Miközben az Európai Unió minden alkalmat megragad arra, hogy Oroszországot és más külső országokat leckéztessen az emberi jogok megsértése miatt, az Unió országaiban zavartalanul folytathatóak olyan durva jogsértések, mint a megszorító intézkedések ellen tüntetők tömeges rendőri bántalmazása. Morvai Krisztina e kettős mércével szemben emelt szót Brüsszelben, a Szervezett Bűnözést Vizsgáló Szakbizottság (Crim) ülésén. A felszólalás itt tekinthető meg:
Mi történt Budaházy Györggyel a két és fél éves előzetes letartóztatásból történt szabadulása óta? Mi újság az ellene s a Hunnia csoport tagjai ellen terrorcselekmény miatt indított, négy éve húzódó büntetőeljárásban? Hogyan alakult az a 15 másik büntetőügy, amelyben Budaházyt a nemzeti ellenállás különböző formái miatt „rendszabályozta” a hatalom? (pl. Erzsébet hídi tüntetés a szavazatok újraszámlálásáért; internetes buzdítás a gyurcsányi terrorral szembeni ellenállásra; a „szovjet emlékmű” megrongálása”; az EU-ba történő belépéssel szembeni „szervezkedés”, felvilágosítás). Hogyan képes védeni a Nemzeti Együttműködés Kormánya a Medgyessy/Gyurcsány/Bajnai terror „emlékét” Budaházyval szemben a most folyó kártérítési perekben, illetve a strasbourgi eljárásokban? S ki követett el Magyarországon terrorcselekményt: Budaházy vagy Gyurcsány? A beszélgetés résztvevői Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina.
Az EU-n belüli emberkereskedelem áldozatai szinte kizárólag közép- és kelet-európaiak, akár külföldön végzett gyári rabszolgamunkáról, akár prostituciós célú nőkereskedelemről, akár a külföldiek szervezett, durva kizsákmányolásának egyéb formáiról van szó. Ez a témája Morvai Krisztina felszólalásának és a brüsszeli illetékes válaszának.
Morvai Krisztina EP képviselő beszámolója az Európai Tanács február 7-8-i ülésének az EU költségvetésével kapcsolatos döntését elemző február 18-i európai parlamenti vitáról
Előzmény: az Európai Tanács másfél héttel ezelőtt megállapodott az EU hétéves költségvetéséről. A magyar kormány diadalként könyvelte el hazánk számára a határozatot, de a magyar sajtóban élénk vita folyik arról, hogy mi is a valós helyzet: nyertünk vagy vesztettünk? Az Európai Parlamentben hétfőn került sor az Elnökök Rendkívüli Konferenciájára, amelyen Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke számolt be a parlamenti képviselőknek a költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, dilemmákról, eredményekről. Az Európai Parlament frakcióinak képviselői reagáltak az elhangzottakra. Mint ismeretes, az Európai Parlament beleegyezése nélkül még csak költségvetés-tervezetről beszélhetünk, ezért is fontos megismerni az EP álláspontját.
Még a vita hivatalos megnyitása előtt csalódásának adott hangot az egyik EP képviselő, rámutatva, hogy ezt a fontos kérdést a Parlament plenáris ülésén kellett volna tárgyalni, nem pedig egy ilyen rövid, másfél órás időkeretű "rendkívüli konferencián". A Martin Schulz parlamenti elnök betegsége miatt az ülésen elnöklő Pittella alelnök arra hivatkozott, hogy az idő sürgetése miatt nem lehetett várni a következő strasbourgi plenáris ülésig (amelyre március 11-től kerül sor). Ezt követően Pittella rámutatott: Az Európai Parlament egy korszerű és ambiciózus költségvetést akart, ehhez képest a megszületett tervezet csalódást okozott, mivel nem szolgálja az európai állampolgárok érdekeit, s "nem arányos" az Európai Unió előtt álló jelenlegi célokkal és feladatokkal. Éppen ezért úgy nyilatkozott, hogy "nem fogjuk beleegyezésünket adni" ehhez a költségvetéshez.
2011. decemberében és 2012 tavaszán Morvai Krisztina a Jobbik EP képviselője állampolgári megkeresés nyomán személyesen látogatott el Jászberénybe, ahol elképesztő állapotokkal találkozott a Munkás utcában és a törvényesség kikényszerítése érdekében fellépett, az erről készült film itt nézhető meg.
Bő egy évvel később, 2013. februárjában Gaudi-Nagy Tamás tájékozódott a helyszínen, a Munkás utcai cigánytelep elbontása után erről (is) készült az alábbi videó összeállítás. Mi történt az ott lakókkal, hogy fogadták a változást a helyiek és mi lehet a megoldás ? - erre kerestük a választ.
Múlt pénteken nyújtotta be az ügyészség a vádiratot a 2006 őszi rendőrterror katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A vádlottak között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka. A lassan vánszorgó felelősségre vonás újabb fejezetéhez értünk, amely üdvözlendő, de még mindig kevés. Ráadásul a volt rendőrparancsnok vádlottak ellen - pl. Bene László - döntően a felelősségre vonás elmulasztása miatt emeltek vádat, különös hangsúllyal a MTV székházostromra. A Gergényi elleni vádemelés nem terjed ki a 2006 október 23-i véres rendőri akciók miatti felelősségre annak ellenére, hogy ezen a napon a fővárosi rendőri erők műveleteit szintén ő irányította. A szemkilövéseket okozó nem rendszeresített vadászfegyverek, gumilövedékek használata miatt nem emeltek vádat, a polgárok százainak megverésével, önkényes bebörtönzésével járó célzatos embervadászatok miatt pedig csupán néhány vádemelés történt. De mi lesz a többi felelőssel ? A vádak alapján úgy tűnik, hogy a rendőrök sérelmei a civilekéhez képest hangsúlyosabb szerepet kaptak a felelősségre vonásban.
A nemzeti érdekek mentén lehetséges és szükséges is a pártvonalakon felülemelkedő, közös fellépés az Európai unióban. Ezt példázza Sógor Csaba (EPP) és Morvai Krisztina (Független) egymáshoz kapcsolódó, egymást erősítő felszólalása az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén az őshonos magyar kisebbségek jogfosztottságáról, illetve jogvédelmük szükségességéről. A felszólalásokra a kurd kisebbség védelméről szóló parlamenti viában került sor, 2013. februárjában.
A magyar kisvállalkozók és magyar munkavállalók helyzetével kapcsolatban bocsátkozott vitába az Európai Bizottság két illetékes biztosával - Andor Lászlóval és Antonio Tajanival - Morvai Krisztina, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
Nyíri-Kovács Patrícia EU/magyar állampolgár - nemzetközi segítségkérése és számos hiteles bizonyíték tanúsága szerint - éveken át, terhességétől kezdve szenvedett el súlyos bántalmazásokat francia állampolgárságú férjétől. A bántalmazások a gyermek szeme láttára történtek, és a férj nem csak azzal fenyegetőzött, hogy megöli feleségét, hanem azzal is, hogy öngyilkosságot követ el a kisfiúval együtt. Mindebből következik, hogy a gyermek szintén súlyosan bántalmazott, és mindkét áldozat komoly veszélyben van. A családon belüli erőszak összetett folyamatának szerves részeként a férj a francia polinéziai Bora Bora szigetére vitte családját, azt ígérve, hogy egy hosszabb kikapcsolódási időszak során megtesznek még egy utolsó és komoly kísérletet a házasság és a családi élet megmentésére. Mint később kiderült, valójában csalárd módon kívánt "joghatóságot megalapozni" Francia Polinéziában, azzal a céllal, hogy elérje a gyermek kizárólagosan nála történő elhelyezését, azaz "elvegye az édesanyától a gyereket", felhasználva pénzét és kapcsolatrendszerét egy olyan jogrendszerben, amelyhez egyébként egyiküknek sincs sem jogi, sem egyéb köteléke. Megérkezésük után nem sokkal az erőszak folytatódott, ezért az asszony gyermekével együtt szeretett volna visszatérni Európába.
Ma az Európai Parlament plenáris ülésén felszólaltam a francia polinéziai Bora Bora szigetén rekedt Nyíri-Kovács Patrícia és kisfia ügyében, az Európai Unió segítségét kérve jogvédelmükhöz. A felszólalás és Viviane Reding biztos asszony válasza, valamint Gurmai Zita képviselőasszony - kérdésemre adott - reakciója itt tekinthető meg
Rövid levélben többi magyar női képviselőtársamat is megkértem, hogy ebben a - pártpolitika felett álló ügyben - mindent tegyenek meg jogfosztott honfitársaink megsegítése érdekében.
A 2009-es EP- választások után egy teljesen új hang kerülhetett az európai törvényhozásba a jobbikos képviselők megjelenésével. A filmből az Európai Parlamentben végzett munkámat, küzdelmemet ismerhetik meg kicsit közelebbről.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.
Múlt pénteken nyújtotta be az ügyészség a vádiratot a 2006 őszi rendőrterror katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A vádlottak között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka. A lassan vánszorgó felelősségre vonás újabb fejezetéhez értünk, amely üdvözlendő, de még mindig kevés. Ráadásul a volt rendőrparancsnok vádlottak ellen - pl. Bene László - döntően a felelősségre vonás elmulasztása miatt emeltek vádat, különös hangsúllyal a MTV székházostromra. A Gergényi elleni vádemelés nem terjed ki a 2006 október 23-i véres rendőri akciók miatti felelősségre annak ellenére, hogy ezen a napon a fővárosi rendőri erők műveleteit szintén ő irányította. A szemkilövéseket okozó nem rendszeresített vadászfegyverek, gumilövedékek használata miatt nem emeltek vádat, a polgárok százainak megverésével, önkényes bebörtönzésével járó célzatos embervadászatok miatt pedig csupán néhány vádemelés történt. De mi lesz a többi felelőssel ? A vádak alapján úgy tűnik, hogy a rendőrök sérelmei a civilekéhez képest hangsúlyosabb szerepet kaptak a felelősségre vonásban.
Ez a film, amelyet munkatársaimmal együtt készítettünk, Budaházy György harcait mutatja be az elmúlt nyolc év diktatúrája ellen. A filmből világos: sokaknak elemi érdeke, hogy Gyuri minél tovább börtönben - és "nyugton"- maradjon.
Aligha gondolná valaki, hogy a XXI. században Magyarországon, egy EU-tagállamban ugyanolyan módszerekkel folytathatnak büntetőeljárásokat "másként gondolkodó" ellenzékiekkel - így Budaházy-ékkal - szemben, mint az ötvenes években.