Címlap Jogvédelem Egyéb emberi jogi témák


Egyéb emberi jogi témák

Morvai Krisztina felhívása az Angliában élő magyarokhoz (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Az Európai Parlament kiemelt témaként kezeli a „Brexit” folyamatot, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépését. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Európai Unió mint tárgyalópartner a lehető leghatározottabban védje az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgárok - így a számunkra leginkább fontos, közel félmillió magyar - jogait és érdekeit. Az Európai Parlament strasbourgi októberi plenáris ülésén megtárgyalt jelentéshez fűzött módosító indítványból kitűnik, hogy az Angliában élő más EU országból érkezett munkavállalók már most különböző adminisztratív nehézségekbe és akadályokba ütköznek a „Brexit” folyamattal összefüggésben. Abban kérem az érintett - azaz az Egyesült Királyságban élő, illetve dolgozó - magyarok segítségét, hogy többet tudjak/tudjunk ezeknek a nehézségeknek és akadályoknak a természetéről. Mi történik pontosan az Angliában élő magyarokkal a „Brexit” kapcsán? Nagyon hálás lennék, hogy ha minél többen megosztanák tapasztalataikat, esetleg konkrét történeteiket. (Természetesen személyiségi jogaik messzemenő tiszteletben tartása mellett fogom ezt felhasználni.) Magyar képviselőként kötelességemnek érzem, hogy az illetékes európai uniós vezetőket tájékoztassam arról, hogy a magyar munkavállalók pontosan milyen nehézségekkel és akadályokkal szembesülnek, és felkérjem az Európai Unió illetékeseit, hogy a tárgyalások során ezek elhárítására kérjék, illetve szólítsák fel az Egyesült Királyságot. Szeretettel várom megkereséseiket, történeteiket és beszámolóikat a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. email címemen.

Köszönettel és tisztelettel:
Dr. Morvai Krisztina
jogász
európai parlamenti képviselő

 

A rendőri brutalitás sem Budapesten, sem Katalóniában nem tűrhető! (Videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Többféle álláspontot olvashatunk a nemzeti érzelmű nyilatkozóktól is a Katalónia függetlenségével kapcsolatos népszavazással összefüggésben. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő az e heti plenáris ülés kiemelt vitájában Timmermans alelnököt olyan nyilatkozat kiadására kérte, miszerint a tömeges rendőri erőszak - abban az esetben, ha nem állja ki a „szükségesség” és „arányosság” jogi tesztjét -, teljes mértékben elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy az adott kormány, illetve a rendőrség milyen „indokot” használ a brutalitás alátámasztására. Függetlenül tehát attól, hogy ki mit gondol a katalánok függetlenedési törekvéseiről, a rendőri erőszak - Morvai jogászi meggyőződése szerint - semmiképpen nem elfogadható, és azzal szemben az Európai Uniónak ugyanúgy fel kellene lépnie, mint ahogy fel kellett volna lépni 2006 őszén Magyarország vonatkozásában is. Ezekben az esetekben az elkövetők (rendőrség, különösen a rendőri vezetők illetőleg az őket esetlegesen felbujtó állami vezetők) büntetőjogi felelősséggel is tartoznak, az áldozatok pedig kártérítésre és bocsánatkérésre jogosultak. A felvételen Morvai Krisztina felszólalása, Timmermans reakciója és a rendőri brutalitással kapcsolatos jelenetek láthatók.

 

Harcos jogvédelmet Kárpátaljának! „Betiltott” kárpátaljai fórumunk erdélyi, felvidéki és európai bizottsági felszólalói (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Szerencsésen hazatértünk izgalmakban bővelkedő kárpátaljai jogvédő, monitorozó utunkról! Hálásan köszönjük a sok biztatást a barátoknak. Köszönöm az ukrán hatóságoknak, hogy elképesztően aljas, tényszerűen hazug indokkal 5 évre kitiltottak az országból – így ugyanis lényegesen nagyobb volt az érdeklődés küldetésünk iránt, mint enélkül lett volna. A ki nem tiltott jogvédő társaim az eredeti terveknek megfelelően végigcsinálták a programot, a lakossági fórumokat pedig videokonferencia segítségével oldottuk meg. Az itt elhangzott előadásokat és felszólalásokat, valamint a Kárpátalján készült, az állapotokat tükröző dokumentumfilmeket folyamatosan közöljük. Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk alapelve és gyakorlata, hogy a különböző elszakított területeken dolgozó jogász és jogvédő kollegák folyamatosan megosztják egymással tapasztalataikat. Most is ez történt: a „betiltott” lakossági fórumok mindegyikén felszólalt Dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéd és Polgár Hajnalka felvidéki jogvédő. Saját szakmai és emberi tapasztalataikat osztották meg a helyiekkel, és - egyebek mellett - arra biztatták Kárpátalját: jogvédelemre és harcos jogvédőkre van szükség! Ezúton is kérjük és várjuk kárpátaljai jogász illetve jogvédő kollegák jelentkezését a Nemzeti Jogvédő Szolgálat soraiba. Delegációnk tagja volt Czigány Imre, az Európai Bizottság nyugalmazott tisztviselője. Ő felszólalásában arra mutatott rá: Ukrajna immár az Európai Unió társult állama. Az európai normák, így az emberi jogok - s a nemzeti közösségek jogai - megsértésével szemben most kell fellépni, mivel ha Ukrajna továbbhalad a csatlakozási folyamatban, akkor az a látszat keletkezik, hogy az ilyen jogtiprások megengedhetőek és toleráltak az Unió részéről. Kérem, hogy ezt az anyagot is minél többen osszák meg, hogy bebizonyítsuk az ukrán hatóságoknak, - és minden, az elszakított magyarokat elnyomni és megfélemlíteni próbáló hatóságnak -, hogy nem lehet „leckét adni”, és eltaposni a jogvédelmet és a magyarok emberi méltóságát.

 

Morvai: Kiderült Ukrajnából való kitiltásom „oka”... (hazug és elképesztő az „indok”!)

E-mail Nyomtatás PDF


Mint ismeretes, 2017. szeptember 27-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 16 fős jogász delegációjával jogvédő, monitorozó útra indultam Kárpátaljára. Noha több mint 3 héttel az indulást megelőzően az Európai Unió mellé rendelt ukrán nagykövetet tájékoztattam utazásunkról és annak céljairól, valamint tájékoztatást kértem tőle arról, hogy csoportunk valamely tagja esetlegesen nincs-e kitiltva Ukrajna területéről, a határnál szembesítettek azzal, hogy 2014-ben - Dr. Gaudi-Nagy Tamás jogvédő társamhoz hasonlóan - kitiltottak öt évi időtartamra Ukrajnából. Ennélfogva az országba való beengedésemet megakadályozták. A kezembe nyomtak egy ukrán nyelvű határozatot, amely tartalmát - tolmács segítségével - megismerve észleltem, hogy az semmiféle indokolást nem tartalmaz. Kérdésemre az ukrán határőr sem adott választ avonatkozásban, hogy milyen okból vagyok kitiltva Ukrajnából. Az ukrán média azonban „felkapta” azt a hírt, hogy egy európai parlamenti képviselőt az országból kitiltottak, és nem engedtek be annak területére. E médiahírekből értesültem arról, hogy az ukrán határőrség vezetőjének nyilatkozata illetve az ukrán határőrség honlapján fellelhető információ szerint én 2014-ben Donbasszban (Kelet-Ukrajna) jártam és ott az orosz, illetve oroszbarát szeparatista erőket támogattam. Ez a hír szemenszedett hazugság! Teljesen világos számomra, hogy ezt a hazugságot azért találták ki, hogy valahogy alátámasszák jogvédő, monitorozó utunk meghiúsítását. E jogvédő, monitorozó út nem azért lett volna „veszélyes” az ukrán hatóságok számára, mert én valamiféle orosz szeparatista erőket támogatnék, hanem azért, mert az ott tapasztalt emberi jogi visszásságokról az Európai Uniót tájékoztattam volna (és tájékoztatni is fogom), továbbá felvilágosító előadásokat tartottam volna (és kitiltásom ellenére videokonferencián útján tartottam is), jogász társaimmal együtt az őshonos nemzeti közösségeket megillető európai és nemzetközi normákról. Szakmailag és emberileg is mélyen megdöbbent, hogy az ukrán hatóságok és a titkosszolgálat ilyen méltatlan, elfogadhatatlan és jogellenes eszközöket vet be az emberi jogi felvilágosító tevékenység és jogvédő munka megakadályozására. Én magyar állampolgárként és jogászként megtehettem, hogy a határról visszafordulva az életemet minden vonatkozásban ott folytatom, ahol eddig tartottam. Nem elbátortalanított, hanem ellenkezőleg: bátorított a további emberi jogi tevékenységre ez a gyalázatos jogsértés. Ugyanakkor felismertem, hogy ha az ukrán hatóságok és titkosszolgálatok ilyen módszereket alkalmaznak a jogfosztottságban élő kárpátaljai magyarokkal szemben, akkor nem várható el, hogy ők - az európai normáknak megfelelően - éljenek emberi jogaikkal és szabadságjogaikkal. Világossá vált: a véleménynyilvánítási szabadságot, a szólásszabadságot, a tiltakozáshoz és gyülekezéshez való jogot, illetve az ezzel való élést a sztálini időket idéző, titkosszolgálatok által vezérelt retorziókkal akadályozzák meg, illetve torolják meg. Pontosan ezért is döntöttünk úgy, hogy a jogvédő küldetésünket e tények ismeretében folytatjuk. Delegációnk lakossági fórumokat tart, amelyeken tájékoztatjuk az európai és nemzetközi emberi jogi normákról, nemzeti kisebbségi jogokról az őshonos magyar testvéreinket, részben „élőben”, részben videokonferencia útján, a modern technikát kihasználva. Jogvédő missziónk során a Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttsége - egyebek mellett - közintézményeket látogat meg, hogy ott tapasztalatot szerezzen a magyar nyelvhasználat lehetőségéről, a magyarul történő ügyintézés lehetőségéről, és egyéb „nemzeti kisebbségi jogok” tényleges gyakorlásáról. A tapasztalatokról folyamatosan tájékoztatni fogjuk az érdeklődőket és az Európai Uniót, valamint a magyar állami szerveket is. Már most sajnálattal kell jeleznem, hogy például a még ma is 60%-ban magyarok lakta Beregszász bíróságán teljes mértékben ukrán nyelven folyik az „igazságszolgáltatás”. Minden felirat csak ukránul olvasható, a tárgyalás nyelve akkor is ukrán, ha mind a bíró, mind a felek, mind pedig jogi képviselőjük magyar nemzetiségűek és anyanyelvűek. A tárgyalás nyelve mellett a határozatok szövegezése is kizárólag ukrán nyelvű. Ez élesen szemben áll nem csak a vonatkozó nemzetközi és európai normákkal, hanem a vonatkozó ukrán jogszabályokkal is. (Nem beszélve a magyar-ukrán alapszerződésről.) Delegációnk találkozott a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó magyar vezetőkkel, akik teljes megdöbbenésüket fejezték ki a nemrégiben hatályba lépett oktatási törvénnyel kapcsolatban, amely szerint az alapfokú oktatáson kívül minden más oktatás ukrán nyelven folyna a jövőben, az anyanyelven történő oktatást gyakorlatilag fel kívánják számolni. Jogvédő delegációnk felajánlotta jogi segítségét és támogatását az oktatási intézmények számára, egyfelől petíció megfogalmazásában, másfelől annak jogi biztosításában, hogy a tiltakozók, petíció aláírók ellen ne lehessen az Ukrajnában megszokott megfélemlítő szankciókat alkalmazni. Küldetésünk egyik fő célja, hogy áttörjük a hallgatás és a „titokzatoskodás” falát: attól kezdve, hogy Ukrajna az Európai Unió társult tagja, már nem élhetnek az ukrán állam területén sem az ukrán, sem a magyar, sem a más nemzetiségű polgárok megfélemlítettségben, jogtiprásban. Joguk van - például az oktatási törvénnyel szemben - véleményük szabad kifejezésére, tiltakozásra, petíció eljuttatására mind az ukrán, mind az európai uniós, Európa tanácsi, ENSZ és egyéb szervekhez. Amint azt megdöbbenve tapasztaltuk, ez idő szerint ilyen tiltakozást azért nem mernek szervezni a kárpátaljai magyarok, mert a titkosszolgálatok durván megtorolnak minden próbálkozást az emberi jogok tényleges érvényesítésére (véleménynyilvánítási szabadság, szólásszabadság, petíciós jog). Ennek itt az ideje véget vetni! Teljesen nyilvánvaló, hogy az Ukrajnából való kitiltásom tényleges oka az, hogy a nemzeti jogvédők „veszélyt jelentenek” a jelenlegi ukrán status quo-ra, amelyben hétköznapi jelenség a titkosszolgálatok általi megfigyelés, üldözés. Itt kívánom tájékoztatni a nyilvánosságot arról, hogy azokat a személyeket, akik velünk találkoztak, illetve találkozni kívántak, felkeresték az ukrán titkosszolgálatok és megfenyegették őket. Teljesen „természetes” jelenség, hogy ha például valaki a vendéglátó helyiségét jogvédő fórum céljára bérbe adja, vagy hozzáférhetővé teszi, akkor őt civil ruhás titkosszolgálati emberek „felkeresik” és közlik vele: a tervezett fórumot „betiltották”. Szeretnénk tudatosítani, hogy ilyen egy európai jogállamban nem létezik. „Betiltani” egy rendezvényt csak a jogszabályok szigorú keretein belül, megfelelő tényekkel alátámasztott alapos indokolással, a jog által körülírt elemeket tartalmazó formális határozatban lehet. Ezek a határozatok egy jogállamban bíróság előtt megtámadhatóak, és akár a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróságra is „vihetők”. (Ukrajna az Európa Tanács tagja, tehát a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság nyitva áll az ilyen ügyek előtt.) Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk a jövőben segíteni fog a kárpátaljai magyaroknak abban, hogy közösségi jogaikat és általában emberi jogaikat a jogállamiság elvei és betűi szerint jogi úton érvényesítsék. Jogvédő, monitorozó utunk további tapasztalatairól a magyar és az európai nyilvánosságot folyamatosan tájékoztatni fogjuk.
A jelenségek megértéséhez fontos az általam az ukrán nagykövetnek írott levél és az ukrán nagykövet megdöbbentő válaszának ismerete. Éppen ezért csatoljuk a magyarra lefordított eredeti levelemet, és a három héttel később - indulásunkat megelőző napon - érkezett nagyköveti választ. Gyalázatosnak tartom, hogy miközben a nagykövet nyilvánvalóan pontosan tudta, hogy ki vagyok tiltva az országból, és az utaslistán szintén szereplő Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is, kérésem ellenére erről nem tájékoztatott. Ehelyett kioktató hangnemben elemezte európai parlamenti felszólalásaimat. Nyilvánvaló, hogy számára ezidáig természetes volt, hogy ilyen módon járhat el egy választott európai parlamenti képviselővel. (El tudom képzelni ezek után, hogy miféle önkénnyel járnak el saját kiszolgáltatott polgáraikkal szemben.) Ideje megszokniuk az ukrán hatóságoknak: nincs joguk elhallgattatni az emberi jogi jogsértésekkel ellen felszólaló képviselőket, véget értek, illetve véget kell érniük azoknak az időknek, amikor pártközpontokból cenzúrázták azt, hogy mit lehet mondani és mit nem.
Kérem, hogy jelen közleményemet és a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal közös kárpátaljai missziónkkal kapcsolatos összes ezt megelőző és ezt követő tájékoztatásomat minél többen osszák meg annak érdekében, hogy bizonyítsuk: a mai világban sem emberi jogi küzdelmeket nem lehet elhallgattatni, sem a jogtiprásokat, a jogfosztást nem lehet elhallgatni!
Tisztelettel:

Dr. Morvai Krisztina jogász
európai parlamenti képviselő

Előzmények:

Morvai: Csakazértis! Megtartottuk kárpátaljai fórumunkat - kitiltásunk ellenére...
Kitiltva Ukrajnából! Morvaiék a határról jelentkeznek
Fura levelezésem a nagykövettel - Irány Kárpátalja (?)
Morvai Krisztina 2017. szeptember 4-én kelt levele levele Mykola Tochytskyi nagykövetnek (angol nyelven)
Mykola Tochytskyi válasza Morvai Krisztinának (angol nyelven)
Morvai Krisztina 2017. szeptember 27-én kelt válaszlevele Mykola Tochytskyi nagykövetnek (angol nyelven)
Morvai Krisztina levelezése Mykola Tochytskyi nagykövettel magyar nyelven itt található
A Timmermans és Mogherini alelnökökkel történt levelezés magyar nyelven itt olvasható

 

Morvai: Csakazértis! Megtartottuk kárpátaljai fórumunkat - kitiltásunk ellenére... (videóval)

E-mail Nyomtatás PDF


Sokat készültünk a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal közös hagyományos jogvédő, monitorozó utunkra. Erdély, Felvidék és Délvidék után ezúttal Kárpátaljára indultunk. Mint azt az elmúlt hetekben minden magyar ember megtapasztalhatta, az ukrán állam a legkevésbé sem tartja be az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződésben foglalt alapelveket: jogállamiság, demokrácia, az emberi jogok védelme, különös tekintettel a nemzeti „kisebbségek” jogainak biztosítására. Ezzel tökéletes összhangban Dr. Gaudi-Nagy Tamást és engem, mint a határnál kiderült, öt évre kitiltottak Ukrajna területéről. Ennek semmiféle indokát nem adták. Büszke vagyok arra, hogy nem hátráltunk meg, a kitűzött missziót teljesítettük, illetve teljesíteni fogjuk. Terveink szerint megtartottuk első fórumunkat, amelyre a körülmények miatt videokonferencia keretében került sor. Ennek anyagát folytatásokban fogom közölni, és nagyon kérem, hogy minél többen osszák meg a felvételt, hogy bebizonyítsuk: nem lehet megfélemlítéssel és jogtiprással elhallgattatni a magyar jogvédőket! A fórum első részében én beszéltem az Ukrajna által megsértett európai normákról. Teljes mértékben összeegyeztethetetlen az európai normákkal (amelyek betartására Ukrajna elköteleződött az EU-Ukrajna társulási szerződésben), hogy az őshonos magyar közösség folyamatosan retteg a titkosszolgálatoktól, a nacionalista paramilitáris csoportoktól, a véleménynyilvánítási szabadságuk, gyülekezési joguk, szólásszabadságuk sárbataposásától. Erre részletes beszámolóban fogom fölhívni Juncker bizottsági elnök és Mogherini külügyi biztos asszony figyelmét. Technikai okokból lassan kellett beszélnem, de bízom benne, hogy az elmondottak érthetőek és tanulságosak. Nagyon örülnék annak, ha különösen Kárpátalján (és a többi elszakított magyar területen) minél többen megnézhetnék fórumunknak ezen részét és soron következő részeit. A továbbiakban majd Dr. Gaudi-Nagy Tamás előadása hallható, továbbá Dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéd, Polgár Hajnalka felvidéki jogvédő és Czigány Imre nyugalmazott európai bizottsági tisztviselő értékelése következik az ukrajnai emberi jogi helyzetről, a magyar őshonos közösséggel szembeni jogtiprásokról.

Köszönettel és szeretettel:
Morvai Krisztina

Előzmények:

Kitiltva Ukrajnából! Morvaiék a határról jelentkeznek
Fura levelezésem a nagykövettel - Irány Kárpátalja (?)
Morvai Krisztina 2017. szeptember 4-én kelt levele levele Mykola Tochytskyi nagykövetnek.
Mykola Tochytskyi válasza Morvai Krisztinának.
Morvai Krisztina 2017. szeptember 27-én kelt válaszlevele Mykola Tochytskyi nagykövetnek.
A Timmermans és Mogherini alelnökökkel történt levelezés magyar nyelven itt olvasható.

 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
3. oldal / 41

Küldetésben

A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.

Megtekintés LightBoxban

A Budaházy-film

Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.

Megtekintés LightBoxban

Magyar Guantanamo?

Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.

Megtekintés LightBoxban