Folytatódik a migránsok Európába áramlása, miközben megdöbbentőek az adatok az Unióban élő fiatalok munkanélküliségi adatai. Hívjuk el az Európai Parlamentbe Merkel asszonyt, s kérdezzünk rá, mégis hogy képzeli ezt - javasolta Morvai Krisztina az EP plenáris ülésén.
A tisztességes verseny akadályának a pénzlenyúló haveri köröket, a sok szempontból feudális viszonyokat jelölte meg Morvai Krisztina az EP plenáris ülésén. A tisztességes magyar kis- és középvállalkozások (így női vállalkozások) fő akadályozó tényezője az elmaradt polgárosodás, a családi vállalkozások, magyar (helyi) vállalkozások helyett a külföldi "befektetők" és a helyi kiskirályok támogatása a mindenkori hatalom részéről, a "rendszerváltás" óta szinte folyamatosan.
Miközben az EU hatalmas, átláthatatlanul költött pénzeket osztogat csókos szervezeteknek "a nők jogainak védelmére", tilos nyíltan beszélni a tömeges illegális migráció rettenetes következményeiről a célországokban élő nők biztonsága tekintetében. Az utóbbi problémakört a "kulturális különbségek" természetes velejárójának "illik" tekinteni, már amennyiben valaki el kívánja kerülni a szélsőségesség vádját. Morvai Krisztina két európai parlamenti felszólalása látható a felvételen.
Morvai Krisztina EP képviselő újabb felszólalásokkal követelt igazságot a magyar devizahiteleseknek. Az összeállításban ezek láthatóak - az EP januári, strassburgi plenáris üléséről.
Az Európai Parlament januári plenáris ülésén dr. Morvai Krisztina EP képviselő (büntetőjogász "minőségében " is) többször felszólalt a bebörtönzött és önkényesen, bizonyítékok nélkül fogvatartott Beke István és Szőcs Zoltán - a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi illetve erdélyi elnöke - ügyében. A képviselő egyebek mellett rámutatott - az ártatlanság vélelmének büntetőeljárási alapelvéről szóló vitában -, hogy a büntetőeljárás alá vont személy bűnösségét mindig a hatóságoknak kell bizonyítania, más megfogalmazásban, hogy a büntetőeljárás indítását, s különösen az őrizetbevételt és az előzetes letartóztatást bizonyítékokkal kell alátámasztani. (Mint ismeretes, a román hatóságok mindezidáig nem prezentáltak bizonyítékot arra, hogy a bebörtönzött aktivisták olyan előkészületi cselekményeket hajtottak volna végre, amelyek büntetőjogi értelemben vett terrorcselekmény végrehajtására irányultak volna, s az utóbbira alkalmasak is lettek volna.) Amikor pedig egy Indiában fogvatartott európai személy ügyéről tárgyaltak a képviselők, Morvai arra hívta fel a figyelmet, utalva a Beke-ügyre, hogy sajnálatos módon az Unió tagállamában is előfordul, hogy büntetőeljárás és előzetes letartóztatás során a hatóságok nem tartják szem előtt az irányadó nemzetközi normákat, ún. garanciális szabályokat. A Beke-ügy megítéléséről vita alakult ki Morvai és egy román képviselő, Frunzulica között.
Az egész országot megrázta és felháborította a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos büntetőügyben történt felmentő ítélet. Néhány hónappal ezelőtt mind Balczó Zoltán, mind jómagam felszólaltunk az Európai Parlamentben az üggyel kapcsolatban. Most, hogy véget ért az elsőfokú büntetőeljárás, alighanem többen kíváncsiak rá: milyen ténykérdésekre és jogkérdésekre kellett válaszolnia a bíróságnak. Az én felszólalásomban - büntetőjogászként - ezeket veszem röviden sorra, Balczó Zoltán képviselőtársam pedig a "vadprivatizáció" és a vörösiszap-katasztrófa összefüggéseire mutat rá. Tekintettel arra, hogy a büntetőítélet az egész országot foglalkoztatja, kivételesen újra közzétesszük e két felszólalást.
A kultúrák közötti európai párbeszédről szóló plenáris vitán Morvai Krisztina azt "feszegette", vajon a nők elleni erőszak tilalma kulturálisan relatív kérdés vagy alkudozást nem tűrő emberi jogi kérdés Európában. Felszólalásában "Európa fekete éjszakájának" nevezte a Kölnben, szilveszter éjjelén történteket.
Morvai Krisztina sajtóközleménye az egyre aggasztóbb mértékű, nők elleni erőszakról Európában.
Európai parlamenti képviselőként és az EP Nőjogi és Nemek közötti Egyenlőségi (FEMM) szakbizottsága tagjaként levelet írtam Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének, Iratxe García Péreznek, az Európai Parlament Nőjogi Bizottsága elnökének, továbbá Németország és Svédország Állandó Képviselet -vezetőjének a 2015. december 31-i tömeges, nők elleni erőszakos bűncselekmény-sorozattal összefüggésben, amely Európa számos nagyvárosában több ezer női sértettet (áldozatot) érintett. A levélben egyebek mellett felhívtam a címzettek figyelmét az Európai Unió, az Európa Tanács és az ENSZ azon egyezményeire, határozataira és egyéb dokumentumaira, amelyek az államok számára kötelezővé teszik a nők elleni erőszak jelenségének "komolyan vételét", különösen az ilyen cselekmények elkövetőinek felderítését, velük szemben büntetőeljárás indítását és büntetés kiszabását, továbbá a sértettek (áldozatok) számára megfelelő jogi, orvosi és pszichológiai segítségadását. Az Európai Parlament elnökét és a Nőjogi Bizottság elnökét arra kértem, hogy minél előbb kerítsenek sort a "fekete éjszaka" eseményeivel összefüggésben a történtek kivizsgálására. Németország és Svédország európai uniós nagyköveteitől pedig azt kértem, hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy a levelemhez csatolt nemzetközi dokumentumokban (így egyebek mellett az Európa Tanács „A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményében”, az ún. "Isztambuli Egyezményében", az ENSZ CEDAW Egyezményében és nem utolsósorban az Európai Unió áldozatvédelmi irányelvében és más dokumentumaiban) foglalt kötelezettségeinek mennyire tettek eleget hatóságaik a súlyos nemi erőszakos bűncselekmények elkövetőinek felderítése, büntetőeljárások indítása, és a sértettek támogatása terén. A nagyköveteknek, valamint az európai parlamenti vezetőinek írt levelek itt találhatóak:
Ismét Strassburgból, az Európai Parlament színfalai mögül jelentkezik Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, az EP 2016. január 18-tól 21-ig tartó ülése után.
A témák egyebek mellett: Európa "fekete éjszakája", a kölni, nők elleni migráns terror; hogyan befolyásolja az európai nők mindennapjait a migráns férfiaktól vonatokon, uszodában, közterületeken elszenvedett szexuális zaklatás; Krisztina "lerasszistázása" az EP Női jogi bizottságában - a botrányos ülés részletei; az EU totális tehetetlensége, és a migráns helyzet kezelésére vonatkozó stratégia hiánya; a lezárt luxemburgi soros elnökségről és a kezdődő holland soros elnökségről szóló vita értékelése; Lengyelország - sikertelen - pellengérre állítása az Európai Parlamentben, az EU-Ukrajna társulási szerződés és a kárpátaljai magyarok nemzeti önrendelkezése, a székely önrendelkezési mozgalom vezető személyiségei, Beke István és Szőcs Zoltán elleni "terrorizmus miatti" büntetőeljárás ; csak a koszovói szerbeknek vagy a délvidéki magyaroknak is jár-e a nemzeti önrendelkezés?; felhívás az elszakított területeken élő magyarokhoz, nemzeti jogvédő dokumentumfilm készítése kapcsán; az EP érdemi vita és vizsgálat nélkül, botrányosan primitív féloldalas "indokolással" zárta le a magyar devizahitelesek petíciójának ügyét.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
