Szeretettel gondolok honlap-látogatóimra nemzeti ünnepünkön, Erdélyből. Jogvédő utunk tapasztalatairól hamarosan részletesen beszámolok. Isten óvja és vezesse Magyarországot!
1. Orbán Viktor bejelentette, hogy a kormány népszavazásra bocsátja a kérdést: kötelezheti-e az Európai Unió Magyarországot, hogy menekülteket fogadjon be, az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. Ön szerint megteheti ezt az EU?
"Nem teheti meg, mert ilyen felhatalmazást nem adnak számára az EU alapszerződései, az erről szóló döntés eljárási és anyagi jogi szempontból is jogellenes, ezért a végrehajtására sem kerülhet sor.
Fontos rögzíteni, hogy az Európába illegálisan beutaztatottak nemzetközi jogi értelemben döntő többségükben nem minősülnek menekültnek, miután biztonságos származási országból lépnek az EU schengeni határain belülre és többségük esetében sem a tényleges üldöztetés, sem a személyazonosságok nem állapítható meg. Tömeges és megengedhetetlen visszaélés zajlik a menekültjoggal: a valódi menekültek számára nyitott a lehetőség arra, hogy szabályosan jelentkezzenek a határátkelőhelyen és beadják menekültkérelmüket. Az ilyen kérelmek száma elenyésző. A tipikus eset: illegális határátlépés és annak követelése, hogy a legmagasabb szociális ellátást biztosító jóléti államokba jussanak el."
2. „Amit most tesznek a balkáni migránsútvonalon elhelyezkedő országok, kerítést építenek, megállítanak és visszafordítanak, ez volt mindig is a magyar álláspont” – mondta Orbán Viktor. Ön szerint a balkáni útvonalon életbe lépő létszámkorlátozások a magyar kormány fellépését igazolják utólag?
"A Nyugat-Európában élő emberek túlnyomó többsége egyértelműen irigykedve néz Magyarországra. Noha a véleménynyilvánítási szabadságuk éppoly korlátozott, mint nekünk magyaroknak volt a "szocializmus" idején, nyilvánvalóan próbálnak pressziót gyakorolni saját kormányaikra annak érdekében, hogy országaikat megvédjék a tömeges bevándorlástól. Nem gondolom, hogy a magyar kormánynak az országunk védelmére irányuló politikája "utólagos igazolásra" szorult volna, inkább úgy fogalmaznék, hogy a mi hozzáállásunk példamutatóvá vált más európai uniós tagállamok számára is."
3. Mi Magyarország, és mi az Európai Parlament feladata a menekültválság megoldásában?
"Magyarország feladata az, hogy megőrizze Magyarországot magyarnak és európainak. A magyar állam feladata határaink és szuverenitásunk megvédése. Az Európai Parlament feladata, hogy a hatályos nemzetközi normáknak megfelelően gondoskodjon arról, hogy a háborúk elől menekülő, rászoruló emberek az emberi méltósággal összeegyeztethető körülmények között élhessenek a hazájukhoz legközelebb eső biztonságos országban, vagy pedig hazájuknak azon területein, ahol nem folyik háború. Még pontosabban: az Európai Unió nem önmagában, hanem a civilizált világ részeként köteles erről gondoskodni, a humanitárius feladatok megoldásában nyilvánvalóan ki kell venni a részét."
4. Nem csorbítja-e az Egyesült Királyságban élő magyar munkavállalók érdekeit, ha a brit kormány lehetőséget kap, hogy az elérhető szociális juttatásokat megnyirbálja?
"Rendkívül sajnálatos, hogy a magyar munkavállalóknak százezer számra kell elhagyni hazájukat az elfogadhatatlanul alacsony jövedelmek miatt. Igazságtalan és méltánytalan, hogy rajtuk kívánnak "spórolni", miközben a centrumországok vállalkozásai az EU-tól érkező támogatásokat meghaladó mértékű profitot visznek ki az országból. Többször megfogalmaztam felszólalásaimban, hogy ha "hozzányúlunk" a munkaerő szabad áramlásának jogához, akkor el kell gondolkozni a tőke és a vállalkozások szabad mozgásának korlátozásán is".
Immár hagyományosan az Európai Parlament színfalai mögül jelentkezik dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a március 7-10. közötti plenáris ülés alkalmából, napokkal nemzeti ünnepünk előtt.
Beszélgetésük témái ezúttal:
- az EU-török csúcs plenáris vitája és értékelése: zsarolás szülte csőd vagy csodás megoldás ?
- a menekültstátus totális és önkényes kiterjesztését célzó, most elfogadott Honeyball-jelentés.
- a svéd bevándorlási modell mint követendő és üdvözítő példa erőltetése, Stefan Löfven svéd miniszterelnök meghallgatása, dicsőítése és kemény kritizálása a plenáris ülése.n
- a kötelező betelepítési kvótát előíró tavaly szeptemberi tanácsi rendelet ellen benyújtott magyar kereset elemzése.
Megdöbbentő jelentést fogadott el az Európai Parlament plenáris ülése március 8-án kedden, "nőnapi ajándékként." Morvait idén januárban a nők elleni erőszak áldozataiért kiálló felszólalása miatt "lerasszistázó" Mary Honeyball angol szocialista képviselő nevével fémjelzett jelentés legfontosabb rendelkezése alapján minden olyan országból, ahol a nőket diszkriminálják (azaz a nők hátrányos megkülönböztetésben részesülnek), a lányoknak és nőknek joguk lenne az Európai Unióban a menedékjogra. A másik "alapvető, alanyi jognak" tekintett jog a családegyesítés, amely alapján így az Európai Unió területére került és menedékjogot kapott nők "természetesen" már családjaikat is maguk mellé hívhatnák. A jelentés "A menekült és menedékkérő nők helyzete az EU-ban" című jogszabály-kezdeményezés, 13. pontjának legfontosabb részlete így szól: "a nemi alapon elkövetett erőszak és hátrányos megkülönböztetés (...) üldöztetésnek minősülnek, és az EU-ban indokolttá kell tenniük menedékjogi kérelem benyújtását...". Egyre több kritika érte a migráció-párti (bevándorlás-párti vagy invázió-párti) erőket amiatt, hogy a tömegesen Európába áramló személyek túlnyomó többsége nem tekinthető menekültnek, ugyanis nem háborús országból érkeznek. Ehhez kapcsolódóan egyre többen tették szóvá, hogy igazából bevándorlás-politikáról beszélhetünk, amely nem tartozik az Európai Unió hatáskörébe. Vélhetően erre reagálva váltottak stratégiát, és találták ki ezt az új "megoldást", amely a végtelenségig tágítaná azon személyek körét, akik menedékjogra jogosultak az Európai Unióban. A plenáris ülés során több felszólalásomban is felhívtam a képviselőtársaim, illetve az európai választópolgárok figyelmét e jelentés tarthatatlanságára és veszélyességére. Az Európa sorsáért aggódóknak bizakodniuk kell abban – és tenniük is kell érte –, hogy ebből a kezdeményezésből, amelyet jelentős többséggel megszavazott az Európai Parlament, nem lesz jogszabály.
Az Európai Unió hazug fogalmait (néhányat a sok közül) fordította magyarra Morvai Krisztina az Európai Parlament februári plenáris ülésén, három felszólalásában. Az "egységes piac" és a "munkaerő-piaci integráció" magyarul gyarmatosítást jelent, a "szabadkereskedelem" pedig a munkabérek leszorítását, a helyi mezőgazdaság tönkretételét, a kisvállalkozások csődbejuttatását.
Hamis a kötelező betelepítési kvótáról szóló európai egyezmény, mert azt a látszatot kelti, hogy megoldja a problémát – mondta Morvai Krisztina, a Jobbik által jelölt, független EP-képviselő a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában.
A politikus szerint a legutóbbi EU-csúcson Orbán Viktor által is aláírt záródokumentum nem jelenti a magyar kormány kvótákkal kapcsolatos álláspontjának feladását, mert az jogilag nem kötelező érvényű dokumentum.
„Egyetlen tagállam sem kényszeríthető arra, hogy a biztonságát feladja, márpedig Párizs után vagyunk, terrorcselekmények után vagyunk, tudjuk azt, hogy az elkövetők jelentős része ezzel a migránshullámmal került be Európába. Tegnapi hír, hogy a NATO európai erőinek főparancsnoka maga is kimondta, hogy egyértelműen jönnek be terrorista elemek, bűnöző elemek. Nem kényszeríthető egyetlen ország sem arra, hogy feladja azt a biztonságot, amelyet pont az EU saját szerződéseiben igyekszik garantálni” – mutatott rá az európai parlamenti képviselő.
Magyarországot sajnos folyamatos gyalázkodás éri a "nyugati világ" részéről, amiért nem szeretnénk hazánkba más földrészekről érkező, számunkra idegen kultúrájú bevándorlókat tömegesen befogadni. Fontos, hogy világosan lássuk és érezzük: döntésünk erkölcsileg megalapozott, és megfelel az igazságosság szempontjainak. Ezt támasztotta alá Morvai Krisztina rövid felszólalása az Európai Parlament februári plenáris ülésén.
Az Európai Unió (akárcsak az ENSZ és más nemzetközi szervek) alapvető, kollektív emberi jognak tekinti a nemzeti önrendelkezéshez, így az autonómiához való jogot. Ukrajnában viszont - a kárpátaljai magyaroknak vagy az őket támogatóknak - ezeket a kifejezéseket még kimondani is veszélyes és tilos. Márpedig az emberi jogok ilyen mértékű megtaposása kizárja azt, hogy Ukrajna társult tagja lehessen az EU-nak. Mielőbb el kell érni, hogy a nemzeti önrendelkezéshez való jogot, az autonómiához való jogot Ukrajna is komolyan vegye, s megszűnjön a kárpátaljai magyarok jelenlegi jogfosztottsága! Morvai Krisztina felszólalása.
Kb. 25 képviselő volt jelen a 751-ből az Európai Ombudsman éves jelentésének vitáján, ahol egyebek mellett arról vitatkoztak (inkább beszélgettek), hogyan lehetne az EU-t demokratikusabbá tenni a polgárok számára, különös tekintettel például a tömeges migráció kérdéskörére. A szokásosan lagymatag ülést "megzavarta" Morvai Krisztina felszólalása, aki meghökkentő javaslatot tett: mi lenne, ha a migránsügyben az EU meghallaná az európai polgárok többségének véleményét, és nem azzal szögesen ellenkező döntéseket hozna. Felvetette továbbá, hogy talán nem teljesen európai megoldás a betelepítések ellen tiltakozó polgárok rendőrségi vízágyúzása. Felhívta a többi EU tagállam polgárait: kövessék a magyar példát, és érjék el, hogy hazájukban népszavazással döntsenek a bevándorlás kérdéseiről.
Miközben az Európai Parlament fontosnak tartja, hogy az "emberi jogok" alatt ne csak a polgári és politikai szabadságjogokat értsék, hanem a szociális és gazdasági jogokat (így a munkavállalói és szakszervezeti jogokat és az emberi megélhetéshez való jogot) is emberi jognak tekintsék, soha senki nem firtatja az Európai Unión belüli hatalmas jövedelmi különbségeket. Magyarországot és Lengyelországot rendszeresen pellengérre állítják, de véletlenül sem azt kifogásolják, hogy ott egy ápolónő, egy tűzoltó vagy más munkavállaló az ötödét keresi, mint mondjuk a szomszédos Ausztriában. Morvai Krisztina felszólalása az EP plenáris ülésén.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
