Sürgős segítségüket szeretném kérni munkámhoz! Szerdán, 19-én tízperces felszólalásom lesz a Magyar Országgyűlés költségvetési vitájában. Témám: a legalacsonyabb jövedelmek megemelésének sürgős szükségessége. Szeretném, ha a tavalyelőttihez hasonlóan most is "valódi emberek valódi történeteit" mutathatnám be. Várom tehát rövid, de meggyőző "esetleírásait" azoknak a honfitársainknak, akik kirívóan alacsony jövedelemmel rendelkeznek, amely mellett a megélhetés lehetetlen, vagy különösen nehéz. Kérem, írják meg milyen munkakörben, milyen jellegű munkahelyen dolgoznak, mennyit és milyen munkakörülmények között, mennyi a ténylegesen "kézhez kapott" jövedelmük, s ebből hogyan (nem) lehet élni, adott esetben családdal, gyerekkel. Nagyon hálás lennék, ha szerda reggelig minél több ilyen valós történetet kaphatnék Facebook-oldalamon, vagy e-mailen, a
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
címen. Természetesen névtelenül fogom idézni őket, annak alátámasztására, hogy sürgős intézkedésre van szükség legalább a legalacsonyabb jövedelmek azonnali megemelése érdekében. Kérem, tekintsék meg tavalyelőtti hasonló szellemű felszólalásomat a 2013. évi költségvetési vitában, amelynek közvetlen témája a kivándorlás okainak bemutatása volt. Itt megtekinthetik a tavalyi felszólalást is a 2014. évi költségvetési vitában, a harmadik világbeli körülményekről.
Előre is hálásan köszönöm bizalmukat, segítségüket, szeretettel Krisztina
A nemzetközi sajtó tisztességesebb része a "Lux Leaks" - botránytól, azaz az Európai Bizottság nemrég megválasztott elnökének, Jean-Claude Junckernek a szégyenletes lebukásától hangos. Mint ismeretes, kiderült, hogy Jean-Claude Juncker luxemburgi pénzügyminiszterként nagyszámú multinacionális céggel kötött "fű alatt" olyan megállapodásokat, hogy szinte semmilyen adót nem kellett fizetniük. Ezzel hatalmas pénzeket vett ki honfitársai zsebéből, és súlyos vagyoni hátrányt okozott a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Aktívan részt vett tehát adóeltitkolásban, sértette a kis-és középvállalkozások érdekeit, vagyis csupa olyasmit tett a megalapozottnak tűnő vádak szerint, ami ellen harcot hirdetett, mint az újonnan alakult Bizottság elnöke. (Vajon őt is kitiltják az Egyesült Államokból?) Az EP fősodratú pártjai igyekeznek elsimítani az ügyet, a gyalázatot természetesnek beállítani, illetve "több Európát" követelve tussolnák el a Juncker-ügyet. Ezzel szemben az euroszkeptikus független képviselők felelősségre vonást, lemondást követelnek. A felvételen két jellegzetes néppárti felszólalás látható a Juncker-botrányról, a Függetlenek Csoportjából pedig az olasz Borghezio és Morvai Krisztina felszólalása látható.
Moldova és az EU közötti társulási megállapodásáról vitáztak az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén. Ennek kapcsán fogalmazott meg egymással ellentétben álló véleményt a közösségek jogaival kapcsolatban Tőkés László és Morvai Krisztina EP képviselő. Tőkés szerint a nemzeti közösségek önrendelkezése és jogai az "Egyesült Európában" teljesedhetnek ki, Morvai Krisztina szerint viszont az elszakított területek magyarságának tapasztalatai ennek ellentmondanak. Példaként az erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai magyarokat érő olyan jogsértéseket említette, amelyeket az EU minden további nélkül eltűr.
Egy órán át ünnepelte a berlini fal leomlását és a kommunizmus összeomlását az Európai Parlament. Rögtön ezután hamisítatlan kommunista módon úgy rendelkezett Martin Schulz elnök, hogy a súlyos pénzügyi visszaélésekkel megbukott Juncker főbiztos ügyéről nem lehet spontán vitát folytatni a brüsszeli plenáris ülésen. A diktatórikus ügyrendi döntés ellen egyedül Morvai Krisztina szólalt fel. A brüsszeli színházi előadássorozatot ellenző néhány tucat képviselő tapssal fejezte ki egyetértését
Ma reggel 4-kor keltem, hogy elérjem a hajnali repülőt, és idejöjjek Brüsszelbe egy ígéretesnek tűnő tanácskozásra az európai munkabérek alakulásáról. Nem tudom, miért vártam csodát. Szokás szerint többségében lelketlen, szívtelen robotemberek voltak jelen előadóként és hozzászólóként egyaránt. Az egyik fő mondanivalójuk az volt, hogy a posztszocialista országokban, főként Magyarországon azért nagyon alacsonyak a bérek, mert kisebb a produktivitás, azaz a munka hatékonysága, mint Nyugaton. A másik fő mondanivaló az volt, hogy lehet ugyan, hogy Magyarországon és néhány más tagállamban 60-80 ezer forintot keresnek emberek, de a szegénység nem érinti az alacsony keresetű embereket, csak a munkanélkülieket. Felszólalásomban először is mosolyogva az előadó szemébe néztem, és őszinte érdeklődéssel rákérdeztem: "Lenne kedves elmagyarázni, hogy pontosan mi a különbség egy Magyarországon dolgozó magyar ápolónő és egy Ausztriában dolgozó osztrák ápolónő hatékonysága között?" Majd pedig felhívást intéztem az európai parlamenti képviselőkhöz. Ebben egy kísérletre kértem őket. A kísérletben részt vevők feladata, hogy képviselői fizetésükből megtartanak havi 250 eurót, azaz 75000 forintot, a többit jótékony célra ajánlják fel. Így élnek egy évig, majd beszámolnak a parlament teljes ülésének arról, hogy amit megtapasztaltak, az szerintük szegénység-e, vagy valami más? Hozzátettem, hogy a kutatás hitelességéhez 100 EP képviselőre lenne szükség. Én máris jelentkezem elsőnek, és várom a következő 99 önkéntes jelentkezését.
Mindkét felvetésemre némi zavarodottságot éreztem - nem is értem, miért. Arra szeretném kérni a Kedves Olvasókat, hogy személyes történetek megírásával segítsenek meggyőzni európai parlamenti képviselőtársaimat arról, hogy Magyarországon munkahellyel és jövedelemmel rendelkezők is élnek szegénységben, továbbá arról, hogy a magyar és a nyugati munkavállalók "hatékonysága" között semmiféle érdemi különbség nincs, legalábbis a nyugatiak javára aligha van. Köszönöm szépen a munkámhoz nyújtott segítségüket, minden
Kedves Olvasónak szebb jövőt és szebb jövedelmet kívánok Brüsszelből! Krisztina
Morvai Krisztina 2014 októberében a mátészalkai cigánysoron járt. Látogatásának s az arról készült filmnek fő tanulsága: az emberi méltóság szerves része, hogy vannak választási lehetőségeink a saját életünkkel s szeretteink életével kapcsolatban, s van erkölcsi, emberi felelősségünk is sorsunk alakításában. A cigányság helyzetének megváltoztatásához szükséges lenne annak egyenes és világos kimondása, hogy mindez a roma emberekre is igaz, az ő sorsuk sem független saját döntéseiktől, saját felelősségvállalásuktól, ők sem teljességgel kiszolgáltatottak másoknak és a szerencsétlen körülményeknek. Az ezzel ellentétes üzenet nem "cigánybarát", nem is "jogvédő", hanem infantilizálja, illetve erkölcsileg másodosztályúnak tekinti a cigányokat, akik "alkalmatlanok arra, hogy saját életüket a kezükbe vegyék". Vannak, akik Kelet-Magyarországon, a cigánysoron is képesek és hajlandóak - erőfeszítések árán - méltóságban élni, s vannak, akik nem. Fontos lenne, hogy a cigányság példaképei és vezetői az előbbiek közül kerüljenek ki, s ők hassanak oda, hogy az utóbbiak erkölcsi, testi és lelki nyomorúságban tartására se uzsorások, se politikusok, se mások ne építhessenek jól jövedelmező üzletágakat.
2006 ősze után több mint 8 évvel került sor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2014. október 28-án egy olyan pótmagánvádas büntetőeljárás 2. tárgyalására, amely során a 2006 szeptember 20-án egy akkori egyetemista, Dukán Dániel sérelmére elkövetett rendőri erőszak miatt közel 8 év után két rendőr súlyos testi sértés vádjával ül a vádlottak padján. Most a korábbi vádlott a vádló, az ügyészség helyett, mivel a bűn üldözésére hivatott szerv ez esetben úgy döntött, hogy nem szükséges a vádemelés. A rendőrök (egyikük később kerületi rendőrkapitány lett, jelenleg civil biztonsági "szakértő", a másik kiemelt nyomozó jelenleg is) a szembesítések során fölényeskedve tagadtak és védekeztek, korábbi hazugságaikat fenntartva. A mostani tárgyaláson a vádlottból lett vádló részletesen és hitelesen idézte fel a 8 évvel ezelőtti hányattatásait. Almási Lajos tudósítása felidézi a tárgyalás néhány izgalmas részletét, illetve a Dukán Dániel és dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkoznak. A büntető ügy 2014. december 16-án 8.30-tól folytatódik (284. sz. terem, ítélet a 2015. január 16-i tárgyaláson várható.
Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás európai jogi szakjogász 2014. október 23-i strasbourgi beszélgetésének témái: a "Magyarország elleni háború" mára színjáték lett; a munkavállalók, a kisvállalkozók és a gazdák, azaz a magyar polgárság megerősödése vezethet oda, hogy az összeépült gazdasági és politikai hatalom fosztogatásai megállíthatók legyenek; mit tanítanak a ma emberének 1956 hősei; miért a 2006 őszi jogsértések ellen fellépő Gaudi kerül bíróság elé, s miért nem a jogsértők; hogyan ünnepelt álló ovációval a "jobboldal" és a "baloldal" a globalista, neoliberális politikát folytató új Európai Bizottság megválasztásakor...
Morvai Krisztina 2014. október 23-i strasbourgi felszólalásában megemlékezett 1956. október 23-áról, a Magyar Forradalom és Szabadságharcról. Az emléknapon Strasbourgban tartózkodó magyar diákcsoporttól a biztonsági őrök elkobozták a magukkal hozott kisméretű, papírból készült magyar zászlókat. Hogy is jön az Unió ahhoz, hogy emberi jogokról, szólásszabadságról, véleménynyilvánítási szabadságról prédikáljon?
Miközben hatalmas a csatazaj "Az EU és Magyarország közötti harcban", az állítólagos ellenfelek vidám, baráti beszélgetéseken együtt kacagják ki azokat, akik az egész színjátékot komolyan veszik. Morvai Krisztina beszéde a magyarok - "rendszerváltozás" óta tartó jogfosztottságáról, a demokrácia valódi jelentéséről és az emberek hülyének nézéséről. Sophia in 't Veld (a Tavares jelentés 'fővédnöke') válaszával.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.