A „strukturális reformokat” vitán felül kedvező, kívánatos folyamatnak állítja be az EU, de előbb talán tisztázni kellene a fogalmakat, és be kellene vonni a polgárokat az alapvető értékrendbeli vitákba-érvelt Morvai Krisztina az EP szeptemberi plenáris ülésén
A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság igen fontos döntést hozott, amely meghatározó jelentőségű lesz a devizahiteles áldozatokkal kapcsolatos igazságtételben. Álláspontom szerint az európai bírósági határozat ismeretében haladéktalanul le kell állítani a bankok által becsapott emberekkel szembeni kilakoltatási és egyéb végrehajtási eljárásokat, hiszen az ítélet nyilvánvalóan kedvező számukra, s befolyással lesz a folyamatban lévő, sőt a már lezárt hazai (bírósági, végrehajtási) eljárásokra is. A minden bizonnyal sorsfordító döntésről - egyebek mellett - a Magyar Idők adott részletes tájékoztatást, megszólaltatva az Európai Bíróság magyar szakemberét. A cikk itt olvasható.
A devizahitelesek helyzetének mélyebb megértése érdekében újra közzétesszük az áldozatok és a szakemberek brüsszeli meghallgatásáról készült videófelvételt, két részben. Szintén újra közzéteszünk néhányat a témával kapcsolatos több tucatnyi európai parlamenti felszólalásom közül.
Több százezer érintett és sok szenvedést átélt honfitársammal együtt reménykedem abban, hogy a bátor és szakszerűen eljáró magyar bíró lépése nyomán született európai ítéletet követően véget ér az áldozatok sokéves szenvedése és győz az igazság!
Tragikomikus, hogy Gyurcsány Ferencék szinte napra pontosan 12 évvel azután vonulnak az utcára, hogy 2006-ban ezrek követelték a lemondását. Erről Morvai Krisztina beszélt a tv2 Tények című műsorában. Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett, a demonstrációk akkor brutális erőszakkal lettek szétverve, mint fogalmazott, Gyurcsány Ferenc utasítása alapján.
Tragikomikusnak tartom, hogy Gyurcsány Ferencék "ellenállást hirdetnek" a Kossuth térre, pont 12 évvel azt követően, hogy ugyanezen a helyszínen illetve környékén a velük szemben ellenállók (vagy csak éppen arra járók) tömegeit verették véresre, majd egy hónappal később kardlappal, lovasrohammal, lőfegyverekkel támadtak politikai ellenfeleikre. Sose felejtsük el, milyen is volt az ő felfogásuk az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról. (Hol voltak akkor Sargentiniék, Verhofstadték?.....) Íme, egy kis emlékeztető, a 2006. szeptember 19-21- i illetve a 2006. október 23-i "demokrácia, jogállamiság és emberi jogi bemutató" sokszáz áldozata közül néhánytól. Sokadszorra - de tartok tőle, sokan még mindig nem ismerik a történteket. Nagy kár, hogy a felelősségrevonás elmaradt!
A 2006. szeptember 19-21. közötti Gyurcsányi brutalitások néhány áldozatának beszámolója:
A 2006. október 23-i budapesti Gyurcsányi terror néhány áldozatának beszámolója:
Az illetékes EU biztos hosszan sorolta, mekkora pénzekkel és milyen intézkedésekkel segítette az Unió a válságba jutott Görögországot, például a turizmust, a szolgáltató szektort.
Egy nagylelkű ajándékot elfelejtett megemlíteni: a tömeges migrációt, amit Merkel asszonytól és az EU-tól kaptak a görögök, például az érintett szigetek turizmusból élő lakossága. Corina Crețu biztosasszony válaszában mindenkit megnyugtatott: folyik a migránsok integrációja.
A Sargentini jelentéssel kapcsolatos Magyarországgal kapcsolatos eljárás több vonatkozásban is az egykori szovjet birodalom „jogfelfogására” és „jogrendszerére” emlékeztetett. Dr. Morvai Krisztina jogász elmondta felszólalásában, hogy miért.
Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselő szerint a Sargentini-jelentés tisztán mutatja mi a különbség a jogállamiság és az önkény között. A képviselő a Kérdőjelben a szovjet idők legdiktatórikusabb időszakához hasonlította a jelentés megszületésének és elfogadásának hónapjait. Morvai Krisztina felelevenítette: a szovjet jog és az államelmélet volt az, ami azt mondta: tulajdonképpen nincs szükség jogra és szabályokra, csak politikailag megbízható emberekre, akik az “értékrendet végrehajtják”. A jogász szerint ugyanis a szerdán elfogadott Sargentini-jelentésben olyan dolgok miatt támadják Magyarországot, amelyek nincsenek európai normákba lefektetve, nem szerepelnek az Unió jogrendszerében, az EU-nak nincs is hatásköre bizonyos kérdések vizsgálatára. Ráadásul teszik ezt egy teljesen szabályozatlan eljárásban.
Morvai Krisztina szerint egyértelműen a magyar embereket kérik számon az uniós képviselők, amiért harmadszor is nagy többséggel választottak meg egy olyan kormányt, amely nem hisz az Európai Egyesült Államokban és elutasítja a migrációt. Az európai képviselő szerint ráadásul az uniós döntéshozók a magyar embereket büntetik azzal, hogy a Sargentini-jelentés elfogadásával tűrniük kell a megalázást. Simon-Palov Judit interjúja.
A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést, a tartózkodó szavazatok mellőzésére hivatkoznak. A témában Morvai Krisztina mondta el az álláspontját.
Felszólalásában Morvai Krisztina kijelentette: óriási különbség van a „tartózkodás” szavazat, mint a képviselő érdemi megnyilatkozása és a „nemszavazás” között. Érveit részletesebben kifejtette felszólalásában. A matematikai logika alapján az egyszerű többséggel érvényes szavazatok esetében a „tartózkodás” az érdemi döntésbe „nem számíthat bele”, azonban a leadott szavazatok kétharmadának igen voltát igénylő szavazásoknál nagyon is számít az a tény, hogy a „tartózkodás” szavazat érdemi szavazat, míg „nemszavazás” pedig azt jelenti, hogy a képviselő úgy döntött, hogy nem ad le szavazatot az adott kérdésben.
Két kibékíthetetlen „értékrend” csatája zajlik az Európai Unióban. Erről adtam rövid interjút a Pesti Srácoknak a Magyarország-vita előtti percekben, majd ezt foglaltam össze felszólalásomban. Kérem, osszák meg minél többen ezt az anyagot, hogy világos legyen, mi a 2019. májusi európai parlamenti választás tétje. Köszönöm!
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
