Mit óhajtanak tenni a tömeges bevándorlással, a nők elleni növekvő erőszakkal és a Calais határállomásnál tapasztalható rendszeres, kamionosok elleni támadásokkal? - kérdezte Morvai Krisztina a soros elnökséget adó Hollandia miniszterelnökétől, Mark Ruttétől az Európai Parlament plenáris ülésén
Az Európai Parlament női jogi bizottsága szerint kizárólag a rasszizmus vezérelheti azt, aki problémát lát a migráns férfiak által elkövetett tömeges, nők elleni erőszakos cselekményekben. Az európai nőket szinte nap mint nap érő szexuális abúzusok, inzultusok és erőszakos cselekmények - amelyek az európai nőket mindennapos tevékenységeik átgondolására és átalakítására kényszerítenek - "természetesen" nem képezik az Európai Parlament, sem pedig annak női jogi szakbizottságának napirendi pontját. Más megfogalmazásban: az Európai Parlament abszolút nem óhajt foglalkozni azzal, hogy ezernél is több bűncselekmény történt, többek között Kölnben, szilveszter éjszakán, de azóta is migráns férfiak által európai nők sérelmére.
Morvai Krisztina megtörte a jeget és felvetette, hogy a problémával igenis foglalkozni kell, és az európai nők elárulásának nevezte, hogy erre, úgy tűnik, nem kívánnak sort keríteni. A választ a migráns nők helyzetéről szóló jelentés jelentéstevője, Honeyball asszony adta meg: Morvai rasszista és ez motiválja őt a téma felvetésében.
Honnan hova áramlanak szabadon a tőke, az áru és a szolgáltatások az EU-ban? S a munkaerő? Változik-e a "perifériaországok" helyzete az euróövezetbe lépésükkel? (Erre a kérdésre s más képviselők hasonló tartalmú kérdéseire Jeroen Dijsselbloem, az Eurocsoport vezetője megtagadta a válaszadást). Morvai gyorselemzése.
Milyen alapon kényszeríti Nyugat-Európa az általa meginvitált migránstömegeket olyan országokba, ahol sokan havi 200-300 euróból élnek? Kérdezte Morvai az EP plenáris ülésén, bemutatva Dr. Zétényi Zsolt szenzációs párhuzam-példáját, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sikeres migráció konferenciáján hangzott el.
"Az Európai Unió elő kívánja mozdítani a közvetlen demokráciát s komolyan veszi az európai polgárok akaratát" - így hangzik a megvezetés,a hazugság. A valóságot pedig jól tükrözi a magyar devizahitelesek esete, akik Morvai Krisztina EP képviselő tanácsára az Európai Parlament Petíciós Bizottságához fordultak az Unió fogyasztóvédelmi normáinak durva és tömeges megsértését panaszolva. A Bizottság, a panaszosokat semmibe véve és őket mélyen megalázva több, mint hét hónapja a füle botját sem mozdítja, a petícióra nem reagál. Ennyit az európai polgárok komolyan vételéről! - mondta felszólalásában Morvai, aki most már szinte szégyelli, hogy valamennyire is hitt az EU intézményeinek komolyan vehetőségében, s másokat is erre biztatott.
"...sokan mások is értéktelennek érzik magukat magyarként, Magyarországon? Mivel van ez összefüggésben? A néplélekkel? A politikával? A gazdasági helyzettel?" - így fejeződött be egy levél, amit nemrégiben kaptam. Kérem, olvassák el,s írják meg véleményüket, válaszaikat a kérdésekre, esetleg saját tapasztalataikat, akár a Facebook oldalamon, akár email-en (krisztina.morvai@europarl.europa.eu).
Előre is köszönöm,
szeretettel, Krisztina
Kedves Krisztina!
Az elmúlt évek során sajnos nagyon sok fiatal rokonom és ismerősöm távozott külföldre. Szinte mindegyikük arról számol be, hogy itthon egyfelől nem tudtak megélni a jövedelmükből, másfelől értéktelennek érezték magukat, azt élték meg, hogy "nem fontosak", "nem számítanak" a saját hazájukban, Magyarországon.
A nagyipari lobbik által támogatott európai parlamenti képviselők versenyképességi, hatékonysági, azaz tisztán gazdasági kérdésként mutatják be és tárgyalják a génmódosított élelmiszerek európai illetve tagállami engedélyezésének ügyét. Morvai Krisztina szerint azonban nem elsősorban gazdasági, hanem erkölcsi, világnézeti és "spirituális" kérdéskörről van szó.
Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás az Európai Parlament decemberi strasbourgi plenáris ülését összegezte beszélgetésükben. Az érintett témák egyek mellett: a migrációval összefüggő újabb magyarellenes támadássorozat; a tervezett "közös európai határvédelem", mint a szuverenitásunkra leselkedő súlyos veszély; a kézdivásárhelyi HVIM vezető, Beke István elleni (koncepciós) büntetőeljárás és az eset kivizsgálásának kezdeményezése az Európai Bizottságnál.
Gyökerében kell elvágni az önkényes letartóztatások, azaz a kellő súlyú bizonyíték és tisztességes eljárás nélküli, többnyire politikai megfélemlítés céljából történő bebörtönzéseket. Ahogy ilyesmi felüti a fejét az Európai Unióban, a jelenséget gyökerében kell elvágni, egyébként hogyan mernénk kritizálni ugyanezért a harmadik világbeli diktatúrákat. Beke István kézdivásárhelyi székely-magyar közösségi vezető ügyének, pontosabban önkényes letartóztatásának haladéktalan, alapos kivizsgálását kérte az emberi jogokért felelős EU biztostól Morvai Krisztina. A felszólalások bepillantást engednek a strasbourgi plenáris ülések valóságába: Juncker a kiemelt vita felénél lelécel ("angolosan"), a kiemelt vita attól kiemelt, hogy a 751 képviselőből nem 25, hanem 35 vesz részt rajta... A kevés jelenlévő képviselő viszont szeret olyan hangosan beszélgetni a pajtásaival, hogy képtelenség elmondani mellettük egy felszólalást. Úgy tűnik, hogy a vergődő Unió már a látszat fenntartására is egyre kevésbé figyel.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.