Címlap


Budaházy-ügy, migráció, Soros-terv. Mi a közös?

E-mail Nyomtatás PDF


Ma Magyarországon, Európában és a világban két élesen különböző értékrend és világnézet feszül egymásnak. Az egyik lényege a nemzetek és a nemzeten alapuló államok feladása, a tömeges migráció/népvándorlás bátorítása és erőltetése, a hazafiasság gyűlölet-bűncselekménnyé nyilvánítása, az európai kultúra, a tradíciók és a kereszténység két lábbal tiprása. Ezzel szemben áll a nemzetek és a nemzeten alapuló államok melletti kiállás, a tömeges migráció visszautasítása, az európai kultúra és hagyományok, valamint a kereszténység értékeinek szenvedélyes és kitartó védelme.

Európa úgy tűnik már sajnos elveszett. Az, hogy milyen lesz Magyarország jövője az fogja meghatározni, hogy a két fenti világnézet közül melyik kerül ki győztesen. De most nézzünk - ezzel szoros összefüggésben - egy érdekes és fontos kérdést: Ön a két világnézet és értékrend közül melyikhez kapcsolná a terrorizmus, terrorcselekmények, terrorveszély jelenségét? Alighanem tízből tízen az elsőként bemutatotthoz. Nem lehet tagadni a tömeges migráció, a Soros-terv és a terrorizmus veszélye közötti szoros okozati összefüggést. Ehhez képest mi történik Magyarországon? 9 éve folyik a másodikként körülírt értékrend és világnézet hazai ikonjának tekintett Budaházy Györggyel szembeni brutális büntetőeljárás, mégpedig „terrorcselekmény büntette miatt.” KINEK AZ ÉRDEKE, HOGY A MAGYAR FEJEKBEN A TERRORVESZÉLY, TERRORIZMUS, TERRORCSELEKMÉNYEK FOGALMAKAT ÉS JELENSÉGEKET NE A SOROS-TERVHEZ, A TÖMEGES MIGRÁCIÓHOZ, AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL RÁNK KÉNYSZERÍTENDŐ NÉPVÁNDORLÁS PÁRTISÁGHOZ KÖSSÉK, HANEM A HAZAFISÁGHOZ, A NEMZET MELLETTI KIÁLLÁSHOZ, A TRADÍCIÓKAT RUHAVISELETÉTŐL KEZDVE A LEGKÜLÖNBÖZŐBB MÓDOKON KÉPVSELŐ BUDAHÁZY GYÖRGYHÖZ?

Úgy gondolom, hogy a közelgő magyarországi választások szempontjából is hatalmas jelentősége van annak, hogy ez az alapvető kérdés tisztázódjon. Nem rejtem véka alá, hogy az én gyanúm a következő: létezik Magyarországon a rendőrségeken, az ügyészségen, a bíróságon és akár a legkülönbözőbb állami és kormányzati intézményeken belül is egy olyan „Deep State”, folyamatosan gúnyolt szóval „háttérhatalom”, amelyik elemi érdekének tekinti annak a világrendnek a támogatását, amelyet röviden és leegyszerűsítve „Soros-tervnek” szoktak nevezni. Az ő elemi érdekük az, hogy a Soros-tervvel szembenállókat, a hazafiakat, a „Gyurcsány és bandájával” szemben ellenállást tanúsítókat, a magyar nemzeti érdekekért minden körülmények között kiállókat mutassák be veszélyesnek, akiktől rettegni kell. Egyre inkább meggyőződésem, hogy ez van amögött, hogy Budaházy György 13 év fegyházbüntetést kapott a feltételes szabadság lehetősége nélkül. És sajnos - bármilyen fájdalmas kimondani - ez van amögött is, hogy az ügyészség még ezzel sem elégedett meg, hanem súlyosításért, 20 év körüli fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbezett. Mint ismeretes, Budaházy György és a Hunnia-csoport összesen 125 év fegyházbüntetést kapott a másodfokú eljárás most folyik. Még egyszer kérdezem: kinek az érdeke?

Morvai Krisztina

 

A Budaházy (Hunnia)- ügy lényege öt percben - minden magyarnak! (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Ebből a videofelvételből - 5 percben - mindenki megértheti a "Budaházy-ügy" (Hunnia-ügy) lényegét. Kérem, hogy minél többen tekintsék meg és osszák meg az anyagot - illetve az azzal kapcsolatos nyilvánvaló felháborodásukat! A felvétel két részből áll: az első részben Kenéz Andrea bírónő az elsőfokú ítélethirdetés részeként másfél percben elmondja, hogy milyen politikai okokból tekinti terrorcselekménynek a történteket. A második részben a nagycsaládos sikeres mérnökember, kilencedrendű vádlott (aki 6 év tíz hónap fegyházbüntetést kapott első fokon) reflektál a gyalázatos politikai érvelésre. Mint ismeretes, Kenéz Andrea bírónő az üggyel összefüggésben lemondott bírói pályájáról és abbahagyta sok évtizedes bírói munkáját. El lehet gondolkodni rajta, hogy miért... Nagyon bízom benne, hogy ez a felvétel rekordszámú megosztást fog elérni - és ebben kérem a kedves nézők segítségét.

Ne felejtsük: Budaházy György és a Hunnia csoport ügye egész Magyarország ügye! Kérem, hogy aki még nem tette, haladéktalanul írja alá az összesen 125 év fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György és társai részére kegyelmet kérő (követelő) petíciót és kérjen meg erre minél többeket! A petíció itt írható alá.

Szeretettel:
Morvai Krisztina

 

Folytatódik a Budaházy-per (Mandiner-interjú Morvaival)

E-mail Nyomtatás PDF


Kedves Honlap Látogatóim!

Ma, azaz 2018. február 15-én van az egész nemzet, illetve az egész ország számára fontos „Budaházy-ügy” másodfokú eljárásának második bírósági tárgyalási napja. Hamarosan beszámolok a fejleményekről, addig kérem olvassák el és osszák meg minél többen a mandiner.hu-n, Kereki Gergő által velem készített interjút.

Előre is köszönöm az idejüket és a megosztásokat!

Szeretettel:
Krisztina

 

BREAKING: Bűncselekményt követtek el a hatóságok Budaházy-ügyben? - tudósítás a másodfokú tárgyalásról

E-mail Nyomtatás PDF


Budaházy György és Morvai Krisztina a mai másodfokú tárgyaláson

Ma kezdődött a Budaházy György és társai-ügyben a másodfokú büntetőtárgyalás. Mint ismeretes, Budaházy Györgyöt 13 év fegyházbüntetésre ítélték első fokon „terrorcselekmény” miatt. A Hunnia csoporthoz tartozó társai összesen 125 év fegyházbüntetést kaptak. A másodfokú eljárás elején Budaházy György és védője az eljárás felfüggesztését kérte két okra hivatkozva: egyfelől becsatolták azt a feljelentést, amit azon okból nyújtottak be az ügyészségnek, mert álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet gyakorlatilag egy hamis közokirat, amelyet nem Kenéz Andrea bírónő írt. Mint ismeretes, az elsőfokú bíróság messze túllépve a rendelkezésére álló határidőt hozta meg döntését, az előadottak szerint akkor, amikor a bíró már lemondott pozíciójáról, és elhagyta a bíróságot, azaz nem volt bíró. Az előadottak szerint tehát gyakorlatilag azért kezdeményeztek büntetőeljárást Budaházyék, mert az elsőfokú ítéletet nem a bíró írta a valóságban. Büntetőjogászként számomra is megrettentő tapasztalat volt az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetése. Emlékezetes: az ügyész úgy hallgatta meg az 17 vádlottra vonatkozó - a későbbiekben 320 oldalon leírt - ítéletet, hogy közben egyetlen sort nem jegyzetelt, és ki sem nyitotta a laptopját. Ehhez képest pár perccel később kinyitotta a laptopját, és egy igen részletes, láthatóan előre megírt fellebbezést terjesztett elő. Magam is feljelentést tettem ekkor, hiszen annyira egyértelműnek látszott, hogy az ügyésznek - valamilyen rejtélyes okból - már a rendelkezésére állt az ítélet. A bíróság ezekben a percekben dönt arról, hogy felfüggeszti-e a másodfokú eljárást arra tekintettel, hogy az ügyben ismeretlen tettesek ellen büntetőeljárást kezdeményeztek. A másodrendű vádlott ügyvédje Manger Marcell pedig ezért kezdeményezte az eljárás felfüggesztését, mert álláspontja szerint a magyar törvény a „terrorcselekmény” fogalmáról alkotmányellenes, illetőleg európai uniós kötelező normába ütközik. Az utóbbival a magam részéről jogászként messzemenően egyetértek. Nem is kell jogásznak lenni ahhoz, hogy összehasonlítsuk, az Európai Unió - Magyarországra is kötelező - 2002. évi kerethatározatát, amelyben leírja a terrorcselekmény kötelező fogalmi elemeit. Ettől lényegesen eltér a magyar Büntető Törvénykönyv szabályozása - a hatályos törvényben éppúgy, mint az ügyben irányadó 1978. évi IV-es törvényben. Annak bizonyításául, hogy ez a különbség mindenki számára nyilvánvaló, kérem, hasonlítsák össze a két jogi normát, és írják meg álláspontjukat arról, hogy mi a lényeges különbség a kettő között.

A jogszabályok szövegét itt olvashatják.

Köszönettel és szeretettel:
Morvai Krisztina

A bíróság mindkét indítványt elutasította, így a tárgyalás folytatódik

Az ügy bővebb elemzése itt látható és hallható:


 

Rendőri, ügyészi, bírói önkény – a rendszerváltás akadályai (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF

Kedves Honlap-látogatóim!

Hányan tapasztalták már meg hatósági vagy bírósági eljárásban az irányadó jogszabályoktól történő nyilvánvaló eltérést, azaz a jogállamiság helyett az önkényt? Érezték-e a kiszolgáltatottságot, a tehetetlenséget, az eszköztelenséget? Akik voltak már ilyen helyzetben, azokat különösen is kérem, hogy – párthovatartozásra, politikai szimpátiára tekintet nélkül – nézzék meg ezt a videofelvételt, amelyben arról beszélek, mi a jelentősége a „Budaházy-ügynek”, abból a szempontból, hogy Magyarországon a hatósági és bírósági önkény lesz-e a meghatározó vagy annak ellenkezője, a jogállamiság. Jogászként és magyar emberként hiszem és vallom, hogy Budaházy György és a Hunnia csoport ügye egész Magyarország ügye! Ezért kérem a megtekintést és a megosztásokat, és azt, hogy kövessék a „terrorcselekmény” miatt 13 év fegyházra ítélt hazafi, Budaházy György és az összesen 125 év fegyházra ítélt, a Gyurcsányékkal szembeni ellenállásban főszerepet játszott Hunnia csoport másodfokú büntetőbírósági tárgyalását, 2018. február 13. és 27. között.

Az előadásomban fölvetett problémák és a Budaházy-ügy jobb megismerése érdekében kérem, tekintsék meg az eljárás nyomozati szakáról készült Magyar Guantanamo című kisfilmünket, amely itt látható.

Aki még nem látta, kérem, tekintse meg a Budaházy György hazafias tevékenységéről és a 2002 és '10 közötti nemzeti ellenállásban játszott szerepéről szóló dokumentumfilmet is, amely itt látható.

Köszönettel és szeretettel:
Krisztina

 

Mindenki retteg? A gyávaság, mint a valódi rendszerváltás akadálya

E-mail Nyomtatás PDF


Állítólag Magyarországon mindenki fél. Félnek az egyenruhások, félnek az ügyészek, félnek a bírók, félnek az orvosok, ápolók, a tanárok - mindenki retteg...

Amikor ezt olvasom, rendre eszembe jut egy történet. Pár éve Szarvas környékén igyekeztem megismerni a „csicskatartást”, azaz a modern kori rabszolgaság egyik formáját, amelynek lényege, hogy kiszolgáltatott embereket erőszakkal, fenyegetéssel vagy más hasonló módon gyakorlatilag fogságban tartanak, dolgoztatnak, s pénzüket, járandóságaikat elveszik tőlük. A szabadulás szinte lehetetlen. Találkoztam valakivel, akinek mégis sikerült, s elmesélte, hogyan: „Van egy húgom, aki akkor 22 éves volt. Nagyon szeretett engem, végtelenül hiányoztam neki, és nem tudta elfogadni, hogy csicskaként élek egy tanyán, ahonnan nincs menekvés. Egy napon karjára vette a kisbabáját, eljött a tanyára, odaállt a fogvatartóm elé, akitől az egész megye reszket, határozottan a szemébe nézett, és azt mondta: 'Önnek nincs joga fogságban tartani a testvéremet. Engedje el!' A csicskatartó alig jutott szóhoz a meglepetéstől, majd közölte, hogy szabad vagyok. Azóta is békén hagy, ami példátlan eset a csicskatartás világában. Annyi kellett, hogy valaki bátran szembeszálljon vele.”

Ennyi a történet. De persze gondolhatunk az egri nőkre vagy az 56-os forradalmárokra, akik a ruszki tankokkal szálltak szembe. A bátorság a méltóság elválaszthatatlan része. A gyávaság pedig méltóság nélküli élethez, szolgasághoz vezethet. A polgár, aki nem érez erőt és bátorságot, lehajtott fejjel járó alattvalóvá válhat - s a mindenkori hatalom úgy is fogja kezelni. A valódi rendszerváltáshoz le kell vetkőzni a gyávaságot, abba kell hagyni a rettegést. Össze kell fogni - párthovatartozásra tekintet nélkül -, és szembe kell szállni az önkénnyel, az elnyomással, a megfélemlítéssel, bármilyen párti kormány, munkahelyi vagy egyéb vezető gyakorolja azt. A szocializmus/kommunizmus közel 30 éve véget ért, nem lehetünk a rettegők országa. „Na de mégis hogyan és kivel fogjunk össze?” - kérdezték már a két előző hasonló témájú és mottójú írásom kapcsán is. „És egyáltalán, most akkor kire szavazzunk, ki fogja mindezt megcsinálni értünk?” Pont ez a lényeg, hogy a polgároknak egymással összefogva kell kikövetelni és kialakítani egy olyan rendszert, amelyben már majdnem mindegy, hogy melyik párt nyeri meg a választásokat, mert az ország mindenképpen működik, mégpedig színvonalasan. S fel kell fognunk: a diktatúrában az állam, a hatalom ellenőrzi, és korlátozza a polgárát, a demokráciában a polgár ellenőrzi, és korlátozza az államát. Az államot, ami érte, a polgárért, a közösségért, a nemzetért van. Ez lenne a valódi rendszerváltás - amit mindenek előtt a fejünkben és a szívünkben kell végrehajtani.

Szeretettel
Krisztina

 

Államtitkok, állami titokzatoskodás, mint a valódi rendszerváltás akadálya

E-mail Nyomtatás PDF

Szegény néhai Édesapám nagyon reménykedett benne, hogy megéli a szovjet (alias ruszki) csapatok kivonulását, a szocialista (alias kommunista) rendszer összeomlását. Megtörtént. Boldog volt. Talán egy év sem telt el a „Továrisi konyec” és az első demokratikus választás után, amikor Apukám a tv híradót nézve elkeseredetten csattant fel: „Nem volt itt semmiféle rendszerváltás! Ezek is mindent ugyanúgy titkosítanak, mint a komcsik!” A hírekben, azóta is szokásos módon azt jelentették be, hogy ezt vagy azt az információt/dokumentumot 20/30/X évre titkosítja az állam a saját polgárai elől. A diktatúra és a demokrácia közötti egyik fő különbség, hogy a diktatúrában az állam ellenőrzi, és korlátozza a polgárát, a demokráciában a polgár ellenőrzi és korlátozza az államát, azaz igyekszik megelőzni a hatalom totális koncentrációját. A rendszerváltás ezen a területen sem hozott gyökeres változást. Megszoktuk, és sajnos gyakorlatilag el is fogadtuk, hogy nekünk polgároknak, kvázi gyerekeknek „nincs közünk a felnőttek dolgaihoz”, széles körben titkosíthatnak előlünk információkat, adatokat, dokumentumokat, amelyeket ily módon nem ellenőrizhetünk, így azt sem tudjuk megállapítani, hogyan sáfárkodik a mindenkori kormány/állam a tőlünk, polgároktól kapott hatalommal, amely tehát számos területen ellenőrizetlen és korlátozatlan. Fogalmilag az állam ügyeinek kellene nyíltnak, megismerhetőnek, „nem titkosnak”, azaz „közügynek” lenniük, a polgárok ügyeinek pedig „magánügynek”, titkosnak, védettnek az állam elől. Nálunk ez megfordult, illetve „megfordult maradt” a diktatórikus rendszer bukása után. A polgár ellenőrizhető, a magánszféra nem „titkos”, hiszen az állam széles körben kutakodik az interneten magántitkaink után, s bőszen hallgatja telefonbeszélgetéseinket – világszerte (különösen a 2001. szeptember 11-én Amerikában történt események óta, amint azt Snowdentől tudjuk). A Hazánk a miénk. Az államunk a miénk. Közünk van hozzá. Tudatosítsuk magunkban, hogy a köz ügyeinek titkosítására csak rendkívül szűk körben és alaposan, jogilag is részletesen megindokolva lehet helye... Ezt a szemléletváltást és a belőle következő jogszabály-változtatást és gyakorlatváltást is nekünk, polgároknak kell kikövetelnünk. A pártoknak ez nem érdekük, hiszen hatalomra kerülve bármelyikük élvezheti a polgárok előtti titokzatoskodás előnyeit. Kedves Magyar Polgárok, fogjunk össze, és csináljunk végre valódi rendszerváltást!

Szeretettel
Morvai Krisztina

 

A pártállami gondolkodás és a valódi rendszerváltás

E-mail Nyomtatás PDF

A nyolcvanas évek elején hosszú időn át rendszeresen jártam - krónikus betegség miatt - egy budapesti kórházba. Jó kapcsolatom alakult ki az ott dolgozókkal. Tudvalévő volt, hogy az idős osztályvezető főorvos nyugdíjba készül. Kérdeztem a főnővértől: „Ki lesz az utód?” „Két jelölt van. Természetesen az alapján fognak dönteni, hogy melyikőjük fekszik jobban pártvonalon” - hangzott a válasz. Ez akkor teljesen nyíltan ment, hiszen maga a szocialista alkotmány mondta ki, hogy a hatalom egységes (a hatalom megosztása, a fékek, ellensúlyok rendszere imperialista csökevény a dolgozó nép megtévesztésére) és a hatalom a dolgozó nép kezében van, amelynek vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt. Amint arra jól emlékszünk, a munkahelyeken „kettős vezetés” volt: egy szakmai vonal és egy pártvonal, a munkahelyi párttitkárral az élen. Azt gondoltuk (sokan), hogy a rendszerváltás egyik "leglényege" az ebben való gyökeres változás lesz. Hogy tudniillik, meg fog szűnni a koncentrált hatalom és a pártirányítás, és a munkahelyekről kivonul "a párt". Nem így történt. Függetlenül attól, hogy aktuálisan éppen melyik párt volt hatalmon, a nővérkével való beszélgetésem jó eséllyel megismétlődhetett volna a rendszerváltást követő bármelyik évben. Ha azt szeretnénk, hogy ebben is valódi rendszerváltás legyen, nekünk, polgároknak kell kiharcolnunk a változást. Egyik párt sem fogja, hiszen miért is lenne érdekük felszámolni ezt a pártállami rendszert és gondolkodásmódot, Ez a felelős, gondolkodó és jóérzésű magyar polgárok feladata - pártszimpátiától függetlenül. Mert ez a mi hazánk. Kedves Magyar Polgárok, fogjunk össze, és csináljunk végre valódi rendszerváltást!

Szeretettel
Krisztina

 

Követeljünk jogokat az elszakított magyaroknak! (Felhívás európai polgári kezdeményezés aláírására)

E-mail Nyomtatás PDF

Kedves Honlap Látogatóim!

Közhely, hogy az Európai Unió az uborka görbületének szögét alaposan szabályozza, ugyanakkor semmit nem tesz az Európában élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és kollektív emberi jogainak érvényre juttatásáért. Ez ellen a gyalázatos helyzet ellen kívánnak fellépni a Minority Safepack elnevezésű európai polgári kezdeményezésnek az elindítói. Ha az aláírásgyűjtés sikeres lesz, akkor az Európai Unió kénytelen lesz a témával foglalkozni. Nyilvánvalóan az elszakított magyar testvéreinknek is fájdalmas lenne, hogy ha ez a kezdeményezés kudarcba fulladna. Akadályozzuk ezt meg azzal, hogy írjuk alá a petíciót, és biztassuk erre minél több honfitársunkat, rokonainkat, barátainkat! A Minority Safepack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről a tudnivalókat itt olvashatja, és itt van lehetőség az aláírásra is.

Azzal szeretném emlékeztetni Önöket az elszakított magyarok jogaiért való kiállás fontosságára, hogy ismételten bemutatok néhány olyan videofelvételt, amelyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal közös jogvédő, monitorozó útjainkon készítettünk a magyarok jogfosztottságáról, Erdélyben, Felvidéken illetve Délvidéken:

Magyar könnyek a román bíróságon

Rendőrséget hívtak a magyarul beszélőkre Révkomáromban. Hol az EU?

Jogfosztás és ígéretek - Délvidéken, az Óbecsei Bíróságon

Morvai és Gaudi a rendőrségen! Jogfosztott magyarok Délvidéken

Szeretettel és hálával:
Morvai Krisztina

 

Kedves Honlap Látogatóim!

E-mail Nyomtatás PDF


Hálásan köszönöm azt a sok levelet, amelyet felhívásomra küldtek külföldön élő magyarok, szerte Európából, hogy megosszák személyes tapasztalataikat a tömeges migráció következményeiről a mindennapokban. Amint az összegyűjtött történetekből és jelenetekből mindenki számára világossá válik: továbbra is mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a tömeges illegális migrációtól Magyarországot megvédjük. Az alábbiakban tehát magyar emberek személyes tapasztalatait („valódi emberek valódi történeteit”) olvashatják arról, hogyan változtatja meg a tömeges migráció jelensége a mindennapokat Európában.

Szeretettel
Krisztina

A levélrészletek itt olvashatók.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
1. oldal / 93

Köszöntöm megújult honlapomon!


 


Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés


Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés