Morvai Krisztina

Hálásan köszönöm azt a sok biztatást, kedvességet, szeretetet, amit 2016-ban kaptam Önöktől. Nagyon sokat jelentett, hogy azt éreztem: mellettem vannak. "Leveleiket" rendszeresen olvastam, javaslataikat a munkám során folyamatosan felhasználtam. Az örömök, sikerélmények így közösek voltak, a nehézségeket, fájdalmakat pedig könnyebb volt elviselnem. Ez utóbbiakból is sajnos sok volt a mögöttünk hagyott esztendőben. Bár Szilveszterre készülve talán nem illene szomorú dolgokról írnom, két kudarcot kiemelek. Az egyik a magyar emberek, főleg a fiatalok tömeges nyugatra "vándorlása", ami nem állt meg. A másik: úgy zártuk le 1956 hatvanadik és 2006 tizedik évfordulóját, hogy az egy évtizeddel ezelőtti jogtiprások, rendőri brutalitások fő felelősei szabadok, az ellenük fellépők pedig börtönben vagy büntetőeljárás alatt vannak. Ez olyan égbekiáltó igazságtalanság, ami számomra feldolgozhatatlan. Ólomsúllyal nehezednek rám a tények: Gyurcsány, Gergényi, Bene s szemkilövető társaik szabadok, Budaházy és társai börtönben, a rendőrség nevében bocsánatot kérő és kollégáit a jogsértő parancsok megtagadására felhívó rendőrtiszt, Szima Judit börtönben, a jogsértett áldozatok jogvédelmében kiemelkedő szerepet vállaló Gaudi-Nagy Tamás jövőre ismét a vádlottak padján. Megrendítő! Kérem, hogy az Újesztendőben legyen közös célunk az igazságtétel. S ha az nem megy, legalább az amnesztia, a kegyelem elérése a bebörtönzötteknek.

Természetesen sok további közös célunk is van. Lényegük: a magyar emberek méltóságának és jogainak védelme az Európai Unióban, "csonka-Magyarországon" és az elszakított területeken. A feladat tengernyi. Kérem a Jó Istent, hogy adjon hozzá erőt és egészséget, 2017-ben is. Önöknek és nekem. S minden magyarnak.

Boldog Új Esztendőt kívánok, hálával, szeretettel!

Krisztina