I. Európai parlamenti képviselői jogommal élve (levélben) sürgős írásbeli választ igénylő kérdést tettem fel az Európai Tanácsnak, az Európai Bizottságnak valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Catherine Ashton asszonynak a francia polinéziai Bora Bora szigetén rekedt magyar állampolgár Nyíri Kovács Patrícia és kisfia ügyében. A szabályzatnak megfelelően a levél mindössze 25 soros lehet, azonban a megoldás előnye, hogy a címzettek három héten belül kötelesek írásban válaszolni. A levél eredeti nyelve angol (ez szintén itt, a honlapomon olvasható)
A magyar fordítás a következő: Az Európai Uniónak meg kell mentenie külföldön túszként tartott állampolgárait
Nyíri Kovács Patrícia EU/Magyar állampolgár - nemzetközi segítségkérése és számos hiteles bizonyíték tanúsága szerint - éveken át, terhességétől kezdve szenvedett el súlyos bántalmazásokat francia állampolgárságú férjétől. A bántalmazások a gyermek előtt történtek és a férj nem csak azzal fenyegetőzött, hogy megöli feleségét, hanem azzal is, hogy öngyilkosságot követ el a kisfiúval együtt. Mindebből következik, hogy a gyermek szintén súlyosan bántalmazott, s mindkét áldozat komoly veszélyben van. A családon belüli erőszak összetett folyamatának szerves részeként a férj a francia polinéziai Bora Bora szigetére vitte családját, azt ígérve, hogy egy hosszabb kikapcsolódási időszak során megtesznek még egy utolsó és komoly kísérletet a házasság és a családi élet megmentésére. Mint később kiderült, valójában csalárd módon kívánt “joghatóságot megalapozni” Francia Polinéziában, azzal a céllal, hogy elérje a gyermek kizárólagosan nála történő elhelyezését, azaz “elvegye az édesanyától a gyereket”, felhasználva pénzét és kapcsolatrendszerét egy olyan jogrendszerben, amelyhez egyébként egyiküknek sincs sem jogi sem egyéb köteléke. Megérkezésük után nem sokkal az erőszak folytatódott s az asszony azt akarta, hogy a család térjen vissza Európába.
A férj elkobozta felesége és fia útlevelét, s eldobta a család visszaútra szóló repülőjegyét. Mi több, dokumentumokat hamisított azért, hogy “hivatalos” lakhelyet, azaz bejelentett állandó lakhelyet színleljen Bora Borán, s ennek felhasználásával bírósági eljárást kezdeményezett, a gyermek nála történő elhelyezését kérve keresetében. A helyi bíróság ideiglenes intézkedésével úgy rendelkezett a gyermek elhelyezéséről, hogy a kisfiúnak egy hetet apjánál, egy hetet anyjánál kell töltenie, továbbá megtiltotta, hogy a gyerek elhagyja Francia Polinézia területét. (Az asszony gyakorlatilag nem kapott szót a bírósági tárgyaláson.) Az édesanya, akit szinte minden emberi jogától megfosztottak nem hajlandó maga mögött hagyni gyermekét. Ebből következően a két Magyar/EU állampolgár túszként van a francia tengerentúli területen és életük veszélyben van. Az Európai Unió számára - legalábbis elvben és “papíron” - prioritási terület az EU állampolgárok jogainak védelme mind az Unió területén belül, mind azon kívül, s hasonlóképpen prioritási terület a nők és gyermekek védelme a családon belüli erőszaktól. Mit tud tenni és mit fog tenni az Európai Unió ebben a helyzetben, hogy megvédje valódi EU állampolgárok jogait, amikor valóságosan és ténylegesen jogfosztott helyzetben vannak?
II. Navracsics Tibor miniszter úrhoz írt levelemre gyors és részletes választ kaptam dr. Kiszely Katalin Eu és Nemzetközi Igazságügyi Együttműködésért Felelős Helyettes Államtitkár asszonytól, amelyet ezúton is köszönök, csakúgy, mint érezhető elkötelezettségét az ügy mielőbbi jogszerű és megnyugtató megoldása mellett.
A levél legfontosabb részei a következők: „2012 decemberében a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság megkereséssel fordult minisztériumunkhoz a Nyíri-Kovács Patrícia által indított 6.P.II. 24036/2012. szám alatt folyamatban lévő házasság felbontása és jár. iránt indított perben, állásfoglalásunkat kérvén a magyar bíróság joghatóságának és az alkalmazandó jog megállapítása kérdésének a tekintetében.
Mint az Ön előtt is ismert, állásfoglalásunk a magyar joghatóság elismerésére és fenntartására vonatkozott. Az ügy tényállási hátterének az ismeretében a francia Igazságügyi Minisztériumnál hivatalos irat formájában jeleztük a gyermek és az édesanya helyzetét, veszélyeztetettségét, és kértük abban való közreműködésüket, hogy azonnali intézkedésükkel tegyenek meg mindent a gyermek védelme érdekében. A francia Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint kérésünket 2012 júliusában továbbította a polinéz gyermekvédelmi hatóság felé. Ezen megkeresésünkről egyidejűleg tájékoztattuk a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályát, kérve az ő segítségüket is.
Időközben telefonon tájékozódtunk az eljáró magyar bíróságnál is és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a joghatóság fennállása kérdésében a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság még nem döntött.
[...] Folyamatban van jelenleg a francia Igazságügyi Minisztériumtól az ideiglenes gyermekelhelyezést elrendelő Bora-Bora-i Bíróság ítéletének beszerzése.
[...]
Jelezném, hogy a Miniszter úr kifejezte azon szándékát, hogy a francia igazságügy miniszterrel történő legközelebbi találkozása során, melyre várhatóan rövid időn belül sor kerül, tájékoztatást fog kérni az ügyről személyesen.
Szíves tájékoztatásra közlöm, hogy még a hét folyamán megkereséssel fordulok a francia Igazságügyi Minisztérium hasonló feladatkört ellátó helyettes államtitkárhoz, és jelzem, hogy aggasztónak tartom a francia-Polinéziában zajló bontóperi eljárás milyenségét, és segítségét kérem a veszélyeztetett gyermek és édesanyja védelmében, tarthatatlan helyzetükön való változtatás érdekében.
Az elkövetkezendőkben is szívesen tájékoztatjuk Önt - amennyiben erre igényt tart - az üggyel kapcsolatos intézkedéseinkről.” Budapest, 2013. január 31.
Dr. Kiszely Katalin helyettes államtitkár asszonynak írt viszontválaszomban azt javasoltam, hogy ebben a konkrét ügyben és más hasonló olyan ügyekben, ahol a magyar államnak fel kell lépnie külföldi vonatkozású eljárásban magyar állampolgár jogainak védelmében hozzanak létre „eset-munkacsoportot”, mindazon állami és esetlegesen civil szervezetek képviselőiből, akiknek az ügy intézésében feladatuknak van. Az intézményközi munkacsoport vezetője koordinálja és ellenőrizze ezek elvégzését, konkrét „esetstratégia” kialakítását követően. A jelen ügyben például részt vesz a Külügyminisztérium, az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium, a megindult büntetőeljárás kapcsán a rendőrség és az ügyészség, az illetékes áldozatvédelmi szerv, s a bíróság - mely utóbbi függetlenségét természetesen tiszteletben kell tartani- s bizonyára még továbbiak is. Megalapozottnak tűnik az a benyomás, hogy ez idő szerint ezek a szervek illetve szakemberek nem tudják teljes mértékben, hogy a társszervek milyen intézkedéseket hoznak, „hol tartanak”, mit terveznek. A hatékony állami jogvédelem érdekében ezen a helyzeten feltétlenül javítani kell, az „eset-munkacsoportok” gyakorlatának bevezetése erre alkalmasnak tűnik.
Továbbra is bíztatom a nyilvánosságot, hogy az eset fejleményeit Patrícia és kisfia Noah Facebook oldalán – „Not without my son”.
2013. február 1. Tisztelettel Morvai Krisztina EP képviselő
According to her international cry for help and a long list of reliable evidence Ms Patricia Nyiri-Kovács, citizen of the EU/Hungary was severely battered by her husband, a French citizen, for several years, ever since her pregnancy. This took place in front of the child and the father not only threatened the wife with killing her, but also with committing suicide with the little boy. It follows that the child has been also severely abused and both victims have been in serious danger. As an integral part of the complex process of domestic violence the husband took the family to the French Polinezian island of Bora Bora , promising a relaxing, long holiday and a last and serious attempt to save their marriage and family life. As it later turned out, he only wanted to falsely „establish” jurisdiction in French Polinezia in order to get sole custody of the child, to „take away the child from his mother”, using his financial resources and high society connections in a jurisdiction with which none of them have any legal or other ties. Soon after their arrival the violence continued and the woman wanted the family to return to Europe.
The husband confiscated the passports and all other documents of his wife and his son, and threw away the family’s return airplane ticket. Moreover, he created false documents establishing „legal” residency in Bora Bora , and used these to initiate court proceedings, claiming full custody of the child for himself. With a temporary decision the local court ordered shared custody of the child, who spends one week with the mother and one week with the father and banned the child from leaving the territory of French Polinezia . (The woman was basically not allowed to talk at court.) The mother, who is deprived of almost all her human rights refuses to leave her child behind. It follows that the two Hungarian/EU citizens are kept hostages on the overseas French territory and their lives are in danger. Both the protection of the legal rights of EU citizens within and inside the territory of the EU and the protection of women and children from family violence are priorities for the EU – at least in principle and „on paper”. What can and what will the EU do in this situation to protect the rights of actual EU citizens in an actual and real situation of deprivation of their rights?
Örömteli friss hírt szeretnék megosztani Önekkel a Bora Borán rekedt magyar asszony, Patrícia és gyermeke ügyében. Amint az alábbi cikkből kiderül az illetékes magyar bíróság három és fél hónap után végre elrendelte a soronkívüliséget, ez adöntés remélhetőleg közelebb hozza a menekülést a drámai helyzetbe került honfitársaink számára. Aki többet szeretne megtudni az esetről és a fejleményekről kérem kövesse a következő Facebook oldalt is:
Kedden Morvai Krisztina jogász nyílt levélben fordult a magyar igazságügy-miniszterhez, és az illetékes magyar bírósághoz a magyar nő és kisgyermeke érdekében, akik hónapok óta a Francia Polinéziához tartozó távoli szigeten tartózkodnak.
Soron kívül jár el a magyar bíróság a csendes-óceáni Bora Bora szigetén rekedt, válófélben lévő magyar asszony ügyében. A "Ny-K. P. által S. I. L. ellen házasság felbontása miatt a Budapest II. és III. Kerületi Bíróságon indított polgári perben a felperes kérelmére a bíróság elnöke soronkívüliséget rendelt el. A bíróság először arról dönt, hogy eljárhat-e az adott ügyben" - közölte a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya szerdán az MTI érdeklődésére.
A több mint egy éve a francia polinéziai Bora-Borán rekedt, jogfosztott és veszélyes helyzetben lévő Ny.K. Patrícia és gyermeke ügyében Navracsics Tibor miniszterhez és az illetékes magyar bíróság elnökéhez fordultam, kérve, hogy állapítsák meg a magyar joghatóságot az ügyben, s tegyenek meg minden lehetséges lépést a (gyakorlatilag) túszként egy apró szigeten bántalmazó férje s a joghatósággal nem rendelkező polinéz bíróság által a meneküléstől megfosztott magyar állampolgár nő és három és féléves kisfia jogvédelme érdekében. Napokon belül az ügyben írásbeli kérdést intézek az Európai Bizottság illetékes alelnökeihez, illetve az Európai Tanácshoz, azt kérve, hogy az érintett igazságügyminiszterek bevonásával találjanak megfelelő megoldást. Levelemben egyebek mellett hangsúlyoztam: el kell kerülni, hogy megismétlődjön az ír gázoló, Tobin ügyében tapasztalt helyzet, amikor a magyar bíróság rossz lépése és a magyar hatóságok erőtlensége miatt került sor súlyos joghátrányra. A nyílt levél alább olvasható.
Az M1 Ma Reggel című műsorában Bauer Tamás a Demokratikus Koalíció alelnöke úgy nyilatkozott, hogy az ún. (baloldali) „ellenzéki összefogás” fő célja, hogy 2014 után visszaállítsák Magyarországon a jogállamot. Azon riporteri kérdésre, mely szerint a 2006. őszi rendőri fellépések jogállaminak minősíthetőek-e, Bauer határozott igennel válaszolt, s ezt a válaszát többszöri újrakérdezés után megerősítette, rámutatva, hogy a rendőrség 2006. őszén úgy járt el, ahogy el kellett járnia. A logika szabályai szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a Bajnai-Gyurcsány-Mesterházy féle összefogás a következő választáson netán győzelmet aratna, minden esély megvan arra, hogy a kormányellenes tüntetőket, vagy akár az 1956-os Forradalom és Szabadságharc hatvanadik évfordulóján majdan békésen emlékezőket ugyanazzal a brutalitással veri majd szét az akkori rendőrség, ahogy ez hat évvel ezelőtt történt. Kétségtelenül erényként is felfogható, hogy a „demokratikus összefogás” ezek szerint ezt az elképzelést és célkitűzést nem is rejti véka alá, hanem már most világossá teszi a magyar embereknek, hogy mire is számíthatunk az újonnan kialakítandó „jogállamban”. Aki az „összefogást” támogatja, aki rájuk szavaz, tudhatja tehát, hogy a tömeges rendőri brutalitásokat, a gyülekezési jog sárbatiprását is támogatja, ezeket is megszavazza.
Haladéktalanul szüntessék meg a Borbély Józseffel szembeni eljárási jogsértéseket
Legfőbb Ügyészség Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére Budapest
Mint emberi jogok védelmével foglalkozó nemzeti jogvédők és európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselők kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a közvélemény és az ügyben érintett döntéshozók és szervek, így a T. Legfőbb Ügyész Úr figyelmét is a Borbély Józseffel, a TEMPO Párt elnökével szembeni kirívó eljárási jogsértésekre, amelyek haladéktalan megszüntetése feltétlenül indokolt.
Az elmúlt napokban számos megkeresést kaptunk jó szándékú, aggódó emberektől, hogy súlyos emberi jogi jogsértések történtek Borbély Józseffel szemben, aki évek óta szívós küzdelmet folytat társaival együtt többek között a korrupció és a felszámolási-maffiák ellen. Bár közéleti tevékenysége során sok közéleti szereplő között minket is bíráló véleményt fogalmazott meg, jogvédőként elengedhetetlennek tartjuk, hogy fellépjünk jogainak védelme érdekében, mivel esete jól példázza, hogy az önkény a jogalkalmazásban milyen hátrányos következményekhez vezethet, és mint ahogy korábban is kiálltunk a koncepciós eljárások jogsértettjei mellett, most is fel kell emelnünk szavunkat.
A Kossuth Holding Zrt. nevű, felszámolással foglalkozó társaság működésének törvényessége vonatkozásában Borbély József és Minda Zoltán kritikus véleményt és tényállításokat fogalmaztak meg, amiért velük szemben rágalmazás vétsége miatt büntetőeljárást indítottak. A vád képviseletét a Pesti Központi Kerületi Bíróság eljáró bírójának felhívása alapján az ügyészség vette át. A bíróság elmeorvosi-szakértői vizsgálatot rendelt el Borbély József tekintetében, aki a vizsgálat időpontjában megjelent igazolt módon, majd miután 20 perc után nem érkezett meg a szakértő, eltávozott a helyszínről. Másnap 2012. december 7-én Kajtor Gergely eljáró bíró ügyészi indítvány nélkül az eljárási cselekményeken való részvétel biztosítására hivatkozással elrendelte Borbély József előzetes letartóztatását az elsőfokú ügydöntő határozat hozataláig és ideiglenes elmeállapot megfigyelését az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI), amelynek foganatosítására azonnal sort kerítettek. Az érintett fellebbezésének elbírálására a napokban kerül sor, dacára annak, hogy a törvény soron kívüli eljárást ír elő.
Idén január 2-án Borbély József egészségi állapota megromlott, agyvérzésre utaló tünetek merültek fel, ezért őt január 7-én átszállították a tököli rabkórházba. Zagyva György Gyula képviselőtársunk ma meglátogatta: állapotát és ellátását immár kielégítőnek találta.
Az előzetes letartóztatásnak rágalmazási ügyben, ilyen körülmények között történő elrendelése sérti a büntetőeljárási törvény vonatkozó rendelkezéseit, mivel a bíró által hivatkozott indok nem állt fent az elrendeléskor figyelemmel arra, hogy Borbély József nem vonta ki magát egyetlen eljárási cselekmény alól sem, és az ügy összes körülményére tekintettel a kényszerintézkedés megtorló jellegűnek, büntetést előrehozónak minősül, ráadásul rágalmazás esetén az állandósult bírói gyakorlat szerint szabadságvesztést nem szabnak ki.
A foganatosítás kapcsán több, jogsértésre utaló körülmény merült fel a csomaghoz jutás, telefonos kapcsolattartás engedélyezése és a védővel való kapcsolattartás körében, továbbá a fogva tartott két betegségének gyógyszeres ellátása, kezelése hiányos volt, ez utóbbi vezethetett az állapotának megromlásához.
Mindezeken túlmenően - az általunk megkeresett védő tájékoztatása szerint - az IMEI az ideiglenes elmeállapot-megfigyelés további 30 napos meghosszabbítását javasolta a bíróságnak.
Itt kell utaljunk arra, hogy Szabó Máténak , az alapvető jogok biztosának tavaly októberi jelentése szerint az IMEI-ben gondozottak elhelyezése, ellátása sérti az élethez, az emberi méltósághoz és az egészséghez fűződő jogokat. Jelen ügyben az alapjogi biztos is megkeresésre került.
Álláspontunk szerint az elmegyógyintézeti kezelés és megfigyelés visszaélésszerű alkalmazása az európai jogállamisággal nem egyeztethető össze, hanem a legdurvább diktatórikus időket idézi, amikor ez közismerten kedvelt eszköz volt a „rendszer ellenségeinek” kiiktatása érdekében.
Éppen ezért tartjuk fontosnak a jövőre nézve is, hogy a Borbély József elleni eljárás a legnagyobb nyilvánosság mellett, a törvénysértésre gyanút adó tényezők teljes kivizsgálása és a jogszabályok maradéktalan betartása mellett történjék.
A fentiekre figyelemmel kérjük T. Legfőbb Ügyész Urat, hogy a Borbély József ellen folyamatban levő büntetőeljárást (PKKB 31. B.25.714/2010) és kényszerintézkedést a maguk egészében és a fentebb felsoroltakat teljes körűen kivizsgálni szíveskedjék a törvénysértések maradéktalan és azonnali megszüntetése érdekében.
Kérjük, hogy a vizsgálat eredményéről soron kívül minket és a nyilvánosságot tájékoztatni szíveskedjen.
Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő (az Emberi jogi bizottság tagja), a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője (értesítési cím: 1095 Budapest , Gabona u. 10. II. 1.)
A kizárólag „fizetős” jogászképzés bevezetése igazságtalan azokkal szemben, akik családjuk rossz anyagi helyzete miatt nem kerülhetnek jogi egyetemre. Ezt valószínűleg mindenki belátja. Negyedszázados jogi kari oktatói tapasztalatommal állítom azonban, hogy a következmények ennél sokkal összetettebbek és drámaibbak. Az új rendszerben olyan bírákat, ügyészeket, gyámügyi jogászokat, ügyvédeket és más – emberi sorsokkal foglalkozó – szakembereket fogunk nevelni, akiknek az ehhez szükséges társadalmi ismereteik hiányosak lesznek, mert a szegénységről, a nélkülözésről, a munkanélküliségről még évfolyamtársaik tapasztalatai alapján sem fognak hallani.
Az Újév elején szeretnék néhány összefüggő, komoly gondolatot is megosztani Veletek az eddigi európai parlamenti képviselői munkámról, s a jövő évi terveimről. Előtte azonban - Szilveszterre, amikor talán kínunkban is nevetünk - egy rövidfilmet adunk közre Almási Lajos munkatársammal arról, hogyan összegzik Leonidas, Hector és Pittpul terrier urak egy európai uniós tagállam egyik településének helyzetét, s milyen tanácsaik vannak Magyarország és a gyöngyösi Duranda fellendítésére. Szívből kívánok Boldog Újesztendőt minden munkatársamnak, harcostársamnak, barátaimnak és ismerőseimnek - megköszönve mindazt a sok jót, amit 2012-ben kaptam tőlük.
Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok, az új esztendőre pedig szeretetet, testi és lelki jó egészséget, sok örömteli pillanatot és szép emberi kapcsolatokat, találkozásokat! A Nemzetnek pedig, végre felemelkedést!
Isten óvja és vezesse Magyarországot, Isten áldja barátaimat, ismerőseimet s az ide látogatókat!
A televízióból értesültem róla, hogy miután a mai diáktüntetések során a rendőrség három egyetemistát előállított, Ön azonnal a Szalay utcai rendőrkapitányságra sietett, hogy az esettel kapcsolatban felvilágosítást kérjen. Mi több, a Demokratikus Koalíció jogásza felajánlotta segítségét az érintett diákoknak. Noha sajátos helyzetnek tartom, hogy a szemkilövetésekről, rendőri brutalitások és önkényes fogvatartások tömegéről, valamint jelentős számú koncepciós büntetőeljárásról elhíresült Gyurcsány Ferenc pártja az, amelyik most élenjár a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos jogvédelemben, tudomásul veszem, hogy az élet néha ilyen bizarr helyzeteket produkál.
Engedje meg, hogy jogvédő munkájukhoz figyelmébe ajánljam a Civil Jogász Bizottság jelentését a 2006. őszi tömeges rendőri brutalitásokról, a gyülekezési joggal szembeni állami jogtiprásokról, továbbá az Országgyűlés által elfogadott jelentéseket egyfelől a 2006. évi tömeges állami jogsértésekről, másfelől a 2002-2010. közötti szintén tömeges (állami, rendőri és egyéb hatósági) jogsértésekről. Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt a gyülekezési jog gyakorlásának szinte minden megnyilvánulását, azaz minden tüntetést, demonstrációt könnygázzal, gumibotokkal, a rendőrségre illetve a gyülekezési jogra vonatkozó alapnormák kirívóan durva megsértésével fojtottak el. A bíróság ezekről sorra állapította meg, hogy jogellenesek voltak, sorra mentette fel az ártatlanul eljárás alá vontakat, s ítélt meg jelentős kártérítéseket. Az Ön pártelnökének, illetve az ő kormányának (jogtiprásai) jóvoltából tehát kikristályosodott egy komoly, részletes és alapos joggyakorlat Magyarországon a gyülekezési jog területén. Javaslom Önnek és a Demokratikus Koalíció jogvédő babérokra pályázó tagjainak vagy szimpatizánsainak, hogy alaposan tanulmányozzák e joggyakorlatot, bírósági gyakorlatot. Mi, az a több tucatnyi nemzeti jogvédő, akik a Gyurcsány terror idején rendszeresen tapasztaltuk a gyülekezési jog lábbal tiprását, védtük az emberi jogaikat gyakorolni kívánó tüntetőket már eddig is szívesen megosztottuk volna a tapasztalatainkat Önökkel – de erre minden esetben a rendőri és fogdai brutalitások, a koncepciós eljárások, a szemkilövetések tagadása, illetve bagatellizálása volt a válasz az Önök részéről. Amennyiben most úgy gondolják, hogy mégis szükség van a gyülekezési jog területén felhalmozódott tapasztalatokra, olvassák el alaposan a fenti kiadványokat, amelyek az Országgyűlés könyvtárában fellelhetőek, illetve látogassák meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat honlapját, ahol a szocialista kormányok alatt elkövetett durva emberi jogi jogsértéssel összefüggő számos jogeset megtalálható.
Természetesen az emberi jogok iránt elkötelezett jogvédőként elítélem a gyülekezési jog gyakorlásának jogellenes, önkényes korlátozását történjen az bármely párt, bármely kormány támogatásával, s nagyrabecsülök minden olyan jogvédő tevékenységet, amely az emberi méltóság és az alapvető jogok valódi tiszteletén, s az ezzel összefüggő hiteles elhivatottságon alapszik
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.