ezáltal a kérelmezők zökkenőmentesen és időveszteség nélkül juthassanak a pénzükhöz. Továbbá az átvevő gazdálkodóknak több ideje lesz az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására, amelyet elegendő a kifizetési kérelemhez (a támogatási kérelem helyett) csatolnia. Elsősorban az állattartók részére teremtünk kedvező feltételeket azzal, hogy elegendő, ha legalább 3 hektár földterületen való gazdálkodásuk igazolható.

A módosításoknak köszönhetően várhatóan növekszik a potenciális ügyfelek köre. Az állattartók részére tett jelentős könnyítés hatására a támogatásra jogosultak körének bővülése hozzájárul az ÚMVP-ben rögzített célérték jobb megközelítéséhez.

Termelői csoportok támogatása

A termelői szerveződések támogatásának célja a tej termelői csoportok esetén is az, hogy elősegítse a termelői csoportok tagjai termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítását, az áruk közös forgalmazását – ideértve az értékesítésre történő előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását is –, valamint a termelési, elérhetőségi információkra vonatkozó közös szabályok létrehozását.

A termelői csoportként való elismerés szabályait a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szabályozza, amely a közelmúltban a termelői csoportokat kedvezően érintő módosításon ment keresztül.

Az 59/2007. (VII. 10.) FVM rendelet szabályai szerint a termelői csoportok támogatásával Magyarország ösztönzi a termelői összefogást a tejágazat keretein belül is annak érdekében, hogy a gazdálkodók versenyképes áron és minőségben állíthassanak elő tejet és tejtermékeket.

A rendelet értelmében egy termelői csoport maximum 5 éven keresztül kaphatja támogatásként a termelési értékének 2,5-1,5%-át, maximum 100 000 – 50 000 eurót. A támogatás degresszív, mértéke az öt év alatt csökken.

A támogatás e formáját Magyarországon mintegy 250 termelői csoport veszi igénybe, közülük 12 tartozik a tejágazatba, mintegy 500 termelőt tömörítve. Az eddigi támogatás összege a 12 csoportra vetítve 385,90 millió Ft.

Jelenleg Magyarországon az alábbi termelői csoportok működnek a tejágazatban:

Megújuló energiaforrások támogatása

A megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése az FVM egyik szakmai prioritása. A terület ösztönzése gyakorlatilag az összes ÚMVP jogcímben megjelenik, vagy közvetlen támogatási célként, lehetőségként, vagy ösztönző szempontként (többlet pontok). A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházások támogatására, úgymint:

- 26/2007. (IV.17.) FVM rendelet alapján pelletálók, biomassza kazánok, aprítógépek beszerzéséhez;

- 27/2007. (IV.17.) FVM rendelet alapján biogáz üzemek létesítéséhez;

- 71/2007. (VII.27.) FVM rendelet alapján lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez;

- 72/2007. (VII.27.) FVM rendelet alapján fás szárú energiaültetvények telepítéséhez és termőre fordulásáig történő ápolásához;

- 78/2007. (VII.30.) FVM rendelet alapján biomassza kazánok beszerzéséhez;

- 25/2008. (III.7.) FVM rendelet alapján kertészeti létesítmények megújuló energiaforrásból történő energiaellátásához;

- 35/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján terményszárítók megújuló energiaforrásból történő energiaellátásához;

- 136/2008. (X.18.) FVM rendelet alapján pelletáló, brikettáló gépsorok létesítéséhez;

- 44/2009. (IV.11.) FVM rendelet alapján nyersszesz, nyersolaj üzemek létesítéséhez

nyújtott ÚMVP konstrukciók keretében hozzávetőleg 50-60 Mrd Ft forrás áll rendelkezésre. Az állattartó telepek mellé installálni tervezett biogáz üzemek létesítésére eddig az ÚMVP-ből több mint 33 Mrd Ft támogatás került megítélésre.

Agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú területek támogatása

Az ÚMVP II. tengelye agrár-környezetgazdálkodási (AKG) intézkedésének gyepgazdálkodási célprogramjai közvetve segítik az állattartást azáltal, hogy a gyepek legeltetéssel történő hasznosításáért magasabb összegű kifizetés jár. Az extenzív és a magas természeti területeken történő gyepgazdálkodás mellett az ökológiai gyepgazdálkodást is támogatjuk, mely szintén hozzájárul a magasabb minőségű és egészségesebb végtermékek előállításához.

A támogatás igénybevételének részletes feltételeit a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet tartalmazza. A támogatásra 2009. június 1. és július 27. között lehetett támogatási kérelmet benyújtani, a mintegy 25 ezer kérelmező által benyújtott kérelmek jelenleg feldolgozás alatt állnak. A kérelmek rangsorolásra kerülnek, melynek szempontjai között szerepel az állattartás is. Elvi döntés született arról, hogy a kérelmek közül csak az integrált szántóföldi növénytermesztés célprogram esetében kerül sor ponthatár megállapítására, és így a kérelmek egy részének forráshiány miatti elutasítására. Az elvi döntés értelmében a gyepgazdálkodási célprogramok esetében minden, a tartalmi és formai követelményeknek megfelelő támogatási kérelem jóváhagyásra fog kerülni.

Az AKG mellett közvetve a Natura 2000 gyepterületeken gazdálkodóknak nyújtható kompenzációs gazdálkodás is segíti az állattartást, mivel a támogatással érintett gyepek fenntartását kaszálással vagy legeltetéssel kell biztosítani. A támogatás részletes feltételeit a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet tartalmazza.

Fenti támogatásokon túl közvetve a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodóknak nyújtható kompenzációs támogatás is hozzájárul az állattartás támogatásához, tekintve, hogy a kompenzáció igénybevételével a gyepterületek és a takarmánytermő területek részesülnek támogatásban. A támogatás részletes feltételeit a 25/2007. (IV.17.) FVM rendelet tartalmazza.

A kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodóknak lehetőségük van igénybe venni a kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő (top-up) támogatást is. Ez a támogatás a termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelő az egyéni történelmi bázisa alapján külön jogszabályban meghatározott mértékű támogatásra jogosult. A mezőgazdasági termelőt a támogatás igénybevétele esetén anyajuhtartási kötelezettség nem terheli.

Mellékelten küldöm szíves tájékoztatásul az említett jogcímek kérelmezési/támogatási adatait tartalmazó táblázatot (1. sz. melléklet).

II. A versenyhatósági intézkedések

Képviselő asszony 10.2. pontban feltett kérdéseire pontos választ az ebben illetékes Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tud adni. Ugyanakkor azt el kell mondani, hogy az agrártárca, az agrártársadalom és az élelmiszeripari feldolgozói vélemények szerint a GVH nem éppen beszállító barát gyakorlatot folytat. Amit viszont az agrártárca a maga részéről tett és tesz a mezőgazdasági termelők, beszállítók védelme érdekében a multinacionális kiskereskedelmi láncokkal szembeni kiszolgáltatottság ellen, az alábbiakban foglalható össze.

Kiindulásként fontos rögzíteni, hogy a mezőgazdasági termelés koncentrációs szintje soha nem fogja elérni az élelmiszerkereskedelmét, az asszimetrikus viszony kiegyenlítése nem lehetséges. Mivel az élelmiszer stratégiai termék, illetve a mezőgazdasági termelés különleges helyet foglal el Európa gazdaság-, társadalom-, és vidékpolitikájában, ezért indokolt lehet külön kezelni a szabályozásban.

Egy 2001. évi magyar Országgyűlési határozatban (31/2001. (V. 14.) Országgyűlési határozat) foglaltak végrehajtása érdekében született meg 2003-ban az a törvényi kiegészítés (az agrárpiaci rendtartásról szóló XVI. Tv. 29. §-a), amely a mezőgazdasági termelők, beszállítók érdekeinek védelme érdekében két új szabályozó elemet vezetett be: egyrészt a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, másrészt a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek átruházása esetén a 30 napos fizetési határidőt.

Ezen túlmenően az agrártárca egyéb módon, egyrészt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény (1996. évi LVII. Tv.), másrészt a kereskedelemről szóló törvény (2005. évi CLXIV. Tv.) kapcsán tett a termelőket és beszállítókat a tisztességtelen kereskedői magatartással szemben védő javaslatokat, azonban ezek nem kerültek elfogadásra.

Az agrártárca a mezőgazdasági termelők beszállítói biztonságának erősítése érdekében már 2005-ben, a kereskedelemről szóló törvény (2005. évi CLXIV. Tv.) megszületése előtt kezdeményezte a kiskereskedelmi áruházláncokkal Etikai Kódex létrehozását, amelyet a termelők, a feldolgozók és a kereskedelmi láncok dolgoztak ki, és az elvárható piaci magatartásokat és szabályokat tartalmazta. A minisztérium koordinálásában, valamennyi piaci szereplővel lefolytatott tárgyalások eredményeként elkészült az Etikai Kódex, amit sajnos a kereskedők – többek között a fent említett kereskedelmi törvény időközbeni hatályba lépésére hivatkozva – nem írtak alá.

Ezt követően a téma állami szabályozási szinten háttérbe szorult. 2008 nyarán aztán a gyümölcs, különösen a dinnyepiacon kialakult események (az Auchan üzletlánc beszerzési ár alatt értékesítette a dinnyét, amellyel lenyomta a piaci árakat az egész ország területén) ismét nyilvánosságra hozták az anomáliákat, új lendületet adva a korábbiaknál hathatósabb lépések megtételének. Így az agrártárca egyeztető megbeszéléseket folytatott 2008 decemberében a mezőgazdasági termelők és feldolgozók, illetve az élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó vállalkozások képviselőivel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel kapcsolatos kereskedői magatartásról. A konzultációk során két olyan javaslat merült fel, amely megfelelne a hatályos EU és magyar jogszabályoknak:

1. tisztességtelen piaci magatartást szabályozó törvény kifejezetten az élelmiszer-termékpályára;
2. termelők, feldolgozók és kereskedők közötti – a törvénynél bővebb tartalmú – önkéntes megállapodás, egy „etikai kódex” elkészítésének ösztönzése.

A felek akkor a második lehetőség kidolgozása mellett döntöttek. Bár az etikai kódex 2009 áprilisában a felek által aláírásra került, végül 2009. július 1-én nem lépett hatályba a kereskedők visszalépése, valamint a magyar versenyfelügyeleti hatóság (GVH) kifogásai miatt.

Ezt követően a magyar Országgyűlés 2009 júniusában elfogadta „a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról” szóló, az agrártárca által kidolgozott törvényt, amely egyelőre nem lépett hatályba, mivel azt a köztársasági elnök úr meggondolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Jelenleg a törvény pontosítása és finomhangolása történik.

Ezzel párhuzamosan az Országgyűlés elfogadta az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXVII. törvényt, amely lehetővé teszi, hogy

- a termékpálya szereplőinek érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetek a termékpálya vertikális működésének elősegítése érdekében – így különösen a termékek felvásárlásával, forgalmazásával, beszerzések ütemezésével, ösztönző eszközök alkalmazásával, a már megtermelt termékek piacra jutási feltételeinek, illetve piaci helyzetének romlását előidéző magatartásoktól való tartózkodással összefüggő kérdésekben – történő együttműködésükkel kapcsolatban önszabályozó megállapodást köthetnek. A megkötött megállapodás nyilvános és ahhoz az érdekképviseletet ellátó szakmai szervezetekhez nem tartozó további termékpálya-szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg;

- a mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékek vonatkozásában, a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi törvény szerinti, beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai szervezet tagjai számára az adott piacra, illetve az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint a tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat, amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Az ilyen tevékenység nem minősül a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ában foglalt tilalom megsértésének.

A magyar eseményekkel párhuzamosan az Európai Bizottság is foglalkozott részben ezzel a témával a 2007-es élelmiszer árrobbanásra adandó válaszként:

- Az Európai Bizottság 2008. december 16-ai, „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Élelmiszerárak Európában” című dokumentuma (17380/08.). A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2009. január 19-ei ülésén tárgyalta.

Erre épülve az Európai Parlament, valamint egyes tagállamok Tanácsi szinten tárgyalt dokumentumai kapcsolódnak a tárgyhoz, úgymint:

- Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának jelentése az európai élelmiszerárakról (2008/2175(INI))

- Lengyelország 2009. május 19-ei, „A magas kiskereskedelmi árrés problémája az élelmiszerláncban” című beadványa (9854/09. OR.PL). A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2009. május 25-én tárgyalta.

- Franciaország 2009. június 18-ai, „Az agrár-élelmiszerláncon belüli egyenleg” című beadványa (11157/09). A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2009. június 22-én tárgyalta.

A két Tanácsi ülésén lezajlott vitában Magyarország támogatta mindkét tagállam beadványát és a dokumentumaikban foglaltakat, és jelezte: rendkívül fontos az élelmiszerlánc működésének vizsgálata, mivel a kiskereskedelemben egyre inkább meghatározó helyzetbe kerülnek a nagy üzletláncok és a nemzetközi kiskereskedelmi láncok. Ezek koncentrációja és konszolidációja ugyan eredményezheti a hatékonyság javulását, ugyanakkor ez által olyan alkupozícióba is kerülnek a mezőgazdasági termelőkkel és az élelmiszergyártókkal szemben, melyet kihasználva rontják az utóbbiak gazdasági pozícióját, ezáltal a versenyt. A kiskereskedelmi láncok sokszor olyan indokolatlan díjakat számolnak fel a beszállítókkal szemben (Magyarországon például mintegy. 80 különböző jogcímen), melyek torzítják a beszállítók és a kiskereskedők közötti viszonyt, és akadályozzák az élelmiszerlánc hatékony működését, rontják a fogyasztói árak kialakulásának átláthatóságát.

Hozzájárulnak továbbá különösen az alacsony árkategóriájú tömegtermékek minőségének jelentős lerontásához, mivel sok esetben a kereskedelmi láncok árelvárásait a feldolgozók csak a felhasznált értékesebb alapanyagok mennyiségének csökkentésével tudják teljesíteni (250 forintos/1 eurós virsli költségeibe nem fér bele a hús). Ez különösen a kisebb vásárlóerővel rendelkező, szegényebb társadalmi rétegek számára jelenti azt, hogy mindennapi élelmiszereik egyre gyengébb tápértékkel rendelkeznek, ami hosszabb távon akár népegészségügyi problémákat is felvethet.

Ezen túlmenően 2009. szeptember 09-10-ei budapesti találkozójukon a V4 országok – valamint ehhez csatlakozva Bulgária és Románia – a tárgyhoz kapcsolódó közös fellépésről döntöttek. A tanácskozás részvevői véleményt cseréltek a kereskedelmi láncok magatartásáról, az erőfölénnyel való visszaélések módozatairól és a nemzeti hatáskörben meghozott törvényi szabályozás lehetőségeiről. A delegációk egyetértettek abban, hogy e probléma hatékony megoldása érdekében szintén összeurópai szintű intézkedésekre van szükség. Ezért felkérik az Európai Bizottságot, hogy erre irányuló javaslatait 2009 végéig tegye meg.

Magyarország szerint szükség van a kiskereskedők társadalmi felelősségvállalását kifejező magatartási kódexek bevezetésére. Ezen túlmenően, elképzelhetőnek tartjuk, hogy közösségi szinten kerüljön szabályozásra a szállítók és kiskereskedők közötti elvárt üzleti etikai és szerződési magatartás, hisz a kiskereskedői láncok is tagállamokat átölelően működnek.

Az Európai Bizottság – meglátásunk szerint – nem a probléma súlyának megfelelően kezeli a kérdést, a mezőgazdasági termelők és beszállítók védelmét a kiskereskedelmi láncokkal szemben, valamint utóbbiak piaci erőfölénnyel való visszaélésének kezelését. A láncokkal szembeni határozott és keményebb szabályozást követelő tagállami felvetésekre általában kitérő választ ad, mint például:

- „megfelelő eszközök állnak rendelkezésre a piaci erőfölénnyel történő visszaélés szankcionálására”.

- Bár kifogásolja például azt a kiskereskedelmi gyakorlatot, hogy „a szupermarketek a termelői áremelkedést azonnal érvényesítik a fogyasztói árban, míg az árcsökkenésre rendkívül lassan és kis mértékben reagálnak, emiatt a folyamatokat kiterjedten elemzi, és az elemzések eredményét a Tanács elé fogja terjeszteni, „ugyanakkor óva intette a minisztereket, hogy teljesíthetetlen elvárásokat fogalmazzanak meg”.

Véleményünk a Bizottságéval ellentétes: nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök az olyan problémák kezelésére, mint a belistázási díj, a polcpénz, a kilistázással fenyegetés, a már eladott árukra vonatkozó visszamenőleges árengedmény, a kereskedelmi reklámköltségekhez való jogtalan hozzájárulás vagy a kizárólagos beszerzési megállapodásokhoz való ragaszkodás, és még sorolhatnánk, melyeket az EU Parlament is megemlít jelentésében. A kereskedelem ezen esetekben piaci erejét kihasználja, azonban a probléma, hogy a jelenlegi versenyszabályok szerint ezen kereskedők nem rendelkeznek piaci erőfölénnyel. Ezen mindenképp változtatni kell.

El kell ismerni, hogy az élelmiszerlánc alsó két szintjén, az alapanyag termelői és feldolgozói szinten az integráció és koncentráció jóval alacsonyabb fokú a szükségesnél, ezáltal is kiszolgáltatott a kereskedői szinttel szemben és ezen javítani kell. Ehhez nem elegek az állami segítő eszközök, hanem maguknak a piaci szereplőknek erre mutató hajlandóságot és együttműködési készséget is mutatni, bizonyítani kell. Ugyanakkor a jelenlegi versenyszabályok részben ezek kialakulása ellen is hat.

Magyarország a Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2009. szeptember 7-i ülésén javasolta „az élelmiszer-kereskedelmi láncok versenyellenes, árletörő kereskedelmi gyakorlatának és árpolitikájának EU szintű felülvizsgálatát, és határozott lépések megtételét a probléma feloldására.”

III. Intézkedések az almatermelők részére

Az FVM mind a 2008. évi, mind pedig az idei almapiaci zavarok kapcsán folyamatosan egyeztetett/egyeztet a termelők képviselőivel, a termelői érdekképviseleti szervekkel, valamint a feldolgozók képviselőivel. Az eredmények az alábbiak szerint foglalhatók össze.

De minimis támogatás formájában a 128/2008. (X. 1.) FVM rendelet lehetővé tette az ipari alma termelők számára ültetvényeik termőegyensúlyának helyreállításához támogatás igénybevételét. A támogatás értéke 70 ezer Ft/ha volt azon ültevények esetén, amelyekről legalább 10 t/ha ipari almát értékesítettek. Azoknál az ültetvényeknél, ahol az értékesített ipari alma mennyisége ezt nem érte el, a támogatás összegét arányosan csökkenteni kellett.

A 2008. évi, hazai feldolgozó üzemek tulajdonosaival folytatott tárgyalások során 9 euró centes ipari alma felvásárlási árban sikerült megegyezni.

2008-ban ugyancsak megegyezés született az áruházláncok képviselőivel az ún. „háztartási alma akció”-ról, amelyre azonban a termelők visszalépése miatt végül nem került sor.

2009. szeptember 9-én ismét egyeztettünk a „vödrös alma” áruházlánci akcióról a termelők, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség képviselőivel. Az akciót mindkét fél szívesen fogadta, és megegyezés született az akció megszervezésével kapcsolatos feladatvállalásokról is (a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége vállalt koordináló szerepet). Az illetékes szervezetek egymás között folytatják a további egyeztetéseket.

Az év első felében pusztító jégesők és viharok okozta veszteségek enyhítése céljából, 2009. július 13-án hatályba lépett a 2009. évi LXVII. törvénnyel módosított, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény, amely visszamenőleges hatállyal lehetőséget teremtett a 2009. január 1-jét követő jégesőkárok enyhítésére is. A módosítással a jégesők okozta elemi károk is beemelésre kerültek a kárenyhítési rendszer által kezelt kockázatok közé. Az intézkedés főleg a piaci zavarokkal küzdő almatermelőknek kedvez, mivel a jégesők leginkább a szabolcsi ültetvényeket sújtották. Ezzel együtt azonban a kárenyhítő juttatásként kifizethető támogatás fajlagos mértéke le fog csökkenni, mivel az adott összegű kárenyhítési forrás (a termelői befizetés 2009. évben alig érte el az 1,9 Mrd Ft összeget) és az ugyanilyen nagyságú költségvetési kiegészítés szétterül a támogatható elemi károkon, amelynek nagyságát a jégesőkárok jelentősen megnövelték.

Amennyiben rendkívüli kormányzati intézkedés nem történik a kárenyhítési források megnövelése céljából, úgy az elmúlt évi maradványt (730 millió Ft) és a 2010. évben esedékes költségvetési kiegészítést (2,1 Mrd Ft) figyelembe véve, a 2009. évi elemi károk enyhítésére összesen 4,9 Mrd Ft fog rendelkezésre állni. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy közel 200 millió Ft-ot a kárenyhítési hozzájárulás befizetésére kötelezett termelők nem fizettek be, amelyet az MVH-nak a mulasztó termelőktől be kell hajtani. A fenti számok csak a sikeres behajtás esetére érvényesek.

A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer működését törvény szabályozza és a törvény nem teszi lehetővé az ágazat-specifikus, az általános eljárási rendtől eltérő kárenyhítést. Ezért az ültetvényekben keletkezett károk a kárenyhítési folyamatban a többi kárnemtől elkülönítve nem kezelhetőek, és az annak fedezetére elkülönítendő esetleges összeg biztosítására sincs meg a jogszabályi lehetőség.

Az ültetvények telepítésével, meglévő ültetvények korszerűsítésével, a fajtaszerkezet javításával a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó hatékony és minőségi követelményeknek megfelelő gazdálkodás hátterének megteremtése érdekében továbbra is lehetőség van a 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet alapján támogatás igénybevételére.

Az ÚMVP Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatás intézkedés keretében almatermésű ültetvények támogatására 2.767 kérelem érkezett be, amely 21.635 ha-ra vonatkozik. A kérelmek 95%-a az integrált gyümölcstermesztés célprogramhoz kapcsolódik. Jelenleg az MVH a beérkezett támogatási kérelmek elbírálását végzi.

Az FVM megvizsgálta támogatási előleg fizetésének lehetőségét is. Mivel Magyarországon is súlyos gondokkal küzd az agrárágazat, az FVM – a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, valamint a kifizetések végrehajtó hivatalával egyetértésben – úgy döntött, hogy az MVH a jogszabályokban előírt ellenőrzések elvégzését követően, 2009. október 16-tól megindítja az EU-s forrású SAPS (területalapú) támogatások folyósítását. Előlegként 2009. október 16-tól az igényelt SAPS támogatás maximum 70%-a fizethető ki, míg a fennmaradó rész folyósítására a normál kifizetési időszakban, vagyis 2009. december 1-től 2010. június 30-ig kerül sor. Az almaterületek 0,3 hektár alsó mérethatárral a SAPS támogatásra jogosultak, tehát ilyen szempontból nincs akadálya annak, hogy az előlegfizetésből részesüljenek, amennyiben a jogszabályokban előírt ellenőrzések során akadályozó tényező nem merül fel.

Az MVH előrejelzése szerint az előlegfizetéssel járó problémák és többletmunkák mellett az előlegfizetés teljesítésére reális esély van, viszont ebben az esetben számolni kell azzal, hogy a SAPS támogatások fennmaradó összegének kifizetése és az egyéb kapcsolódó támogatási jogcímek a korábbi évek gyakorlatához képest később teljesíthetők. Az AKG támogatások éppen az utóbbi kategóriába esnek, ugyanis a jogosulatlan kifizetések elkerülése érdekében esetükben külön adategyeztetést kell végezni, ami miatt még a „makulátlan”, azaz minden szempontból megfelelő kérelmek kifizetése sem indítható 2010. január előtt.

Tekintettel arra, hogy az európai zöldség-gyümölcs piac szabályozása közösségi szinten történik, a magyar államnak további lehetőségei az almatermelők megsegítésére nincsenek. Ugyanakkor többek között Magyarország kezdeményezésére van reális esély arra, hogy a válságra való tekintettel, átmenetileg a de minimis keretet a jelenlegi 7.500 euró/gazda összegről 15.000 euró/gazda összegre megemeljék. Ha erre sor kerül, ismét megvizsgáljuk a nem károsodott, művelt, betakarított ültetvények de minimis támogatásának lehetőségét.

Az európai szintű iskolagyümölcs-programot az EU azzal a céllal hozta létre, hogy az iskoláskorú gyermekek étkezési szokásait megváltoztassa, a zöldség- és gyümölcsfogyasztásukat hosszú távon és tartósan növelje annak érdekében, hogy a korosztály körében tapasztalható túlsúlyosság és elhízás csökkentéséhez, és így az ezekkel összefüggő betegségek kialakulásának megelőzéséhez hozzájáruljon.

Az EU Bizottság a tagállamok iskolagyümölcs programjait folyamatosan nyomon követi, azaz a tagállamoknak évenkénti jelentési kötelezettsége, valamint 2012-től kezdődően 5 évenként értékelési kötelezettsége van. Az értékelések alapján a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére az iskolagyümölcs-programra fordított közösségi támogatás felhasználásának hatékonyságáról. A hatékonyságot az alapján ítéli meg, hogy a résztvevő korosztályok zöldség-, gyümölcsfogyasztása növekedett-e, étkezési szokásaik javultak-e, és ezt figyelembe véve dönt az Európai Parlament és a Tanács arról, hogy mi legyen az európai szintű iskolagyümölcs-program sorsa: növelje-e az e célra elkülönített keretösszeget vagy csökkentse, esetleg szüntesse meg.

A fentiekből következően a hazai iskolagyümölcs-program esetén a rendelkezésre álló támogatási keret minél hatékonyabb felhasználása érdekében született az a döntés, hogy az iskolagyümölcs-program célcsoportja az általános iskola 1-4. osztálya legyen.

Az EU a támogatásra rendelkezésre álló összeget a 6-10 éves korosztály létszáma alapján határozta meg, heti egy alkalommal 120 g termékkel történő ellátás mellett. Az egészségügyi és táplálkozástudományi szakterület képviselőinek álláspontja szerint az étkezési szokások hatékony megváltoztatásához heti egyszerinél gyakoribb termékellátás ajánlott. A támogatási keretet figyelembe véve tehát a korosztály kiterjesztése helyett a program hatékonysága és fenntarthatósága érdekében a gyakoribb termékellátás lehetőségét kell biztosítani.

Ugyancsak az általános iskola alsó tagozata mellett szólnak a következő érvek. E korosztály esetén még könnyen formálhatók az étkezési szokások, és az elsajátított szokások hosszú távon, egész életre szólóan fennmaradnak. Az alsó tagozatosok az iskolán belül nem vándorolnak, így az osztályteremben, nyugodt körülmények között és „szervezetten” (a tanító jelenlétében) fogyaszthatják el a terméket, amely megkönnyíti a termék kiosztását, valamint egyes kísérő intézkedések alkalmazását, például egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztését.

A magyarországi iskolagyümölcs-programra fordítható közösségi támogatási keretösszeget az Európai Bizottság a 288/2009/EK bizottsági rendelet II. mellékletében határozta meg. A közösségi társfinanszírozás mértéke 69%, a támogatás összege pedig 2.077.900,- euró, amely a 697/2009/EK bizottsági rendeletben meghatározott árfolyamon számolva 586,97 millió Ft. A Bizottság nem korlátozza a rendelkezésre álló összeg éven belüli felhasználását, azaz az összeg 2009. augusztus 1-től 2010. július 31-ig áll rendelkezésünkre.

Magyarországon az iskolagyümölcs-program 2010. január 1-jével indul, annak érdekében, hogy valamennyi, a programban érintett félnek legyen ideje felkészülni a program végrehajtására. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a számára elkülönített támogatási keretet 2010. január 1. és 2010. június 15. között kívánja felhasználni az általános iskolák alsó tagozatán tanulók almával történő ellátására. Első lépésben közel 400 ezer gyerekkel számolunk, hetente legalább két alkalommal, összesen 850 millió forint keretösszeggel. A vonatkozó FVM rendelet várhatóan október elején fog megjelenni. A program tapasztalatainak birtokában a következő tanévben megvizsgáljuk, hogyan lehet bővíteni a programot, akár a gyerekek létszámának növelésével (óvoda, felső tagozat, stb.), illetve más gyümölcs, zöldség, vagy zöldség-, gyümölcslé bevonásával.

Az iskolagyümölcs-program e tekintetben tehát összhangban van az almatermelők érdekével, azaz fennáll a lehetőség, hogy jó minőségű termékük egy részét az iskolagyümölcs-program keretében értékesítsék. A rendelkezésre álló uniós forrás kihasználásának mértéke így az iskolák és a termelők iskolagyümölcs-programban való részvételi szándékán múlik.

Fontos hangsúlyozni azonban, hogy az iskolagyümölcs-program elsődleges célja a gyümölcsfogyasztás gyermekekkel való megkedveltetése, így az almatermésnek az a része, amellyel kapcsolatban évről évre piaci zavarok merülnek fel (ipari alma), nem alkalmas az iskolagyümölcs-programban való részvételre sem. A program sikerének, illetve folytatásának kulcsa, hogy a gyermekek jó minőségű, ízletes, számukra vonzó megjelenésű terméket kapjanak, amely ösztönzi őket a gyümölcs elfogyasztására.

Az FVM megvizsgálta a termelők évi törlesztő részletei átütemezésének lehetőségét és azzal kapcsolatban megállapítottuk, hogy az érdekelteknek közvetlenül a finanszírozó pénzintézeteikkel kell felvenni a kapcsolatot, miután az engedélyezés az ő hatáskörükbe tartozik, tárcánknak nincs jogszabályi lehetősége a pénzintézetek finanszírozási tevékenységébe beavatkozni. A támogatott agrárhitelek esetében sincs lehetőség a törlesztés átütemezésre, mert a jelenleg érvényben lévő közösségi jogszabályok nem adnak módot a rendeletben eredetileg meghatározott türelmi időn felül további türelmi idő biztosítására

Kérem a tájékoztatásomban foglaltak szíves elfogadását.

Budapest, 2009. október

Üdvözlettel:

Gráf József

1. sz. melléklet

EMVA jogcímek 2009.09.22	Évek	Beérkezett támogatási kérelmek		Támogatott támogatási kérelmek		Támogatott Kifizetési kérelmek
		száma (db)	Igényelt összeg (Ft)	száma (db)	Támogatási összeg (Ft)	száma (db)	Igényelt összeg (Ft)
I. EMVA Versenyképesség javító intézkedések összesen:		38 373	580 682 500 482	29 467	451 335 452 120	17 985	100 967 285 258
Állattartó telepek korszerűsítése (6.121.02.01.) ÁTK I.	2 007	967	119 737 259 000	0	0	0	0
	2 008	0	0	803	85 985 177 000	106	2 114 670 000
	2 009	0	0	19	2 388 042 000	587	17 242 032 000
	Összesen:	967	119 737 259 000	784	88 373 219 000	693	19 356 702 000
Állattartó telepek korszerűsítése (6.121.02.02.) ÁTK II.	2 007	1 272	164 650 418 000	0	0	0	0
	2 008	0	0	1 079	133 419 653 000	41	404 453 000
	2 009	0	0	33	1 307 193 000	621	15 745 291 000
	Összesen:	1 272	164 650 418 000	1 046	134 726 846 000	662	16 149 744 000
Önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése (6.121.03.01.)	2 007	4 733	43 235 101 000	4 493	41 241 339 120	2 391	14 986 666 308
	2 008	0	0	75	794 783 880	2 600	15 048 476 692
	2 009	0	0	118	531 128 000	699	6 421 473 000
	Összesen:	4 733	43 235 101 000	4 450	41 504 995 000	5 690	36 456 616 000
Önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése 2009-es benyújtás (6.121.03.01.)	2 007	0	0	0	0	0	0
	2 008	0	0	0	0	0	0
	2 009	5 284	39 898 372 000	4 782	36 015 875 000	0	0
	Összesen:	5 284	39 898 372 000	4 782	36 015 875 000	0	0
Mezőgazdasági termelők gazdaság átadásához nyújtandó támogatás (6.123.01.01.)	2 007	0	0	0	0	0	0
	2 008	61	406 992 000	0	0	0	0
	2 009	0	0	36	327 707 100	31	297 278 100
	Összesen:	61	406 992 000	36	327 707 100	31	297 278 100
Termelői csoportok létrehozásához és működéséhez nyújtandó támogatás (6.135.01.01.)	2 007	29	428 038 805	0	0	0	0
	2 008	26	385 117 339	45	645 974 621	27	438 738 523
	2 009	6	82 937 467	3	58 454 679	0	0
	Összesen:	55	896 093 611	48	704 429 300	0	438 738 523
Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása	2 007	8 095	n.a.	0	0	0	0
	2 008	6 616	n.a.	0	0	0	0
	2 009	8 219	n.a.	0	0	0	0
	Összesen:	22 930		0	0	0	0