Immár visszatérő rituálészerűen teszi fel a kérdést, a véget nem érő, üres szövegekből álló európai uniós „Külügyek és Biztonságpolitika” vitákon Morvai Krisztina: ki hozta létre, ki Mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie: nem beszélhetünk igazi EU-s biztonságpolitikáról addig, amíg állítólagosan az Európai Unió és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok - minden titkosszolgálati eszköze és ereje ellenére - nem tudja felfedni azt, hogy kik kereskednek az „Iszlám Állammal”, kik tartják fent ezt a terrorista gépezetet. A Morvai és Mogherini közötti „rituálé” egyik előző levélváltása itt olvasható:

Morvai Krisztina írásos kérdései Mogherininek a következők voltak:

1. Az Ön tudása szerint, illetőleg az Európai Unió, mint intézmény tudása szerint ki támogatja anyagilag az ISIS-t ("Iszlám Államot"), és különösen kik azok, akik olajat vásárolnak e szervezet(ek)től?

2. Mit tett eddig és mit tesz az Európai Unió annak érdekében, hogy ezeket a vállalatokat illetőleg államokat beazonosítsa, és igazságszolgáltatás elé állítsa, különös tekintettel arra, hogy magatartásuk és tevékenységük nyilvánvalóan a nemzetközi jogba ütközik?

A külügyi főképviselő írásbeli válasza a következő volt:

P-012737/2015

Dimitrisz Avramopulosz válasza a Bizottság nevében

(1.12.2015)

A Bizottság általános ismertekkel rendelkezik az Iszlám Állam bevételforrásairól, köztük az olajértékesítésről[1]. Az Iszlám Államtól olajat vásárlók vagy a szervezetet egyéb módon pénzügyileg támogatók kilétéről ugyanakkor nincsenek információi. A terrorizmusfinanszírozás gyanúját nemzeti szinten kell jelenteni a pénzügyi információs egységek felé, akik azt követően határoznak a megfelelő további lépésekről. A terrorizmusfinanszírozással vádolt személyek ellen a nemzeti bíróságok indítanak eljárást. Az EU nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódó egyedi esetekbe beavatkozzon.

Az EU nemrégiben megerősítette jogi keretét annak megelőzése érdekében, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás céljaira visszaélhessenek a pénzügyi rendszerrel[2]. Az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében a Bizottság felhatalmazással rendelkezik arra, hogy azonosítsa azokat a harmadik országbeli joghatóságokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit stratégiai hiányosságok jellemzik, hogy azok fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak. A terrorizmusfinanszírozás módszereinek folyamatos kutatása a továbbiakban elősegíti a nemzeti hatóságok munkáját. Ezzel összefüggésben a Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy az (EU) 2015/849 irányelv előírásai szerint beazonosítsa a terrorizmusfinanszírozás és a pénzmosás belső piacot érintő kockázatait. Az értékelést legkésőbb 2017 júniusában hozzák nyilvánosságra, és egyben ajánlásokat tesznek a tagállamoknak e kockázatok kezelésére.

[1] Lásd a FATF e témában készített jelentését, amely a következő webhelyen érhető el.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 2015. május 20-i (EU) 2015/849 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről.