Morvai Krisztina

Morvai az eltapsolt cigányintegrációs pénzekről kérdezte Göncz Kingát az EP strasbourgi plenáris ülésén. A kérdés sokakat és régóta foglalkoztat. Erre utal például Balog Zoltán miniszter, 2008-ban országgyűlési képviselőként és az akkori Emberi Jogi Bizottság elnökeként tett nyilatkozata: „Az ország eddig 120 milliárdot költött romaügyre az Állami Számvevőszék jelentése szerint. Ennek a pénznek a tizede került bizonyíthatóan a cigánysághoz. Sokan utálják a cigányokat, mert rengeteg pénzt kapnak, közben el sem jutott hozzájuk. Ennek a jelentésnek sem lett következménye, hiába kérdezünk rá újra és  újra." (Heti Válasz, 2008. február 19., 23. oldal) Azóta sem tudni az összeg sorsáról, sem az azóta hasonló címen kiutalt EU-s, illetve hazai pénzek sorsáról...

Göncz Kinga és társai változatlanul helyesnek tartják a 2006. október 23-i rendőrterrort, s az áldozatokat hibáztatják. Morvai Krisztina strasbourgi kérdésére a szemkilövető kormány minisztere egyértelművé tette, hogy gaztetteiket bármikor megismételnék.

Morvai Krisztina képviselő folytatja az Európai Parlament LIBE Bizottságának a Snowden-ügy, illetve az amerikai és európai megfigyelési botrányok kivizsgálására irányuló üléseinek bemutatását a magyar érdeklődők számára. Ezúttal amerikai és angol hírszerzők személyes - illetve Edward Snowden esetében ügyvédje által felolvasott - megrázó vallomásait mutatjuk be. Egyebek mellett arról beszélnek, miért döntöttek úgy, hogy "whistleblowerek" ("sípfújók") lesznek, azaz feltárják volt munkahelyük, a "nemzetbiztonsági" (hírszerző) cégek súlyosan jogsértő tevékenységét, sötét üzelmeit. A felvételen megismerhetők a Morvai Krisztina által az ülésen feltett kérdések egyebek mellett arról, hogy vajon kialakult-e egy újabb diktatúra a kommunizmus után, ezúttal a bankok, a nagy cégek és a politikai hatalom összefonódásából. Ez az anyag az igen hosszú ülés legérdekesebb részleteit tartalmazza. Az ülés teljes anyaga magyarul vagy az eredeti angol nyelven megtekinthető itt.

Morvai Krisztina - egyedüli magyarként - aktívan részt vesz az Európai Parlament azon vizsgálóbizottságában, amely az amerikai és európai megfigyelési botrány részleteit tárja fel. Ezen a videón a bizottság harmadik meghallgatásán feltett kérdéseit és az azokra adott válaszokat láthatják, a második részben pedig Krisztina Németh Zsolt országgyűlési képviselővel beszélget a meghallgatás/vita tapasztalatairól s a Snowden által kiszivárogtatott információk alapján eddig megtudott döbbenetes tényekről. 

Abban, hogy a harmadik világból százezrével jönnek menekültek Európába az égvilágon semmi jó nincs. Ez kifejezetten rossz dolog - szögezte le Morvai Krisztina EP képviselő az Európai Parlamentben teljességgel szokatlanul. A meghökkentő kijelentés magyarázata az itt látható felszólalásból megismerhető.

Hét év után megkezdődött, de az igazságtételt követelőknek komoly csalódást jelent a Gergényi, Bene és más rendőri vezetők elleni büntetőper a 2006. őszi tömeges brutalitások, jogsértések ügyében. Gyurcsány Ferenc egyelőre nem vádlottként, hanem a szemkilövéseken röhögő, a főrendőröket támogató látogatóként érkezett  a bíróságra. Morvai Krisztina az első tárgyalási nap tapasztalatait osztja meg, büntetőjogász szemmel.

A két nemzeti radikális képviselő elemzi Barroso búcsúbeszédét, a devizahiteleseket érintő Európai Uniós változásokat, a tömeges megfigyelési botrányt és a 2014-es EP-választások tétjét. Ezt követően bemutatják a legfrissebb nemzeti jogvédő híreket a 2006-os rendőrterrorral, a Gárdával, illetve az elszakított területekkel kapcsolatban.

Morvai Krisztina, a Jobbik által jelölt független európai parlamenti képviselő kedden a José Manuel Barroso európai bizottsági elnöknek az unió állapotáról tartott beszédének vitájában azzal a kérdéssel fordult Juan Fernando Lopez Aquilarhoz, az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság (LIBE) elnökéhez, mi a véleménye arról, hogy az Egyesült Államok európai polgárok tömegét hallgatja le, és arról, hogy a Barroso-féle Európai Bizottság úgy működik, hogy annak kérdéseket sem lehet feltenni.

A képviselőnő - a LIBE bizottság tagja - azt is megkérdezte, mit gondol Aquilar arról, hogy Konrád György író, Barroso tanácsadója "Európa Jövőjéről" úgy vélekedik liberálisként, hogy "semmi baj ezekkel a tömeges lehallgatásokkal", amivel Konrád azt gondolja, hogy Európa legyen ilyen a Nagy Testvér árnyékában, és egy ilyen Európában éljük le az életünket? - utalt Morvai Krisztina Orwell1984 című regényére a totális társadalomról.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2013. szeptemberében sor került a lakáshitelekkel kapcsolatos irányelv vitájára, ahol Morvai Krisztina szervezett bűnözőknek nevezte a devizahiteleseket csapdába ejtő és kifosztó bankárokat. (A bankok megregulázását célzó irányelv-tervezet szövege megtekinthető ide kattintva) A magyar képviselőnő javasolta, hogy a világméretű megfigyeléseket leleplező Edward Snowden számára az EU adjon politikai menedékjogot. Kérdőre vonta az illetékeseket arról, hogy Konrád György Barroso tanácsadójaként hogyan és miért támogathatja az európai állampolgárok tömeges lehallgatását és megfigyelését, és hogy milyen hatással lehetnek az effajta tanácsadók Európa jövőjére.

Az Európai Parlament LIBE (Szabadságjogi, Igazságügyi és Rendészeti) Szakbizottsága szeptember 5-i ülésén megkezdte az Európai Unió polgárainak tömeges elektronikus megfigyelését kivizsgáló – négy hónapra tervezett – tényfeltáró tevékenységét. Mint ismertes az Edward Snowden által kiszivárogtatott titkos dokumentumok alapján derült fény arra, hogy az USA kormánya, illetve Nemzeti Biztonsági Hatósága (NSA) az emberi jogokat szükségtelenül és durván sértő mértékben és módokon gyűjti, tárolja, monitorozza ma még meg sem határozható számú amerikai és külföldi (így európai) személy, szervezet és cég telefonbeszélgetéseit, levelezését, adatait. Az Európai Parlament nyári plenáris ülésén azzal bízta meg az illetékes szakbizottságot, hogy ez év végéig készítsen részletes jelentést arról, hogy pontosan mi történt, illetve történik, s mi a teendő az EU polgárai szabadságának, jogainak védelmében.