Címlap Jogvédelem Egyéb emberi jogi témák BREAKING: Bűncselekményt követtek el a hatóságok Budaházy-ügyben? - tudósítás a másodfokú tárgyalásról


BREAKING: Bűncselekményt követtek el a hatóságok Budaházy-ügyben? - tudósítás a másodfokú tárgyalásról

E-mail Nyomtatás PDF
FacebookIWIWTwitterMyspace bookmarkSatartlapvipstart.huBlogter.huDiggLinkter.huUrlGuru.huDel.icio.usGoogle bookmark


Budaházy György és Morvai Krisztina a mai másodfokú tárgyaláson

Ma kezdődött a Budaházy György és társai-ügyben a másodfokú büntetőtárgyalás. Mint ismeretes, Budaházy Györgyöt 13 év fegyházbüntetésre ítélték első fokon „terrorcselekmény” miatt. A Hunnia csoporthoz tartozó társai összesen 125 év fegyházbüntetést kaptak. A másodfokú eljárás elején Budaházy György és védője az eljárás felfüggesztését kérte két okra hivatkozva: egyfelől becsatolták azt a feljelentést, amit azon okból nyújtottak be az ügyészségnek, mert álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet gyakorlatilag egy hamis közokirat, amelyet nem Kenéz Andrea bírónő írt. Mint ismeretes, az elsőfokú bíróság messze túllépve a rendelkezésére álló határidőt hozta meg döntését, az előadottak szerint akkor, amikor a bíró már lemondott pozíciójáról, és elhagyta a bíróságot, azaz nem volt bíró. Az előadottak szerint tehát gyakorlatilag azért kezdeményeztek büntetőeljárást Budaházyék, mert az elsőfokú ítéletet nem a bíró írta a valóságban. Büntetőjogászként számomra is megrettentő tapasztalat volt az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetése. Emlékezetes: az ügyész úgy hallgatta meg az 17 vádlottra vonatkozó - a későbbiekben 320 oldalon leírt - ítéletet, hogy közben egyetlen sort nem jegyzetelt, és ki sem nyitotta a laptopját. Ehhez képest pár perccel később kinyitotta a laptopját, és egy igen részletes, láthatóan előre megírt fellebbezést terjesztett elő. Magam is feljelentést tettem ekkor, hiszen annyira egyértelműnek látszott, hogy az ügyésznek - valamilyen rejtélyes okból - már a rendelkezésére állt az ítélet. A bíróság ezekben a percekben dönt arról, hogy felfüggeszti-e a másodfokú eljárást arra tekintettel, hogy az ügyben ismeretlen tettesek ellen büntetőeljárást kezdeményeztek. A másodrendű vádlott ügyvédje Manger Marcell pedig ezért kezdeményezte az eljárás felfüggesztését, mert álláspontja szerint a magyar törvény a „terrorcselekmény” fogalmáról alkotmányellenes, illetőleg európai uniós kötelező normába ütközik. Az utóbbival a magam részéről jogászként messzemenően egyetértek. Nem is kell jogásznak lenni ahhoz, hogy összehasonlítsuk, az Európai Unió - Magyarországra is kötelező - 2002. évi kerethatározatát, amelyben leírja a terrorcselekmény kötelező fogalmi elemeit. Ettől lényegesen eltér a magyar Büntető Törvénykönyv szabályozása - a hatályos törvényben éppúgy, mint az ügyben irányadó 1978. évi IV-es törvényben. Annak bizonyításául, hogy ez a különbség mindenki számára nyilvánvaló, kérem, hasonlítsák össze a két jogi normát, és írják meg álláspontjukat arról, hogy mi a lényeges különbség a kettő között.

A jogszabályok szövegét itt olvashatják.

Köszönettel és szeretettel:
Morvai Krisztina

A bíróság mindkét indítványt elutasította, így a tárgyalás folytatódik

Az ügy bővebb elemzése itt látható és hallható:


 

Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés


Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés